Soros magyarázkodik legújabb írásában

A milliárdos spekuláns az írásban kiáll a büntetőjogi reformok és az általa támogatott ügyészek mellett.

Brüsszel, 2017. április 27. Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke érkezik a Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tartandó megbeszélésükre Brüsszelben 2017. április 27-én. (MTI/EPA pool/Olivier Hoslet) Fotó: Olivier Hoslet

Mint a legtöbbünket, engem is aggaszt a bűnözés” – írja Soros. „A kormány egyik legfontosabb feladata a közbiztonság garantálása. Több mint 30 éve, amióta filantróp vagyok, részt veszek a büntetőjogi rendszer reformjával kapcsolatos erőfeszítésekben.

Rendszerünk mégis tele van igazságtalanságokkal, amelyek mindannyiunk biztonságát csökkentik. Hamis az az elképzelés, hogy választanunk kell az igazságosság és a biztonság között. A kettő egymást erősíti: ha az emberek bíznak az igazságszolgáltatási rendszerben, akkor az működni fog. És ha a rendszer működik, akkor a közbiztonság is javulni fog.

„Tudomásul kell vennünk, hogy az Egyesült Államokban a feketék ötször nagyobb valószínűséggel kerülnek börtönbe, mint a fehérek. Ez olyan igazságtalanság, amely aláássa a demokráciánkat”  

– vélekedik cikkében Soros.

„Évente 81 milliárd dollárt költünk arra, hogy mintegy kétmillió embert börtönökben és fegyházakban tartsunk. Többet kell befektetnünk a bűnmegelőzésbe olyan stratégiákkal, amelyek működnek – mentálhigiénés szakemberek bevetése válsághelyzetekben, befektetés a fiatalok foglalkoztatási programjaiba, és oktatási lehetőségek megteremtése a rácsok mögött. Ezáltal csökken annak a valószínűsége, hogy a fogvatartottak a szabadulás után újabb bűncselekményeket követnek el.

Az elmúlt években a reformra törekvő ügyészek és más bűnüldöző szervek tisztviselői országszerte egy olyan menetrend köré tömörültek, amely hatékonyabbnak és igazságosabbnak ígérkezik. Ez a menetrend magában foglalja a büntető igazságszolgáltatási rendszer erőforrásainak prioritásként történő felhasználását az emberek erőszakos bűncselekmények elleni védelmére. Azt szorgalmazza, hogy a kábítószer-függőséget betegségként, ne pedig bűncselekményként kezeljük. És arra törekszik, hogy véget vessen a szegénység és a mentális betegségek kriminalizálásának.

Ez a biztonságot és igazságosságot egyaránt célzó menetrend a józan észen és a bizonyítékokon alapul. Népszerű. Hatékony. A cél nem a rendőrség finanszírozásának megszüntetése, hanem a rendőrség és az emberek közötti bizalom helyreállítása, egy olyan partnerség, amely elősegíti a bűncselekmények megoldását.

Néhány politikus és szakértő megpróbálta a bűnözés közelmúltbeli növekedését a reformpárti ügyészek politikájára fogni. Az általam látott kutatások mást mondanak. A legszigorúbb tudományos tanulmány, amely harmincöt joghatóság adatait elemezte, nem mutat összefüggést a reformpárti ügyészek megválasztása és a helyi bűnözési ráta között. Sőt, az erőszakos bűncselekmények az elmúlt években általában gyorsabban nőttek azokban a joghatóságokban, ahol nem voltak reformpárti ügyészek. A gyilkosságok száma a leggyorsabban néhány olyan republikánus államban emelkedett, amelyet a bűnözés ellen keményen fellépő politikusok vezetnek.

A bűnözés közelmúltbeli növekedésének okait kutató komoly tudósok más tényezőkre is rámutattak: a mentális betegségek aggasztó növekedésére a fiatalok körében a Covid-lezárások okozta elszigeteltség miatt, a rendőri fellépés visszaszorulására a nyilvános büntetőjogi reformtüntetések nyomán, valamint a fegyverkereskedelem növekedésére. Sokan azok közül, akik a büntetőbb büntetőjogi politikát követelik, a fegyvertörvények lazítását is támogatják.

Ezért támogattam a reformot támogató ügyészek megválasztását (és újabban újraválasztását). Ezt átláthatóan tettem, és nem áll szándékomban abbahagyni. Az általam biztosított pénzeszközök lehetővé teszik, hogy az észszerű reformpárti jelöltek meghallgatásra találjanak a nyilvánosság előtt. Az eredményekből ítélve a nyilvánosságnak tetszik, amit hall.”

Az ügyészek lázadása

Néhányan ugyanazok közül a Soros által finanszírozott ügyészek közül, akik a bűnözők érdekeit és egyes bűncselekmények dekriminalizációját tartják elsősorban szem előtt, most azon fogadkoznak, hogy megtagadják az állami abortusztörvények végrehajtását, amelyek a Roe kontra Wade ítélet bukása után lépnek majd hatályba – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Kilencven balra húzó főügyész és kerületi ügyész írt alá egy közös nyilatkozatot, amelyben megfogadják, hogy nem indítanak büntetőeljárást az abortusztörvények megsértése miatt. Közülük legalább húszan kaptak kampánytámogatást Soros Györgytől.

„Nem mindannyian értünk egyet személyes vagy erkölcsi szinten az abortusz kérdésében” – áll a nyilatkozatban. „De együtt kiállunk azon szilárd meggyőződésünk mellett, hogy az ügyészeknek kötelességük tartózkodni attól, hogy a büntetőjogi rendszer korlátozott erőforrásait személyes orvosi döntések kriminalizálására használják fel”.

Az ügyészek 29 államból, egy amerikai felségterületről és Washington DC-ből érkeztek. Összesen 91,5 millió választópolgárt képviselnek, köztük 28,5 milliót 12 olyan államban, „ahol az abortusz jelenleg tiltott vagy valószínűleg tiltott lesz a közeljövőben” – közölte a nyilatkozatot szervező Fair and Just Prosecution.

„Mint ilyenek, elutasítjuk, hogy hivatalaink erőforrásait a reproduktív egészségügyi döntések kriminalizálására használjuk, és elkötelezzük magunkat amellett, hogy élünk jól bevált mérlegelési jogkörünkkel, és tartózkodunk az abortuszt keresők, nyújtók vagy támogatók büntetőeljárás alá vonásától” 

– fogalmaztak az ügyészek.

Az aláírók listáján olyan magas rangú ügyészek szerepelnek, akiket a Soros által finanszírozott politikai akcióbizottságok támogatnak kampányadományokkal. Ezek az akcióbizottságok az elmúlt évtizedben 40 millió dollárt költöttek a „társadalmi igazságosság mellett elkötelezett”, magyarul mondva baloldali progresszív agendát követő kerületi ügyészek megválasztására – derül ki a Law Enforcement Legal Defense Fund (LELDF) jelentéséből.

Az aláírók között van többek között Kim Foxx, Illinois állam Cook megyei ügyésze is. Soros György kétmillió dollárt pumpált az Illinois Justice and Public Safety nevű politikai akcióbizottságba, hogy segítse Foxx újraválasztását 2020-ban.

A Capital Research Centernél megvizsgálták a listát, és arra a felfedezésre jutottak, hogy a Soros-kedvezményezettek között van még a virginiai Loudoun megye ügyésze, Buta Biberaj, a manhattani kerületi ügyész, Alvin Bragg, a virginiai Fairfax megye ügyésze, Steve Descano, a Los Angeles megyei kerületi ügyész, George Gascon és a philadelphiai kerületi ügyész, Larry Krasner.

Maga a Fair and Just Prosecution szervezet is egy, a Tides Központ adományai által támogatott projekt, amelyet az Influence Watch balközép „adományozói átjárószervezetként”ír le olyan csoportok számára, mint a Soros által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány. Magyarán el tudják fedni, ha egy szervezetnek támogatást nyújtanak, úgy, hogy a Tides Alapítványnak adnak finanszírozást, és azon keresztül jut el a megfelelő szervezethez.

A Nyílt Társadalom Alapítvány 2016 és 2020 között 30 millió dollárt adott a Tides Központnak, a Tides Alapítványnak és a Tides Advocacynak, beleértve egy másik Tides Központ-projektnek, a Soros-közeli Alliance for Safety and Justice-nak(Szövetség a Biztonságért és Igazságosságért) szánt hárommillió dollárt – derült ki a LELDF jelentéséből.

Legalább van egy republikánus törvényhozó, aki a vádemelést mellőzni kívánó ügyészek elleni fellépésre szólított fel. Texas állam képviselője, Briscoe Cain azt mondta, hogy olyan törvényjavaslatot vizsgál, amely lehetővé tenné a kerületi ügyészeknek, hogy az illetékességi területükön kívül is vádat emelhessenek a feltételezett jogsértők ellen.

„Megbeszéléseket folytattunk olyan elképzelésekről, hogy engedélyezzük-e a szomszédos kerületi ügyészeknek, hogy vádat emeljenek ezek ellen a bűncselekmények ellen, ha egyes ügyészek azt mondják, hogy nem teszik ezt meg” – mondta Cain az Inside Texas Politics című műsorban. Megjegyezte azt is, hogy a tavaly aláírt texasi szívhangtörvény büntetőjogi és polgári jogi szankciókat is megfogalmaz az illegális abortuszokat végző egészségügyi szolgáltatókra nézve.

„Arra számítok, hogy a nagyvárosokban tevékenykedő megyei ügyészek ellenállnak majd. Ezért kell alternatív jogorvoslati lehetőségeket találnunk” - mondta Cain. „Ez az egyik fő oka annak, hogy a texasi szívveréstörvény értelmében polgári jogérvényesítésre is van lehetőség. Tudtuk, hogy a nagy, városi ügyészségek nem akarják majd végrehajtani ezeket a dolgokat, ezért lehetővé tettük a polgári jogorvoslati lehetőségeket.”

Egy abortuszpárti nonprofit szervezet, a Guttmacher Intézet szerint körülbelül 22 amerikai államban van olyan törvény, amely az „életképesség előtti” abortuszt korlátozza, és további négy állam várhatóan követni fogja a példájukat. Ez még mindig csak valamennyi szövetségi állam felét jelenti.

Azokban az államokban, ahol büntetik az abortusztörvények megsértését, a terhességmegszakítást elvégzőt sújtják, nem pedig a várandós nőt veszik célba. 

Például az Alabamában 2019-ben elfogadott, de csak idén június 24-én életbe lépett, az emberi élet védelméről szóló törvény értelmében „A osztályú” bűncselekménynek minősül, ha egy egészségügyi szakember abortuszt végez vagy abortusztablettát ad.

Azon ügyészek többsége, akik megfogadták, hogy nem hajtják végre a szerintük korlátozó abortusztörvényeket, pusztán szimbolikus fogadalmat tett, mivel egyébként is olyan demokrata vezetésű államokból származnak, ahol az abortuszra vonatkozóan csak kevés korlátozás van vagy egyáltalán nincs is érdemben.

Például Phil Weiser coloradói főügyész és hét állami kerületi ügyésze is az aláírók között volt, annak ellenére, hogy Coloradóban nincs időkorlát az abortuszra a terhesség egyes szakaszai tekintetében, és csak a kiskorúak esetében csupán a szülő értesítésének kötelezettségét írja elő, beleegyezésre nincs szükség. A demokrata Jared Polis kormányzó által áprilisban aláírt törvény az abortuszt „alapvető jognak”nyilvánította. Más abortuszbarát államok demokrata főügyészei között van még a nyilatkozatot szintén aláíró vermonti Joshua Diamond, a minnesotai Keith Ellison, a massachusettsi Maura Healey és a delaware-i Kathleen Jennings.

Az „életképesség előtti” korlátozásokkal rendelkező államokban megválasztottak között három texasi is van: John Creuzot Dallas megyei kerületi ügyész, Jose Garza Travis megyei kerületi ügyész és Joe Gonzales Bexar megyei kerületi ügyész. Mindhármukat Soros által finanszírozott akcióbizottságok támogatták kampányukban.

Jogállamban lehet ilyet?

Joe Biden amerikai elnök szerint az abortuszhoz való jogot megdöntő legfelsőbb bírósági döntés a „nyers politikai hatalom gyakorlása” volt, ezért aláírt egy rendeletet „a terhességmegszakítási szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében”. Ezzel gyakorlatilag szembe ment egy másik hatalmi ág döntésével. Persze a liberális sajtó nem fogja emiatt elítélni, és ilyenkor jogállamisági problémák sem merülnek fel…

Az elnöki rendelet utasítja a kormány egészségügyi minisztériumát, hogy bővítse a „gyógyszeres abortuszhoz” – a terhesség megszakítására felírt tablettákhoz – való hozzáférést, és biztosítsa a nők számára a sürgősségi orvosi ellátást, a „családtervezési szolgáltatásokat” és a fogamzásgátlást. (Ezek szolgáltatásában élen jár a Planned Parenthood, amelyet Soros György bőkezűen finanszíroz.) A rendelet biztosítja továbbá az orvosok, az abortuszra utazó nők és az államhatárokon lévő mobil abortuszklinikák védelmét.

A dokumentum kevés konkrétumot tartalmaz, és a gyakorlatban kevés hatása lehet, mivel az amerikai államok törvényekkel korlátozhatják az abortuszt és a gyógyszeres kezeléshez való hozzáférést. Annyit ért el ezzel Biden, hogy eleget tett a pártja nyomásgyakorlásának, hogy lépjen valamit az ügyben.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember (Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet)