A minap nyilvánosságra került brüsszeli NGO-szerződések is bizonyítják: az uniós bürokrácia súlyos összegekkel támogatja az uniós színtéren Magyarország ellen dolgozó szervezeteket. Összeállításunkból kiderül: közülük – egyebek közt – a vádlottak tárgyalótermi és nyilvánosságbeli megjelenésével vagy
a homoszexuális bűnözők jogainak megerősítésével kapcsolatos projektekre is kapott pénzt a Magyar Helsinki Bizottság.
Az Európai Bizottság finanszírozási és pályázati portálja és a minap nyilvánosságra került NGO-kifizetési lista szerint a Magyar Helsinki Bizottság 2017 óta 21 projektben vett részt, ebből 17-ben kedvezményezettként, 4-ben pedig koordinátorként. Az Ngotransparency.eu oldalon ezek közül kilenc található meg, ezen a Patrióták által létrehozott keresőoldalon ugyanis az Európai Bizottság és a különböző aktivistaszervezetek 2019 és 2023 közötti szerződéseinek főbb adatai szerepelnek.
Ezekből a projektekből a Magyar Helsinki Bizottság összesen 1 446 253,44 eurót kapott az EU-tól,
ez mai árfolyamon számolva több mint 578 millió forint.
Ezek felosztása a különböző uniós alapok, illetve a Helsinki Bizottság projektekben betöltött szerepe szerint az alább olvasható módon történt.
A Magyar Helsinki Bizottság különböző módokon támadta a magyar kormányt vagy annak egyes intézkedéseit. A szervezet az elmúlt években gyakran bírálta a magyar kormány bevándorláspolitikáját, különösen a határzárra, a tranzitzónák működtetésére és a menedékkérők jogainak korlátozására vonatkozó intézkedéseket. Több alkalommal képviseltek menedékkérőket nemzetközi és hazai bíróságokon, például az Emberi Jogok Európai Bíróságán.
2025 januárjában számoltak be arról, hogy már huszonegy olyan perük volt, amelyekben a strasbourgi bíróság jogellenes tranzitzónás fogvatartás miatt marasztalta el a magyar államot.
Az Európai Bíróság 2024. június 13-án 200 millió eurós migrációs gigabírságot szabott ki Magyarországra, valamint további napi egymillió euró megfizetésére kötelezte hazánkat, amíg az meg nem változtatja a vonatkozó szabályozást. A bíróság döntésének alapjául szolgáló fő indok az, hogy szerintük Magyarország következetesen nem biztosítja a menekültügyi eljárásokhoz való hatékony hozzáférést. A döntésről és arról, hogy a magyar kormány nem hajtja végre az ítéletet, a következőket írta a Helsinki Bizottság: „Nettó károkozás, hogy a kormány nem hajtotta végre az uniós bíróság ítéletét.” „A Magyar Helsinki Bizottság elítéli a kormány folyamatos jogsértését. A kormány az egyik legelemibb jogállamisági feltételt nem teljesíti azzal, hogy sorozatosan nem hajt végre bírósági ítéleteket, sem hazaiakat, sem nemzetközieket.”
