időjárás 3°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Bojko Boriszov pártja esélyes a győzelemre a választásokon

Tütünkov Jordán
2022.10.01. 07:00 2022.10.02. 15:08
Bojko Boriszov pártja esélyes a győzelemre a választásokon

Parlamenti választásokat tartanak vasárnap Bulgáriában, amelynek tétje, hogy sikerül-e stabil kormányt alakítani.

A Sova Harris közvélemény-kutató legfrissebb felmérése szerint Bojko Boriszov volt kormányfő pártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) támogatottsága 27,5 százalék, és így 8,5 százalékponttal előzi meg a korábbi legnagyobb kormányzó pártét, a 19 százalékon álló Kirill Petkov és Aszen Vaszilev vezette Folytatjuk a Változást (PP). A harmadik helyen a török liberális párt, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) párt áll 12,5 százalékkal, míg a negyedik helyen található 12,1 százalékkal a legutóbbi kormánykoalícióban részt vevő Bolgár Szocialista Párt (BSZP).

Az előző parlament újoncpártja, az oroszbarát Vazrazsdane 9,5 százalékos eredményre számíthat, de nincs kizárva, hogy felsorakozik a második helyre, a GERB mögé. A másik kisebbik koalíciós partner, a Demokratikus Bulgária (DB) 5,7 százalékot érhet el, míg a parlamenti küszöb közelébe kerülhet a volt kormánykoalíció negyedik tagja, a Van Ilyen Nép (ITN) párt 4,6 százalékos támogatottsággal – ők robbantották szét idén nyáron a Petkov–Vaszilev vezette kormánykoalíciót.

Nincs kizárva tehát, hogy a volt négypárti kormánykoalíció tagjaira katasztrofális vereség vár.

Az ellenzéki jobbközép GERB és a neoliberális PP pártok közötti különbség néhány hete még tíz százalék feletti volt, de Bojko Boriszov pártelnök hol szidalmazta Petkovékat, hol pedig  az euroatlanti értékek mentén koalícióra akart lépni velük. Boriszov mindenáron Washington és Brüsszel érdekeinek akar megfelelni, így ugyanazt az oroszellenes retorikát fújja, mint a fősodor, és ez eltántorította a jobboldali szavazókat.

A közvélemény-kutató jelentése szerint a megkérdezettek 47 százaléka megy el biztosan szavazni október másodikán, ami 2,6 millió szavazót jelent. A választói aktivitás csökkenését mi sem bizonyítja jobban, minthogy az 1990-es évek elején az első demokratikus szavazás idején 92 százalékos aktivitás mellett hatmillió ember járult az urnák elé, addig tavaly ez a szám tavaly júliusban hárommillió alá csökkent, ami precedensértékű a közelmúlt bolgár történelmében (figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy közel a rendszerváltástól napjainkig kétmillió ember emigrált külföldre). A rendszerváltás utáni években kétmillió szavazattal lehetett választást nyerni, manapság már elegendő 670 ezer főnyi támogatottság. Az emberek választások iránti érdektelensége pedig egyre széttagoltabb parlamenteket eredményezett, és így nem tud olyan képviselőházi többség létrejönni, amely stabil kormányzást eredményezne.

A választói érdektelenség egyik legfőbb oka, hogy tavaly kötelezővé tették – Európában egyedülálló módon – a gépi szavazást a háromszáz főt meghaladó választási körzetekben, ami elriasztja az idősebb szavazókat. Egyes elemzések szerint a szavazógépek továbbá manipulálhatók, mivel a gépeket magáncégek raktáraiban tárolják és a szoftverekhez csak egy szűk kör emberei férnek hozzá, ezért az emberek nem bíznak a gépi szavazás hitelességében.

Mindez pedig lehetőséget biztosít Rumen Radev államfőnek, hogy az általa kijelölt ügyvivő kormányok révén parlamenti ellenőrzés nélküli hatalomra tegyen szert.

A most vasárnapi választások sem kecsegtetnek túl sok jóval. Fennáll a veszélye annak, hogy a következő széttöredezett parlament sem tud kormányzóképes kabinetet felállítani, vagy ha nagy kompromisszumok árán mégis, száz napot sem fog kibírni, és akkor jöhet ismét a Radev által kinevezett, immár ötödik ügyvivő kormányzás.

A politikai logika azt kívánja, hogy egy GERB–DPSZ-koalíció jöjjön létre, amely ellenzékbe küldené az előző négypárti ultraliberális koalíció pártjait, de Washington és Brüsszel éberen odafigyel, és a GERB–PP–DB-koalíciót erőlteti. Jelentőségteljes, hogy a kampánycsend ellenére egy nappal a választások előtt Szófiába látogat az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen.

Borítókép: Bojko Boriszov, Bulgária korábbi miniszterelnöke (Fotó: Nikkolay Doychinov)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.