A bolgár demokrácia történetében Rumen Radev államelnökhöz köthető a legtöbb teljesítetlen kormányalakítási megbízás, és ezért nevéhez fűződik a legtöbb, immár a negyedik ügyvivő kormány kinevezése.
2021 tavaszától mostanáig háromszor szólították az urnákhoz a bolgár választókat, de ebből csak egyszer sikerült a kormányalakítás.
A Folytatjuk a változást (PP), Van ilyen nép (ITN), a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) és a Demokratikus Bulgária (DB) Kiril Petkov miniszterelnök vezette négypárti kormánykoalíciónak tavaly novemberben sikerült a 47. parlamentben többségre szert tennie. Az érdekellentétekkel teli szivárványkoalíció azonban csak hét hónapig tartott ki, egy bizalmatlansági szavazás buktatta meg, így a bolgár demokrácia történetében Petkov-kabinet kormányzott a legrövidebb ideig.
A bolgár parlamentarizmus válságáért Rumen Radev államfőt is személyes felelősség terheli, hiszen Bojko Boriszov volt miniszterelnök elleni hatalmi harcában 2020-ban utcára szólította az embereket, részt vett az akkori jobboldali kormány elleni tüntetések szervezésében, majd amerikai közvetítéssel
a bolgárok nyakába ültette a „harvardinak” nevezett Kiril Petkov–Aszen Vaszilev duót, akiknek a közel 250 napos kormányzását törvénysértések, szexbotrányok, korrupciós ügyek, politikai infantilizmus jellemezte.
Az „utánam a vízözön” gondolkodás elszálló inflációt, egyre mélyülő energia- és szociális válságot eredményezett. Majd hetven orosz diplomata kiutasítása majdnem a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakításához vezetett. A Moszkva és Szófia közötti hagyományosan jó kapcsolatok felrúgása felháborodást váltott ki az üzleti szférában és a bolgár lakosság körében egyaránt. A kétoldalú kapcsolatok helyreállítása érdekében Eleonora Mitrofanova szófiai orosz nagykövet a napokban felhívást tett közzé, hogy amennyiben Szófia teljesíti a Gazprom feltételeit, vagyis hogy rubelben fizessék a gáz árát, újra megindulhatnak a gázszállítások Bulgáriába.
Felismerve történelmi felelősségét a kialakult helyzetért, az államfő egyre inkább elfordult az általa babusgatott Petkov-kormánytól, majd a végén nyíltan szembefordult vele. Nincs kizárva, hogy Radev államfő is részt vett a négypárti kormánykoalíció megbuktatásában a háttérből, közvetve.
A számos kihívás miatt az ügyvivő kabinet most nem új arcokra, hanem kipróbált szakértőkre támaszkodik.
Ennek érdekében az államfő ügyvivő miniszterelnöknek Galab Donevet jelölte, aki mindhárom korábbi ügyvivő kormányban a szociális politikáért volt felelős. A volt szociális miniszter személye elfogadható mind az ellenzéki Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), mind a szintén ellenzéki Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) párt számára. A Radev–Boriszov hatalmi harc, úgy tűnik, nyugvópontra jutott, de mivel a GERB néhány százalékponttal továbbra is vezeti a pártok népszerűségi listáját, megkerülhetetlen kormányzati tényezőnek tűnik. Kérdés azonban, hogy egy nyitás az ellenzék irányába milyen reakciókat vált ki a volt kormányoldalon.
Radev az ügyvivő kormánynak az október másodikai előre hozott választások előkészítése mellett négy prioritást jelölt ki: a schengeni térségbe való belépést, az infláció letörését, az energiaválság kezelését, az orosz–ukrán háborútól való távolmaradást. Politikai szakértők szerint a következő, 48. bolgár parlament ugyanolyan széttöredezett lesz, mint az előzőek. Amennyiben nem jön létre széles körű támogatáson alapuló nagykoalíció, megmarad a sikertelen parlamenti választások végtelen sorozata, ami előbb vagy utóbb elnöki rendszer bevezetéséhez vezethet.
Borítókép: Rumen Radev bolgár államfő nevéhez fűződik a legtöbb ügyvivő kormány kinevezése az ország demokratikus történelme során (Fotó: Reuters/Ints Kalnins)
