Újabb kérdések az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjai körül

Nemcsak az Európai Unióban, de a jogvédelemmel foglalkozó Európa Tanácsban és az Emberi Jogok Európai Bíróságán is megjelenhettek Soros György emberei. A European Center for Law and Justice (ECLJ) több tanulmánya részletesen bemutatja, hogy a 2009 óta a testületben székelő száz bíró közül huszonkét ítész közvetlen kapcsolatban állhatott Soros szervezeteivel, nemrég pedig arra is fény derült, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok nagy összegű támogatásaival valószínűleg az Európa Tanács egész intézményrendszerét befolyás alatt tartja – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

A Tűzfalcsoport tudósításából kiderül, hogy 2009 óta legalább 185 olyan ügy volt, amelyben e hét civil szervezet közül legalább egy hivatalosan érintett lehetett az eljárásban. Ezek közül 88 eljárásban 18 bíró vett részt olyan ügyben, amelyben az a civil szervezet érintett, amellyel kapcsolatban álltak. Ugyanebben az időszakban mindössze 12 olyan eset volt, amelyben a bíró elállt az ügytől, nyilvánvalóan az eljárásban érintett civil szervezettel való kapcsolat miatt, 2019 óta pedig más összeférhetetlenséggel járó eseteket is azonosítottak.

A jelentés azt is feltárta, hogy a nem kormányzati szervezeteknek a számvevőszék előtti munkája gyakran nem átlátható, és egyesek nem hivatalos minőségben járhattak el. Az ilyenfajta működés alááshatja az eljárás tisztességességét és pártatlanságát, különösen akkor, ha a hivatalnak vagy a bíróságnak az ügyben illetékes tagja az ügyet előterjesztő civil szervezettől érkezik.

A fentebb soroltakat figyelembe véve 

ez a helyzet kritikus, mivel megkérdőjelezi a bíróság függetlenségét és bíráinak pártatlanságát, 

ellentétes azokkal a szabályokkal, amelyeket maga az EJEE ír elő az államoknak ezen a területen. Ez annál is problematikusabb, mivel a bíróság hatásköre kivételes – rögzíti a francia jogi kutatóintézet a jelentésében, amelyet a Tűzfalcsoport közölt.

Tekintettel a Parlamenti Közgyűlés központi szerepére az EJEB bíráinak értékelésében és megválasztásában, a testület hatáskörébe tartozik ennek az ügynek a kezelése – rögzíti az előterjesztés.

Az ECLJ rámutatat, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2021. szeptember 2-án tette közzé a 2021. június 21-én elfogadott „Határozat a bírói etikáról” új változatát. Az új szöveg megerősíti a bírák feddhetetlenségére, függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó kötelezettségeket. Az ECLJ jelentését megismételve az állásfoglalás immár arra kötelezi a bírákat, hogy függetlenek legyenek minden intézménytől, beleértve minden „testületet” és „minden magánszervezetet”. A szöveg hozzáteszi, hogy a bírák „mentesek minden jogosulatlan befolyástól, legyen az külső vagy belső, közvetlen vagy közvetett. Tartózkodniuk kell minden tevékenységtől, megnyilvánulástól és társulástól, megtagadják az utasítások betartását, és kerülniük kell minden olyan helyzetet, amely befolyásolja bírói funkciójukat, és hátrányosan befolyásolja a közvélemény függetlenségébe vetett bizalmát.”

Ami a pártatlanságot illeti, az új szöveg kifejezetten megtiltaná, hogy »olyan ügyben vegyenek részt, amelyhez személyes érdekük fűződik«, ezzel megerősítve az összeférhetetlenség megelőzését. A bíráknak tartózkodniuk kell »minden olyan tevékenységtől, megnyilvánulástól és társulástól, amelyről úgy ítélhető meg, hogy hátrányosan befolyásolja a pártatlanságukba vetett közbizalmat«.

A jelentésre időközben az Európa Tanács is válaszolt, amelyet a francia jogi intézet pozitívnak tart, de nem elégségesnek.

Az ECLJ szerint, az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani Strasbourgban:

• kötelezze a bírákat az érdekeltségi nyilatkozatok közzétételére;
• megkövetelik a bírói posztra jelöltektől, hogy közöljenek minden családi kapcsolatot a kormány vagy a nemzeti parlament egy tagjával:
• kerüljék az EJEB-nél tevékenykedő militáns szervezetek jelöltjeit;
• formális elutasítási eljárást hozzanak létre az EJEB nemzeti bíróságokkal szembeni követelményeivel összhangban;
• a bírósági átláthatóság tiszteletben tartása érdekében, valamint annak érdekében, hogy a felek kérhessék a bíró visszautasítását, előzetesen tájékoztassák a feleket a tanács összetételéről;
• nem csupán lehetőséget, hanem kötelezettséget írjon elő a bírák számára, hogy tájékoztassák az elnököt objektív függetlenségükkel vagy pártatlanságukkal kapcsolatban;
• hozzanak létre egy formanyomtatványt a harmadik fél beavatkozása iránti kérelemhez, amely bemutatja az eljárásbeli felekkel fennálló kapcsolatokat;
• biztosítsák a parlamenti közgyűlés elnöke ellenőrzését az ad hoc bírák kiválasztása felett;
• növeljék az Emberi Jogok Európai Bírósága bíráinak jelöltekkel foglalkozó szakértői tanácsadó testülete működésének átláthatóságát.

Végezetül a European Center for Law and Justice arra kéri az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elnökét, hogy a testület ügyrendjének 71. cikkével összhangban ezt az ügyet vegye fel a közgyűlés napirendjére annak érdekében, hogy ki lehessen vizsgálni, és ezekre a hibákra megoldást lehessen javasolni a Miniszteri Bizottságnak – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

A Tűzfalcsoport teljes cikkét ITT olvashatja tovább.

Borítókép: az Emberi Jogok Európai Bíróságának épületet Strasbourgban (Fotó: Flickr)