„Kijev az orránál fogva vezeti Varsót”

Egy lengyel publicista szerint Ukrajna kihasználja Lengyelország önzetlen segítségét.

UKRAINE-POLAND-DIPLOMACY-RUSSIA-CONFLICT Fotó: SERGEI SUPINSKY

Egyetlen ukrán kormányzati nyilatkozó sem hozott fel bizonyítékot állításának igazolására. Ez részben érthető: Kijev fő célja az orosz invázió kezdete óta az, hogy bevonja a NATO-t a maga oldalán a háborúba. Az amerikaiak az utóbbi időben a jelek szerint viszont szeretnék elkerülni az eszkalációt, ezért valószínűleg abban bíztak, hogy a rakétát nem az oroszok, hanem az ukránok lőtték ki, és így nem kell keményen reagálniuk szövetségesük védelmében. Ezzel szemben Ukrajna számára egy NATO elleni orosz támadás „megváltással” ért volna fel. 

Az ukrán közvélemény azonnali választ kezdett követelni a Nyugattól „az orosz támadásra”, egyúttal bírálta nyugati szövetségeseinek állítólagos gyengeségét. 

Dmitro Bohus politológus arról beszélt, hogy a NATO csak „félrenéz”, miközben Oroszország a földdel teszi egyenlővé Európa legnagyobb országát, és ha a védelmi szövetség nem ad választ a területét ért agresszióra, a háború további országokra fog átterjedni. Az ukrán internetet elöntötte a felháborodás a NATO „tétlensége” miatt. 

Amikor először Andrzej Duda lengyel, majd pedig Joe Biden amerikai elnök is bejelentette, hogy Przewodówban minden bizonnyal ukrán rakéta robbant, Zelenszkij és köre kategorikus tagadásba kezdett, bizonyítékokat, a vizsgálatban való részvételt követelve. Az ukrán elnök alighanem csak washingtoni nyomásra enyhített retorikáján, de kitartott amellett, hogy az incidens az oroszok bűne, habár elismerte, hogy erre nincs százszázalékos bizonyíték. 

Már folyik a vizsgálat, de Kijev változatlanul a magáét hajtogatja. Ha bebizonyosodik, hogy a Nyugatnak igaza volt, és Zelenszkij ezt tudta, csupán politikai megfontolásokból tagadta, ez súlyos figyelmeztetést jelentene Lengyelország számára – írja a lengyel szerző. 

Az ukrán fél részéről az volna a tisztességes eljárás, ha hivatalosan bocsánatot kérne, és kártérítést fizetne 

– teszi hozzá. Egy háborúban előfordulnak ilyen tévedések, Kijev azonban nem hajlandó ezt beismerni. Talán mert hozzászokott ahhoz az engedékeny hozzáálláshoz, melyet Varsó tanúsít vele szemben. 

Ezt az engedékenységet látva Zelenszkij valószínűleg úgy döntött, hogy megbünteti szövetségesét. Már több hete nem hivatalosan arról lehetett hallani, hogy a volt berlini ukrán nagykövetet, Andrij Melnyiket fogják kinevezni külügyminiszter-helyettesnek, de ezt csak a Przewodów körüli vita kipattanása után hozták nyilvánosságra. A zabolátlan nyelvéről ismert diplomata a német médiának adott, nagy port kavart interjúban többek között kijelentette, hogy „a lengyelek az ukránoknak ugyanolyan ellenségek voltak, mint a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió”. Relativizálta a volhíniai mészárlást, és egyenlőségjelet tett az ukrán és az arra válaszul adott, nagyságrendekkel kisebb lengyel mészárlás közé. Védelmébe vette az ukrán nacionalista Sztepan Banderát, és tagadta követőinek részvételét a holokausztban. Ezekért a szavaiért később bocsánatot kért Izraeltől, de Lengyelországgal ugyanezt nem tette meg. 

Kijev nyíltan vagy „sorok között” kifejezett álláspontja a következő: szép, hogy a lengyelek ennyire segítik az ukránokat, de cserébe elegendő néhány odavetett kedves szó.

Először is azért, mert Ukrajna védi Lengyelországot és a Nyugatot az orosz invázió ellen, másodszor pedig, mert Varsó önzetlenül támogatja Kijevet, amit érdemes kihasználni. És ha Przewodówban mégis ukrán rakéta csapódott be, azért is a Nyugat a felelős, mert túl kevés korszerű légvédelmi fegyvert szállít Ukrajnának – írja a lengyel szerző. 

Borítókép: Andrzej Duda lengyel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: Szergej Supinszkij)