Szexkazettától az elnökjelöltségig: ő a török elnök kihívója

Kemal Kilicdaroglunak eddig nem sok babér termett a török politikában.

Ankara, 2023. március 6. A Köztársasági Néppárt (CHP) sajtóirodája által közreadott képen Kemal Kilicdaroglu, a kemalista Köztársasági Néppárt elnöke (k) nyilatkozik a sajtó képviselõinek a parlamenten kívüli, iszlamista Aranykor Pártja (SP) ankarai székházában 2023. március 6-án, miután a hatpárti török ellenzéki pártszövetség Kilicdaroglut nevezte meg köztársaságielnök-jelöltként, és így Recep Tayyip Erdogan török elnök kihívójaként a május 1 Fotó: Eren kaya Forrás: MTI/EPA/CHP

Szexkazetta nyitotta meg az utat

Mit kell tudni a kihívóról? Indítása korántsem volt magától értetődő, Kemal Kilicdaroglunak ugyanis eddig nem sok babér termett. A 74 esztendős, gazdasági végzettségű politikus sokáig a közszférában dolgozott, 2002-ben választották be először a török parlamentbe. Ismertséget igazán azzal szerzett, hogy leleplezte a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) több vezető politikusának korrupciógyanús ügyeit. Eredményeit azonban nem tudta politikai készpénzre váltani; a 2009-es isztambuli főpolgármesteri választáson alulmaradt. A következő évben azonban nem várt lehetőség nyílt meg előtte.

2010-ben a CHP akkori vezetője, az egyébként nemrégiben elhunyt Deniz Baykal lemondásra kényszerült, miután olyan felvételek jelentek meg az interneten, amelyen az egyik párttársával szeretkezik. Habár a – nős és családos – ellenzéki vezér azzal védekezett, hogy szervezett politikai lejáratás zajlik ellene, és próbált elhatárolódni az affértól, a botrány a karrierje végét jelentette.

A kínálkozó alkalmat kihasználva végül megméretés nélkül került a párt élére Kemal Kilicdaroglu. Bár magát baloldalinak vallja, a politikus stratégiája a kezdetektől az volt, hogy csak egy nagy ellenzéki összefogással lehet legyőzni az AKP-t, ehhez próbált szövetségeseket találni. Eleddig kevés sikerrel; a 2011-es és 2015-ös választásokon, a parlamenti rendszert elnökivé alakító 2017-es népszavazáson, majd a 2018-as voksoláson sem sikerült győznie. 

Kivételt részint a 2019-es önkormányzati választások jelentenek, ahol olyan nagyvárosok vezetését szerezték meg, mint Ankara és Isztambul.

Mohamed próféta vére

Kemal Kilicdaroglu azért is lehet megosztó, mert az alavita kisebbség tagja. Az alaviták szintén az iszlámot követik, de sajátos értelmezéseikkel igazán sem a síitákhoz, sem a szunnitákhoz nem tartoznak. Az ellenzéki vezér korábban azt nyilatkozta, hogy családja ereiben egyenesen Mohamed próféta vére csörgedezik, de szekuláris párt fejeként csak ritkán beszél vallásáról. – Igen, alavita vagyok. Mióta bűn alavitának lenni ebben az országban?! – fakadt ki egy alkalommal. Hogy azért nem távolodott el teljesen a hagyományoktól, azt jelzi, hogy felesége a saját unokatestvére, amely Törökország egyes vidéki területein nem szokatlan.

Törökországban az alaviták alkotják a legnagyobb vallási kisebbséget, arányukat 5–10 százalékra szokták becsülni a több mint 80 milliós országban.

Származása akár még előnyt is jelenthet, hiszen nem csupán őket, de a legnagyobb etnikai kisebbséget, a kurdokat is könnyebben megszólíthatja.

A legesélytelenebb induló

Annak ellenére, hogy ő a legerősebb ellenzéki párt vezetője, jelölése nem volt automatikus. Már csak azért sem, mert az eddigi közvélemény-kutatások szerint a potenciális indulók közül éppen ő volt az egyik legesélytelenebb. A felmérések alapján Ekrem Imamoglu, Isztambul polgármestere, valamint Mansur Yavas, Ankara városvezetője is népszerűbb volt nála, de CHP-tagokként ők alávetették magukat a párt döntésének, és alelnöki pozíciót ígértek nekik cserébe.

Bu enkazı hep birlikte kaldıracağız. Yaralarımızı saracağız. El birliğiyle yıkılan şehirlerimizi ayağa kaldıracağız. pic.twitter.com/dbNHMZlaw5

— Kemal Kılıçdaroğlu (@kilicdarogluk) February 11, 2023

Kemal Kilicdaroglu előnyére legyen mondva, hogy most először méreti meg magát Recep Tayyip Erdogannal szemben. A májusra tervezett választások előtt még van ideje felépíteni magát, legfőbb kampányígéretei a parlamenti rendszer visszaállítása, a gazdaság újraindítása, a menekültkérdés kezelése. Már a kampány bevezetéseként a pusztító földrengések után is az elsők között, és elég látványosan érkezett a helyszínre. Most, hogy a hatpárti ellenzéki összefogás ismét összezárt, jó esély van a szoros versenyre az elnökválasztáson.

Borítókép: a Köztársasági Néppárt (CHP) sajtóirodája által közreadott képen Kemal Kilicdaroglu, a kemalista Köztársasági Néppárt elnöke (k) nyilatkozik a sajtó képviselőinek a parlamenten kívüli, iszlamista Aranykor Pártja (SP) ankarai székházában 2023. március 6-án, miután a hatpárti török ellenzéki pártszövetség Kilicdaroglut nevezte meg köztársaságielnök-jelöltként, és így Recep Tayyip Erdogan török elnök kihívójaként a május 14-ére tervezett választásokra (Fotó: MTI/EPA/CHP/Eren kaya)