Törökországban kampánytéma lett a földrengés

Alaposan átírta a politikai menetrendet a Törökországot sújtó földrengés. Az eredeti tervek szerint a magyarországihoz hasonló ellenzéki összefogás hétfőn jelentette volna be, hogy ki lesz közös elnökjelöltjük, akit Recep Tayyip Erdogan ellen küldenek ringbe a májusi választásokon. A kérdés azonban úgy tűnik, egyelőre lekerült a napirendről. Sőt még az sem biztos, hogy a történelmi katasztrófa árnyékában nem tolják el a voksolást. Hivatalos döntés ugyan még nem született, de sajtóértesülések szerint minden párt hajlik a halasztásra.

2023. 02. 14. 6:23
ERDOGAN, Recep Tayyip
Adiyaman, 2023. február 10. A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfõ (j) a földrengés miatt otthonuk elhagyására kényszerült emberek számára felállított sátorvárosban tesz látogatást a délkelet-törökországi Adiyamanban 2023. február 10-én. A négy nappal korábban bekövetkezett 7,8-as erõsségû földrengésnek és az utórengéseknek a legfrissebb adatok szerint eddig több mint 20 ezer halálos áldozata és 75 ezer sérültje van Törökország délkeleti és Szíria északi részében. MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája/Murat Cetinmuhurdar Fotó: Murat Cetinmuhurdar
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bármilyen szörnyű, a csak Törökországban legalább harmincezer életet követelő földrengés azonnal kampánytéma lett. – Ha van valaki, aki felelős a történtekért, az Recep Tayyip Erdogan – lendült támadásba Kemal Kilicdaroglu, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke. Az ellenzéki pártok az elnök és a kormánypárt szemére vetik, hogy nem tettek eleget az országban egyébként megszokott földrengések elleni védekezésért, továbbá lassan és rosszul reagáltak az eseményekre. 

Számonkérik, hogy mi lett a 17 ezer halálos áldozattal járó, 1999-es izmiti földrengés után bevezetett úgynevezett földrengésadóból befolyt 88 milliárd lírára becsült összeg sorsa, amely éppen azt a célt szolgálta volna, hogy ne fordulhasson elő hasonló tragédia.

Felemlegették azt is, hogy a török katasztrófavédelem vezetőjének semmiféle releváns tapasztalata nem volt, úgy nevezték ki, hogy az egyetemen teológiát tanult, és korábban a vallási ügyek igazgatóságán dolgozott.

Most az egységnek és szolidaritásnak van itt az ideje. Ilyen időkben nem bírja a gyomrom az olyan embereket, akik politikai érdekből negatív kampányt folytatnak

– háborodott fel a bírálatokon a török elnök. Azzal védekezett, hogy egy effajta katasztrófára nem lehetett felkészülni, annyit viszont elismert, hogy a mentés korai szakaszában voltak bizonyos hiányosságok. Azt ígérte, hogy az elpusztított épületeket egy éven belül újjáépítik, a károsultaknak pedig tízezer líra (kétszázezer forint) gyorssegélyt adnak. Emellett úgy tűnik, a szabályokat megkerülő építési vállalkozók körmére néznek: tegnapig 12 embert tartóztattak le, és 113-at keresnek a földrengésben összeomlott házak építésével kapcsolatban.

Azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy a történteknek milyen hatásuk lesz a választásokra. A földrengés által leginkább érintett tartományok nagyjából a török népesség 15 százalékát adják, és hagyományosan inkább a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) fellegvárai, a 2018-as voksoláson is taroltak itt. 

Helyszíni jelentések szerint sokan elégedetlenek voltak a hatóságok reakciójával, mások szerint viszont ennél többet nem lehetett elvárni. – Miért nem tegnap jöttek, akkor még hallottunk hangokat a romok alól? – idézte például a BBC brit közszolgálati csatorna a mentőcsapatoknak kifakadó egyik nőt. – Tíz földrengés volt, tíz különböző városban országszerte. Mi többet tehetett volna még a kormány? – kérdezte egy fiatalember a CNN riportjában.

Ha kissé talán későn ébredve is, de néhány nap után minden vezető politikus a katasztrófa helyszínére sietett, ahonnét a közösségi médiában ontják a bejelentkezéseket. 

Korábbi sajtóértesülések szerint az ellenzék Kemal Kilicdaroglut indította volna, még ha a közvélemény-kutatások alapján nem is feltétlenül ő volt a legesélyesebb.

Elképzelhető viszont, hogy a fejlemények az erőviszonyokat is átírják: lehetséges indulóként emlegették Ekrem Imamoglu isztambuli (CHP) és Mansur Yavas ankarai polgármestereket (CHP). A legfrissebb, még a földrengés előtt készült felmérések szerint az utóbbi időben Recep Tayyip Erdogan erősíteni tudott; míg korábban egyértelműen alulmaradt volna bármelyik kihívóval szemben, addig újabban már szoros versenyt ígér a voksolás. Hasonlóan magára talált az AKP is. 

Borítókép: A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő (jpbbra) a földrengés miatt otthonuk elhagyására kényszerült emberek számára felállított sátorvárosban tesz látogatást a délkelet-törökországi Adiyamanban 2023. február 10-én (Fotó: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája/Murat Cetinmuhurdar)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.