A hónapokon át tartó vizsgálatok után az ENSZ kutatócsapatai nem találtok bizonyítékot az Egyesült Államok azon állításaira, miszerint az iraki kormány vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyvereket fejleszt − kezdte visszaemlékezését Louis Charbonneau. A Reuters újságírója a Washington iraki invázióját megelőző hetekben több interjút is készített ENSZ-tisztviselőkkel, akik egyöntetűen arról számoltak be neki, hogy az amerikaiak vádjai megalapozatlanok. Washington ennek ellenére 2003. március 20-án mégis megtámadta a Szaddám Huszein által vezetett közel-keleti államot, a térség pedig a mai napig érzi az Egyesült Államok „hazugságháborújának” hatásait és következményeit.
A brit kormány úgy értesült, hogy Szaddám Huszein nemrégiben jelentős mennyiségű urán vásárlásával próbálkozott Afrikában. Saját hírszerzési információinkból pedig úgy tudjuk, hogy a nukleáris fegyverek gyártásához szükséges, nagy szilárdságú alumíniumcsövek beszerzésére is kísérletet tett
− hangoztatta 2003-ban elmondott State of the Union beszédében George W. Bush akkori amerikai elnök. Mint nem sokkal ezt követően kiderült − írta Charbonneau −, egyik állítás sem volt igaz. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) akkori vezetője, Mohammed el-Barádei az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén felszólalva elmondta a tagoknak, hogy az uránvásárlásról az ügynökséghez eljuttatott amerikai jelentések nem hitelesek. Hasonló helyzet állt fent az alumíniumcsövek esetében is, a NAÜ szakértőinek mindössze pár óra alatt sikerült megállapítaniuk, hogy az eszközök nem alkalmasak nukleáris fegyverek gyártásához.
Megdöbbentő mennyiségű hazugság és megtévesztés
− foglalta össze a történteket már 2023-ban el-Barádei. Miután az amerikai csapatok lerohanták Irakot, az ENSZ és a NAÜ szakértői nem találtak tömegpusztító fegyverek fejlesztésére utaló jeleket. Habár Washingtonnak hamar sikerült eltávolítania Szaddám Huszeint az ország éléről, a háború egészen 2011-ig tartott,
melynek következtében a radikális iszlamista terrorszervezetek, többek közt az Iszlám Állam is meg tudott erősödni a térségben.
Egyes vélemények szerint a koholt vádakra alapozott invázió miatt a Nyugat elvesztette morális fölényét Kínával és Oroszországgal szemben.
„Irak nem legitimálja az ukrajnai háborút”
Oroszország ukrajnai háborúja nem hasonlítható az Egyesült Államok iraki inváziójához
− hangsúlyozta Tony Blair korábbi brit miniszterelnök, kinek mandátuma alatt rohanta le Amerika a közel-keleti országot. Blair és kormánya támogatta Bush döntését az invázió megindítására. Az évforduló alkalmából megjelent interjúban is megvédte akkori döntését, mondván, „legalább sikerült megszabadítani Irakot egy zsarnoktól és megpróbáltuk elvinni a demokráciát az országba”. Ezzel szemben − vont párhuzamot az ukrajnai háborúval − Vlagyimir Putyin egy demokratikusan megválasztott vezetőt akar elmozdítani, éppen ezért semmi alapja nincs annak, hogy az orosz elnök Irak példájával legitimálja háborús bűneit.
Borítókép: Amerikai katonák Irakban (Fotó: Reuters)
