A Türkmenisztánban tárgyaló Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozatában kifejtette: az ázsiai ország és Magyarország közötti kapcsolatok kiszámíthatók, megbízhatók és a kölcsönös tiszteleten alapulnak.
Ennek megfelelően jó szándékkal érkeztünk ide és azzal a tervvel, hogy kiszélesítjük és elmélyítjük a két ország közötti együttműködést
– fogalmazott. Kiemelte: a látogatás ideje nagyon nehéz helyzetben történt, össze van zavarodva a nemzetközi politikai élet. Már a pandémia is felforgatta a viszonyokat, de az orosz–ukrán háború ezt még tovább bonyolította − mondta.
Hangsúlyozta: most egy olyan országban lehet, amely Magyarországhoz hasonlóan békepárti, és amely erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ez a konfliktus minél hamarabb rendeződjön és visszatérjen a béke a nemzetközi diplomáciába.
Orbán Viktor kitért rá: a mostani helyzet felforgatta a hagyományos gazdasági kapcsolatokat, és az is lehet, hogy még egy új világgazdasági korszakot is megnyit. Ezek a változások pedig a mi nézőpontunkból, az európai nézőpontból felértékelték a közép-ázsiai térség szerepét − jelentette ki.
Ahogy fogalmazott, a klasszikus, kelet–nyugati szállítási és ellátási útvonalak megszakadtak, ezért új útvonalakat és új partnereket kell keresnünk. A mostani helyzet felértékeli az egész közép-ázsiai térséget, és jó esély van arra, hogy ez a térség legyen a híd Kelet és Nyugat között – emelte ki.
Hangsúlyozta:
szükségünk van arra, hogy Közép-Ázsiából energia érkezzen Európába, és ehhez új forrásokra, új útvonalakra, új infrastruktúrára van szükség. Európának és Magyarországnak Türkmenisztán nagyszerű partnere lehet ebben
– mondta. Hozzátette: a mi energiaellátásunk diverzifikálásához önök jelentősen hozzá tudnak járulni.
A miniszterelnök kifejtette: ez nem lesz egyszerű, mert bonyolult infrastrukturális és szállítási kérdéseket kell megoldani, amelyek kívül esnek a két ország hatáskörén.
Érdekeltek vagyunk ezért a Kaszpi-tenger körüli nyitott kérdések mihamarabbi rendezésében
– jelentette ki. Közölte: ösztönözzük az Európai Unió intézményeit, sürgetjük őket, hogy az EU léptesse hatályba a 25 évvel ezelőtt aláírt partnerségi és együttműködési megállapodást Türkmenisztánnal. Egy ilyen nehéz helyzetben, amikor az orosz energiaforrásokról levágja magát Európa, nem engedhető meg, hogy ne legyen aláírva egy olyan partnerségi megállapodás, amely fontos gazdasági érdekkel bír Európa számára − emelte ki.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a türkmenisztáni gyógyszerellátásában Magyarország oroszlánrészt vállal, továbbá tárgyalások után lehetőség nyílik az energetikai együttműködés mellett a vízipari együttműködésre is, és megállapodtak abban, hogy mindkét fél az együttműködés újabb és újabb gazdasági területeit fogja javasolni.
Kitért rá: a tervek szerint megindítjuk a magyar nyelv tanítását Türmenisztánban, és azt is szeretnénk, ha a két ország között a történelmi rokonságnak megfelelő erősségű és mélységű politikai és gazdasági kapcsolatok jönnének létre.
Észszerű megoldás
Türkmenisztán észszerű megoldás lehetne az európai energiabiztonság garantálását illetően.
Ezt már Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter mondta Asgabatban. Az Európai Unió és benne Magyarország érdeke is, hogy a világ negyedik legnagyobb földgázkészletével rendelkező Türkmenisztán megjelenjen a kontinens energiapiacán, de ehhez az infrastruktúra jelentős fejlesztésére van szükség először − szögezte le a tárcavezető.
Szijjártó Péter a közép-ázsiai országban folytatott tárgyalásait követően arról számolt be, hogy kiemelt téma volt az energetikai együttműködés. Aláhúzta, hogy Türkmenisztán észszerű megoldás lehetne Európa energiabiztonságának garantálását illetően, mivel az ország Oroszország, Irán és Katar után a világ negyedik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik, miközben a kitermelők globális rangsorában csupán a tizenegyedik, így a kitermelés bőven fokozható. Hangsúlyozta: Asgabat érdekelt is az európai szállításban, de ennek egyelőre fizikai akadályai vannak, minthogy a Kaszpi-tenger keleti és nyugati partja között nincsen megfelelő kapacitású vezeték.
Ennek megépítésére a szándék viszont már megvan. Ehhez néhány nem egyszerű jogi kérdést kell még tisztázni a Kaszpi-tenger tekintetében
− mondta.
Majd tudatta, hogy ennek megtörténte után egy 300 kilométeres, nagyjából 30 milliárd köbméter éves kapacitású vezeték megépítésére lesz szükség Türmenisztán és Azerbajdzsán között, ahonnan ezután Törökországon keresztül Délkelet-Európába vezetne a tranzit. Ebből a régióból pedig a már meglévő, de kapacitás szempontjából mindenképpen bővítendő bolgár, román és szerb vezetékeken keresztül Magyarországra is eljuthat a gáz − tájékoztatott.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy Európában a háború és az arra adott szankciós válaszok miatt súlyos energiaellátási válság jött létre, amely egyrészt ellátásbiztonsági válság, másrészt pedig árválság is. − Szerintünk ennek az energiaellátási válságnak Európában egyetlen észszerű megoldása van, ez pedig a földgázszállítások mennyiségének növelése. Minél több földgáz, minél több energiahordozó érkezne Európába, annál egyszerűbb lenne azokhoz hozzájutni, annál nagyobb lenne az ellátásbiztonság, annál alacsonyabb lenne az energiahordozók ára is − tette hozzá.
A miniszter szavai szerint nagyon fontos az is, hogy az Európai Unió végre álljon a sarkára, és léptesse életbe a már huszonöt éve aláírt társulási és partnerségi megállapodást Türkmenisztánnal.
Jelen helyzetben a szorosabb együttműködés Türkmenisztánnal az európai energiaellátás-biztonság jelentős javulását tudja eredményezni
− fogalmazott. Mi, magyarok, ebből a szempontból szívesen töltjük be a híd szerepét. Érdekeltek vagyunk abban, hogy Türmenisztán megjelenjen az európai energiapiacon, ez magyar és európai érdek is egyben − közölte.
A felek a találkozón beruházásvédelmi megállapodást, turisztikai szándéknyilatkozatot, illetve vízügyi, kulturális, felsőoktatási, diplomáciai képzési és meteorológiai együttműködési nyilatkozatot írtak alá.
Gyümölcsöző kapcsolatok
Magyarország egyébként az elmúlt bő egy évtizedben szoros és gyümölcsöző kapcsolatok építésébe kezdett a közép-ázsiai régió egyes országaival. Ennek részeként látogatott most Orbán Viktor és a magyar delegáció Türkmenisztánba. Budapest jelenleg elsősorban gyógyszereket és elektronikai berendezéseket szállít az országba, míg az onnan érkező import 99 százalékát a műtrágya teszi ki.
Türkmenisztán ugyanakkor a világ negyedik legnagyobb földgázkészleteivel rendelkezik, így potenciálisan megoldást jelenthet a hazai energiaszállítások diverzifikálására − írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Mint írják, a 2012-ben elfogadott „Keleti nyitás” külgazdasági stratégia részeként Magyarország nemcsak a kelet-ázsiai országokkal, de a közép-ázsiai régió egyes államaival is együttműködésekbe kezdett. Ennek oka a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítése mellett az is, hogy immár több éve prioritás a hazai energetikai szektor beszerzési forrásainak diverzifikálása. A jelenlegi orosz–ukrán háború miatt még inkább előtérbe került a földgázellátás biztonságos megoldása és szállítása, így Azerbajdzsánnal már sikeresen tudtunk együttműködésre lépni.
Türkmenisztán a közép-ázsiai régió állama, a korábbi Szovjetunió része, 1991 óta független ország. A 488 100 négyzetkilométer területű, 6,1 millió lakosú állam egyik legfontosabb gazdasági bevételét az energiahordozók exportja és a gyapottermesztés adja. Az ország művelhető részének jelentős területein termesztik a növényt, a világon a tizedik helyet foglalja el a rangsorban. Emellett a világ negyedik legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik, a kőolajbányászata szintén jelentős. A földgáz- és gyapoteladások lehetőséget teremtenek arra, hogy reformok útján modernizálják az országot, mindazonáltal ezt nehézkessé teszi, hogy a földgázszállítási lehetőségei korlátozottak, alulfejlettek. Annak érdekében, hogy az export ezen ágazatát bővíthesse, előbb szállítmányozási fejlesztések szükségesek. Ehhez főként Kína nyújt segítséget az országnak tőkebefektetések révén.
Az ez évre előre jelzett GDP-növekedés Türkmenisztánban 2,3 százalék, amely ismét képes lehet növekvő pályára állítani a gazdaságot.
Türkmenisztán külkereskedelmében elsősorban a kőolaj, az üzemanyagok, valamint az elektromos áram jelenik meg nagymértékben. Ezek adják az export 81,9 százalékát (2021-es adatok alapján). Az ország külkereskedelmi egyenlege egyébként stabilan pozitív, többletet jelez, ami főként az energiahordozó-exportjának köszönhető. Főként Kína, Oroszország, Kazahsztán és Üzbegisztán fektet be az országban jelentős mértékben. A gázszektor fejlesztése mellett finomítóüzemekbe, továbbá feldolgozóipari egységekbe áramlik a legtöbb FDI. Jelenleg is folyamatban van egy kínai együttműködés, amelynek révén még több földgázzal láthatja el Türkmenisztán a kelet-ázsiai országot.
Magyarország és Türkmenisztán szorosabb együttműködései 2014 februárja óta datálhatóak. Ebben az évben írtak alá egy gazdasági együttműködést a két állam között, amelyben előirányozták a kettős adóztatásról elkerüléséről szóló megállapodás aláírását, valamint egy beruházásvédelmi egyezményt. Ennek köszönhetően a magyar és a türkmén vállalatok biztonságos és stabil jogi háttér mellett köthetnek egymással üzleteket és léphetnek a másik ország piacára. A megállapodás részeként létrehozták a gazdasági vegyes bizottságot, amely első ülését 2014 őszén meg is tartotta.
Magyarországgal Türkmenisztán külkereskedelmi viszonya a „Keleti nyitás” külgazdasági stratégia elfogadása óta kezdett megélénkülni. Hazánkba főleg műtrágyát exportál, 2021-ben a felénk irányuló kivitelének 99,5 százalékát ez a termék adta. Magyarország döntően gyógyszereket és elektronikai berendezéseket szállít a közép-ázsiai országba. Exportunk több mint 95 százalékát Türkmenisztán felé ez a két termék adja.
A gazdasági megállapodások mellett Budapest és Asgabat kulturális és oktatási együttműködésekben is előirányzott kooperációt. 2014 szeptemberétől 20, fokozatosan növekvő ösztöndíjas helyet biztosítottak türkmén hallgatóknak a magyar egyetemeken − olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány oldalán.
Borítókép: Orbán Viktor Türkmenisztánban (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
