Újabb szintre lép a szerb–magyar kapcsolat

Több munkacsoport jön létre Palicson. A cél, hogy minél több területen tudjon sikeresen együttműködni a két ország.

Belgrád, 2023. június 19. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Aleksandar Vucic szerb államfõ (j) munkavacsorán fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt (b) Belgrádban 2023. június 19-én. A miniszterelnök másnap a vajdasági Palicson részt vesz a Magyar-Szerb Stratégiai Együttmûködési Tanács ülésén. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Kedden tartja alakuló ülését a szerb–magyar stratégiai tanács. Az eseményre a vajdasági Palicson kerül sor, ahol a tárgyalások mellett több közös dokumentumot is aláírnak a felek. Magyarországot Novák Katalin államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja képviseli, míg a szerb oldalról Alekszandar Vucsics köztársasági elnök, Ana Brnabics kormányfő és kabinetje lesz ott.

Belgrád és Budapest viszonya történelmi csúcson van, ezt bizonyítja a tény, hogy az elmúlt években több együttes kormányülést tartottak, most pedig megalakul a közös stratégiai tanács. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter magyar külgazdasági külügyminiszter májusi belgrádi látogatása alkalmával a szabadkai Pannon Televíziónak adott interjújában elmondta: különböző szakterületeken tíz munkacsoport jön majd létre, amelyek segítségével tovább lehet mélyíteni az együttműködést Magyarország és Szerbia között.

Gazdaság, közlekedés, energetika

A két ország számos kulcsfontosságú témában működött együtt az elmúlt években, ezeket a területeket igyekeznek a jövőben is közös erővel rendezni. Az egyik legfontosabb a gazdasági együttműködés, melynek része a közúti, vasúti, hajózási kapcsolat, valamint az energetikai partnerség is. A két országnak közös gazdasági vegyesbizottsága van, a kereskedelmi forgalom pedig komoly rekordokat dönt, jelentős magyar gazdasági szereplők is ott vannak a piacvezetők között Szerbiában – mondta Szijjártó Péter az említett interjúban.

Komoly eredményeket hozott az elmúlt évek gazdaságfejlesztési programja, mely win-win helyzetet eredményezett – nyilatkozta egy korábbi kormányülés alkalmával Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes.

Ez jó az itteni magyarságnak, mert meg tud élni a szülőföldjén. Jó az itteni szerbeknek, mert munkalehetőséget és infrastruktúra-fejlesztést jelent, jó Magyarországnak, hiszen a magyar gazdaság bővül, és jó Szerbiának, hiszen a szerb gazdaság is bővül, és a beruházások ide jönnek

 − húzta alá Semjén Zsolt.

Belgrád és Budapest között jelenleg is nagy erőkkel épül a gyorsvasút, mely lehetővé teszi majd a két fővárosban és az azok között élők számára a gyors és kényelmes utasforgalmat, valamint a görög kikötőbe érkező keleti áruk és az oda tartó nyugati áruk Magyarországon és Szerbián keresztül való mozgását. A 350 kilométer hosszú vasútvonal projektjét a Kínai Export-Import Bank forrásaiból fedezik. A Belgrád és Újvidék közötti szakasza már üzemel, teljes hosszában a tervek szerint 2025 júliusában nyílik meg.

Az energetika terén is fontos a két ország együttműködése. 

Ma nincsen magyar energiabiztonság Szerbia nélkül, és nincsen szerb energiabiztonság Magyarország nélkül. Ez a lehető legmagasabb fokú együttműködés, bizalmon alapuló együttműködés, ami két ország között létrejöhet.

− hangsúlyozta májusban Szijjártó Péter. 

Az együttműködés részeként új, 128 kilométeres kőolajvezeték épül a magyarországi Algyő és a szerbiai Újvidék között. Emellett a Magyar Villamos Művek és a Szerbiai Gázszolgáltató közös regionális földgázkereskedő vállalatot hoz létre, illetve a szerb energiahálózat modernizációjában magyar vállalatok is részt vesznek. Az idei fűtési szezonra történő felkészülésként Szerbia százmillió köbméteres nagyságrendben tárolhat földgázt a magyarországi tárolókban, és menetrend szerint haladnak előre a villamosenergia-hálózatokat összekötő interkonnektor kapacitásának megduplázása felé is.

Az együttműködésről Tomiszlav Momirovics szerb bel- és külkereskedelmi miniszter is elismerően szólt a magyar kollégájával való egyeztetést követően: 

Szeretnék minden szerbiai állampolgárt emlékeztetni arra, hogy Kelet-Európa legjobb minőségű és leggyorsabb vasútját építettük ki, rengeteg autóutat építünk, és az energiaügy területén hihetetlen lépéseket tettünk. Magyarország 2022-ben a 3,65 milliárdos árucsere-forgalommal Szerbia ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere volt.

 

Közös erővel az illegális migráció ellen

Szerbiának és Magyarország is komoly gondot jelent az illegális bevándorlás kérdése is – várhatóan ez is központi témája lesz a keddi találkozónak. 

Az illegális migráció nemcsak önmagában kihívás, hanem annak a következményei is biztonsági kihívást jelentenek, hiszen az illegális migrációs hullámok lehetővé teszik azt, hogy a terroristák vagy a terrorszervezetek aktivistái szabadon jöjjenek-menjenek, hiszen az ilyen nagy, illegális hullámokban viszonylag könnyű elbújni.

– hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Migránsok Röszkénél. Fotó: Havran Zoltán

A miniszter hozzátette: ezért fontos, hogy a védelem területét is felzárkóztassák az együttműködésben már jól szereplő területek mellé, mert hogyha az illegális migráció kap egy újabb lendületet, akkor bizony a terrorfenyegetettség is jelentős mértékben megnő ebben a térségben, és ezt el akarják kerülni – húzta alá Szijjártó.

A közös és erőteljes fellépés fontosságát indokolják az elmúlt napok eseményei is. Szombaton migránsok csaptak össze a Szabadka közeli erdőben, órákon át lehetett fegyverropogást hallani. A leszámolás során több személy sérült meg, mindannyian illegális bevándorlók.

A helyiek a szerb és a magyar hatóságoktól is határozott fellépést várnak, hiszen mint mondják, jelenleg félelemben élnek a Nyugat-Európa felé vonuló migránsbandák állandó jelenléte miatt.

A határvédelem kapcsán folyamatos az együttműködés a két ország között. Tavaly decemberben Novák Katalin magyar és Alekszandar Vucsics szerb államfő a határkerítés mentén tartott sajtótájékoztatót a témával kapcsolatban. A magyar köztársasági elnök a határvédelem fontosságát hangsúlyozta: 

A határkerítés célja a területünk és a biztonságunk megóvása. Ez egyúttal az Európai Unió határa is. Ha közös erővel megvédjük ezt a határt, akkor egész Európát, az ottani emberek békéjét és biztonságát védjük.

A szerb elnök pedig a migrációhoz kötőtő fegyveres csoportokról és bűnözői bandákról beszélt: 

Keményen fellépünk azok ellen, akik felfegyverkezett bűnözőcsoportokhoz tartoznak. Nem messze innen, Szabadkán, Palicson és Horgoson, több helyszínen a hatóság emberei fegyveres összetűzésbe kerültek. Sikeresen elfogták azokat, akik azt gondolták, hogy fegyverek segítségével és nem megengedett módszerek alkalmazásával, másokat is belevontak az illegális migrációba.

Határhelyzet

A gazdaságot és a lakosságot is érinti a határátlépés kérdése. Szerbia és Magyarország között kilenc átkelő működik, ezek közül három 0–24 órás nyitvatartással, a többi 7 és 19 óra között. Az országokon áthaladó közlekedési folyosó azonban az egyik legforgalmasabb egész Európában, hiszen összeköti keletet és nyugatot, így az egyik legfontosabb útvonala a nyugaton dolgozó balkáni és török vendégmunkásoknak. Az átkelők nyáron a leginkább leterheltek, ilyenkor nemcsak a Horgos–Röszke átkelőn duzzad meg a forgalom, hanem valamennyi kis határon is. A várakozási idő hat-nyolc óra is lehet. Sokat várakoznak a kamionok is, hiszen az útvonal áruszállítás szempontjából is kulcsfontosságú.

Nemrégiben több határfejlesztési terv is szóba került. 

Egy nagy infrastrukturális fejlesztés keretében egy új, modern határátkelőt hozunk létre Röszke és Horgos között, ahol most van az autópálya-határátkelő. Ez Európa egyik legforgalmasabb határátkelőhelye, és mi azt szeretnénk, ha az Európa egyik legmodernebb határátkelőhelye is lenne a jövőben.

– nyilatkozta Szijjártó Péter a májusi szerb–magyar gazdasági vegyes bizottság ülését követően, Belgrádban. 

Hozzátette: az ehhez szükséges fejlesztések előkészítését megkezdték, és abban is megállapodtak, hogy az átkelőre nehezedő nyomást elosztják, mégpedig úgy, hogy a Béreg–Hercegszántó határátkelőhelyet alkalmassá teszik a teherforgalomra, a Királyhalom–Ásotthalom határátkelőhelyet pedig a buszforgalomra, és a tervek szerint a határátkelőhelyek nyitvatartási idejét is meghosszabbítják.

Uniós integráció

Magyarország Szerbia és a Nyugat-Balkán uniós integrációjának egyik legnagyobb támogatója. A magyar politikusok számtalanszor hangsúlyozták Brüsszelben, hogy a térség stabilitása, békéje és fejlődése szempontjából kulcsfontosságú az érintett országok felvétele az Európai Unióba. Nemcsak Szerbiának van szüksége az EU-ra, hanem az EU-nak is Szerbiára, fejtette ki egy korábbi kormányülésen a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor már 2019-ben úgy nyilatkozott: 

Ha az EU nem vállalkozik újabb nagy küldetésre, akkor a teljesítménye le fog csökkenni. Szerbia minél gyorsabb EU-tagsága minden EU-tagállam érdeke.

Ennek ellenére az integrációs folyamat az elmúlt bő egy évben gyakorlatilag leállt, Szerbia kizárólag kritikákat kap az unió részéről, melynek elsődleges oka, hogy Belgrád nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben. Brüsszel erre rossz szemmel néz, míg Belgrád nem érti, miért kell az uniós elvárásokat követni, ha az ország nem tagja az EU-nak.

Történelmi csúcson a két ország kapcsolata

A két ország kormányának együttműködése és az elmúlt években kialakult, történelminek nevezett barátság a szerbek és a magyarok együttélését is nagyban segítette, Szerbiában és Magyarországon egyaránt. Ennek kapcsán Ana Brnabics szerb miniszterelnök már több alkalommal is megköszönte azt, amit a magyar kormány tett a Magyarországon élő szerbekért az oktatás, kultúra és egyházi fejlesztések terén. Egyúttal azt mondta, garantálja, hogy a szerbiai magyarok helyzetével kapcsolatban a szerb kormány is kedvező döntéseket hoz. Ivica Dacsics szerb külügyminiszter pedig 2019-ben, szintén egy közös kormányülésen úgy fogalmazott, a szerb–magyar jó kapcsolatok létrejötte nagyrészt a Szerbiában élő magyar nemzeti közösségnek köszönhető, mivel ők hidat képeznek a két ország között.

A két nép mostani sikeres együttműködéséhez a történelmi megbékélésen át vezetett az út. Tíz évvel ezelőtt az akkori köztársasági elnökök, Tomiszlav Nikolics és Áder János közös főhajtással adóztak a vajdasági Csúrogon a II. világháborúban elhunyt ártatlan magyar és szerb áldozatok emléke előtt.

Áder János az eseményen úgy fogalmazott: ez egy egyértelmű üzenet minden magyarnak és szerbnek, hogy van erőnk szembesülni a múlttal és az igazsággal, s a XXI. századi Közép-Európa ilyen gesztusokból építkezik.

A szerbek és a magyarok sikeres együttműködésének az egyik legnagyobb haszonélvezői a szerbiai magyarok. Éppen ezért is a Vajdasági Magyar Szövetségnek komoly szerepe volt és van abban, hogy Belgrád és Budapest kapcsolatai erősek legyenek.

Ha szükséges akkor, mi ebben készek vagyunk a legjobb tudásunk szerint segítséget nyújtani

 – nyilatkozta a témával kapcsolatban a Pannon RTV Közügyek című műsorában Pásztor István.

A VMSZ elnöke hozzátette: a június 20-án esedékes stratégiai tanács megalakulása azért is fontos, mert a két ország korábban aláírt egy stratégiai megállapodást az együttműködésről. Ennek az egyezménynek az életre hívását hivatott biztosítani ez a testület – húzta alá a vajdasági magyar politikus.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (balra) és Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök Belgrádban 2023. június 19-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)