Szeméthegyek, félelem és mindennapos lövések az erdő mélyén – videókkal

Exkluzív riport a magyar–szerb határ déli oldaláról, ahol az emberek már fényes nappal sem érzik magukat biztonságban a migránsok miatt.

A városközponttól a magyar határ felé haladva egyre több migránst látni. A tehetősebbek taxikba szállva utaznak az erdő felé, míg vannak, akik mezítláb, papucsban és szakadt ruhában próbálnak meg valahogy átjutni a határkerítésen. 

A lapunknak korábban nyilatkozó Kubik Anica az erdő szélén lakik. Kérdésünkre elmondta, hogy annyi a migráns, hogy szinte teljesen ellepték már az erdőt, és a taxisok az ő házától nem messze rakják le őket nap mint nap. 

Legutóbb, amikor arra jártunk, épp a migránsok sátortáboránál kötöttünk ki, nagyon megijedtünk. Azóta nem merek az erdőbe bemenni sem

– mondta a nő.

Egy szabadkai lakos mutatja, hogy merre vonulnak a migránsok. Fotó: Magyar Nemzet

A helyi lakosok közül valóban csak kevesen vannak az erdőben. Szinte csak a legbátrabbak merészkednek oda, mert attól tartanak, hogy bármikor migránsokkal találkozhatnak, akik a sűrű bozótosból előbújva támadhatnak rájuk. A korábban közkedvelt kirándulóhely egyes részei szeméttelepként festenek. Eldobott flakonok, ruhák és dokumentumok hevernek mindenütt. 

Szemétkupac a szabadkai erdőben. Fotó: Magyar Nemzet

Olyan érzése támad az embernek, hogy az itt lesben álló migránsok amint lehetőséget látnak, abban a pillanatban megindulnak, hogy megpróbáljanak a magyar határkerítésen átmászva az Európai Unió területére jutni. Ilyenkor nem számít, hogy szinte minden holmijukat hátrahagyják. Azonban a bevándorlók több esetben is patthelyzetbe kerülnek, mert a magyar határzár jól működik, így hosszabb időre Szerbiában maradnak. Ekkor pedig jön a hosszú-hosszú várakozás és a folyamatos próbálkozás a részükről.

Magyarország azonban nemcsak a saját déli határát védi, hanem segítséget nyújt Belgrádnak abban is, hogy meggátolja a migránsok átjutását Észak-Macedóniából Szerbiába. A minap Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete járt a szerb–északmacedón határon. Erről Facebook-bejegyzést is készített. Azt írta a nagykövetség, hogy:

A magyar–szerb rendőri járőröknek köszönettel, a szerb–észak-macedón határ biztonsága kiszámíthatóbb. Dragan Szamolovac határőrigazgatóval nagyköveti látogatás a déli határszakaszon, Presevo-völgyében

 – közölték a képes beszámolóban.

A Dveri Mozgalom ellenzéki szerb politikai tömörülés is felhívta a figyelmet az illegális bevándorlók által okozott komoly biztonsági kockázatra. A jobboldali párt szerint a szinte mindennapossá váló szabadkai erdei lövöldözések a rendőrség nem megfelelő reakciójának a következményei.

Mint közleményükben írják, az erdőben töltött néhány óra alatt egyetlen rendőrt sem láttak. A helyiek elmondása szerint a rendőrség arra figyelmezteti őket, hogy ne menjenek be az erdőbe, habár erre vonatkozó írásos határozat vagy végzés nincs. 

Hogy milyen intézkedéseket tesz a rendőrség, azon sem lepődnénk meg, ha néhány napon belül – állítólagos biztonsági okokból – Szerbia minden polgára számára megtiltanák az erdőlátogatást

 – teszi hozzá a Dveri.

Kiemelik: a dolgok jelenlegi állása szerint, ha valami kellemetlen incidens történik, az egyedüli bűnös a rendőrség lesz, mert nem szavatolták a szabadkaiak biztonságát.

A szerb rendőrség eközben folyamatosan akciókat hajt végre, hogy begyűjtse az illegális bevándorlókat. Ezekben az esetekben akár több száz migránst is összeszednek, de a helyiek szerint ez csak időszakos megoldást jelent, mert már pár órával később ugyanazon személyek visszatérnek, s ismét a határon való átjutással próbálkoznak. Ezt megtehetik, mert a szerbiai befogadóközpontok nyitottak, bárki bármikor kijöhet.

A helyzet annak ellenéri is ilyen rossz, hogy a hivatalos adatok szerint idén tavasszal kevesebb migráns tartózkodik Szerbiában, mint tavaly ilyenkor. Közülük 2207-en vannak a Menekültügyi Főbiztosság kezelésében lévő 14 befogadóközpontban, míg tavaly ugyanebben az időszakban 4655 migráns volt ott. Natasa Sztaniszavljevics biztos a Politika szerb napilapnak elmondta, hogy a migránsok leggyakrabban Afganisztánból, Szíriából, Marokkóból, Pakisztánból és Burundiból érkeznek, és átlagosan két hetet tartózkodnak ott. A hatóságok ugyanakkor készen állnak arra az eshetőségre is, ha ismét jelentősen nőne a bevándorlók száma. Tervet is készítettek erre vonatkozóan.

Ennek alapján sürgős humanitárius segélyt nyújtanak minden kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsnak, valamint lehetőséget biztosítanak a védelem megszerzésére azoknak, akik megfelelnek a menedékjog feltételeinek. Különös gondot fordítanak a gyermekek, nők, valamint a kínzás vagy emberkereskedelem áldozatainak védelmére. 

Ez magában foglalja az oktatást, a szociális és egészségügyi ellátást, de a helyi közösségekkel való együttműködést is a migránsok iránti tolerancia szintjének fenntartása érdekében. Az egyik legfontosabb intézkedés az államhatár fokozott őrzése, valamint az embercsempészet és az illegális migráció visszaszorítása. A tervek között szerepel a származási országokba való visszatérés programjának megerősítése is mindazon bevándorlók önkéntes és kényszerű visszatérése tekintetében, akik nem felelnek meg a védelem feltételeinek

 – nyilatkozta Sztaniszavljevics. 

Az illegális határátlépések száma, forrás: Frontex

A migránsok azonban nemcsak a Nyugat-Balkánon ostromolják az Európai Unió külső határait. A Frontex kimutatása szerint 2023 első három hónapjában a nemzeti hatóságok által bejelentett szabálytalan határátlépések száma 26 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Továbbra is a közép-mediterrán és a nyugat-balkáni útvonalak a legaktívabbak. 

Csak márciusban egyébként több mint 22 500 szabálytalan határátlépést észleltek az EU külső határain. Ez 60 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt – írja a Frontex oldala. 

Borítókép: Taxis bújik meg az erdő mélyén Szabadkán (Fotó: Magyar Nemzet)