Folyamatos a migránsok érkezése a balkáni útvonalon, az embercsempészek és a taxisok próbálnak segíteni nekik az Európai Unióba jutni.
Videók és fotók bizonyítják, hogy habár a hivatalos statisztikák szerint ugyan tavaly óta csökkent némileg az illegális bevándorlók száma a nyugat-balkáni útvonalon, a helyiek mégsem nyugodhatnak meg.
Ezt támasztja alá az is, hogy szombaton lövöldözés tört ki a migránsok között a szerb–magyar határon, amiről lapunk is beszámolt. A gyanú szerint afgánok lehettek az elkövetők, akik fegyverekkel támadtak egymásra, az esetnek két sérültje is lett.
A továbbra sem szűnő bevándorlásról a Magyar Nemzet egyik szabadkai olvasója több videót is küldött a szerkesztőségünknek. A helyi lakos telefonjával rögzítette, ahogy a városközpont felől érkező fiatal férfiak a makkhetesi erdő, illetve a magyar határ felé vonulnak.
Útközben a köztéri kutakon mosdanak, s nem egyszer az is előfordult már, hogy ott fürödtek napközben. Ez az út az egyik legfrekventáltabb szakasz, közel az egyik nagyobb iskolához, így többször a legkisebbek is szemtanúi annak, hogy a migránsok alig pár ruhadarabban tisztálkodnak az út szélén.
A gyerekeket már lassan nem engedjük maguk iskolába menni, nemcsak a megnövekedett forgalom miatt féltjük őket, hanem azért is, mert a bandákba verődött migránsok közül sosem lehet tudni, melyiknek mi jár a fejében
– mondta lapunknak név nélkül az egyik elkeseredett szabadkai szülő, aki azt is felidézte, hogy, amikor még ő volt diák, már elsős korában is egyedül mehetett iskolába a barátaival.
Erre most elméleti esély sincs, még úgy sem, hogy már harmadikos a gyerek
– tette hozzá az édesapa.
Nem is véletlen, hogy féltik a legkisebbeket a szülők, hiszen az elmúlt év során több atrocitás is történt az észak-vajdasági városban, amelyben az illegális bevándorlók játszották a főszerepet.
Tavaly nyáron és azt követően is volt véres leszámolás közöttük a makkhetesi erdőben, pár héttel ezelőtt pedig egy 28 éves, várandós nőt inzultáltak a nyílt utcán a migránsok. Mint beszámoltunk róla, fényes nappal támadtak rás az illegális bevándorlók, az erőszakos migránsok szexuálisan zaklatták az áldott állapotban lévő fiatal nőt. A sértett férjének elmondása szerint két migráns támadt a belváros közelében a feleségére, egyikük megpróbált a nő nemi szervéhez nyúlni, mire a felesége megijedt, kiabálni kezdett és eltolta a bevándorló kezét. A hangoskodás után a migránsok elfutottak.
A városközponttól a magyar határ felé haladva egyre több migránst látni. A tehetősebbek taxikba szállva utaznak az erdő felé, míg vannak, akik mezítláb, papucsban és szakadt ruhában próbálnak meg valahogy átjutni a határkerítésen.
A lapunknak korábban nyilatkozó Kubik Anica az erdő szélén lakik. Kérdésünkre elmondta, hogy annyi a migráns, hogy szinte teljesen ellepték már az erdőt, és a taxisok az ő házától nem messze rakják le őket nap mint nap.
Legutóbb, amikor arra jártunk, épp a migránsok sátortáboránál kötöttünk ki, nagyon megijedtünk. Azóta nem merek az erdőbe bemenni sem
– mondta a nő.
A helyi lakosok közül valóban csak kevesen vannak az erdőben. Szinte csak a legbátrabbak merészkednek oda, mert attól tartanak, hogy bármikor migránsokkal találkozhatnak, akik a sűrű bozótosból előbújva támadhatnak rájuk. A korábban közkedvelt kirándulóhely egyes részei szeméttelepként festenek. Eldobott flakonok, ruhák és dokumentumok hevernek mindenütt.
Olyan érzése támad az embernek, hogy az itt lesben álló migránsok amint lehetőséget látnak, abban a pillanatban megindulnak, hogy megpróbáljanak a magyar határkerítésen átmászva az Európai Unió területére jutni. Ilyenkor nem számít, hogy szinte minden holmijukat hátrahagyják. Azonban a bevándorlók több esetben is patthelyzetbe kerülnek, mert a magyar határzár jól működik, így hosszabb időre Szerbiában maradnak. Ekkor pedig jön a hosszú-hosszú várakozás és a folyamatos próbálkozás a részükről.
Magyarország azonban nemcsak a saját déli határát védi, hanem segítséget nyújt Belgrádnak abban is, hogy meggátolja a migránsok átjutását Észak-Macedóniából Szerbiába. A minap Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete járt a szerb–északmacedón határon. Erről Facebook-bejegyzést is készített. Azt írta a nagykövetség, hogy:
A magyar–szerb rendőri járőröknek köszönettel, a szerb–észak-macedón határ biztonsága kiszámíthatóbb. Dragan Szamolovac határőrigazgatóval nagyköveti látogatás a déli határszakaszon, Presevo-völgyében
– közölték a képes beszámolóban.
A Dveri Mozgalom ellenzéki szerb politikai tömörülés is felhívta a figyelmet az illegális bevándorlók által okozott komoly biztonsági kockázatra. A jobboldali párt szerint a szinte mindennapossá váló szabadkai erdei lövöldözések a rendőrség nem megfelelő reakciójának a következményei.
Mint közleményükben írják, az erdőben töltött néhány óra alatt egyetlen rendőrt sem láttak. A helyiek elmondása szerint a rendőrség arra figyelmezteti őket, hogy ne menjenek be az erdőbe, habár erre vonatkozó írásos határozat vagy végzés nincs.
Hogy milyen intézkedéseket tesz a rendőrség, azon sem lepődnénk meg, ha néhány napon belül – állítólagos biztonsági okokból – Szerbia minden polgára számára megtiltanák az erdőlátogatást
– teszi hozzá a Dveri.
Kiemelik: a dolgok jelenlegi állása szerint, ha valami kellemetlen incidens történik, az egyedüli bűnös a rendőrség lesz, mert nem szavatolták a szabadkaiak biztonságát.
A szerb rendőrség eközben folyamatosan akciókat hajt végre, hogy begyűjtse az illegális bevándorlókat. Ezekben az esetekben akár több száz migránst is összeszednek, de a helyiek szerint ez csak időszakos megoldást jelent, mert már pár órával később ugyanazon személyek visszatérnek, s ismét a határon való átjutással próbálkoznak. Ezt megtehetik, mert a szerbiai befogadóközpontok nyitottak, bárki bármikor kijöhet.
A helyzet annak ellenéri is ilyen rossz, hogy a hivatalos adatok szerint idén tavasszal kevesebb migráns tartózkodik Szerbiában, mint tavaly ilyenkor. Közülük 2207-en vannak a Menekültügyi Főbiztosság kezelésében lévő 14 befogadóközpontban, míg tavaly ugyanebben az időszakban 4655 migráns volt ott. Natasa Sztaniszavljevics biztos a Politika szerb napilapnak elmondta, hogy a migránsok leggyakrabban Afganisztánból, Szíriából, Marokkóból, Pakisztánból és Burundiból érkeznek, és átlagosan két hetet tartózkodnak ott. A hatóságok ugyanakkor készen állnak arra az eshetőségre is, ha ismét jelentősen nőne a bevándorlók száma. Tervet is készítettek erre vonatkozóan.
Ennek alapján sürgős humanitárius segélyt nyújtanak minden kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsnak, valamint lehetőséget biztosítanak a védelem megszerzésére azoknak, akik megfelelnek a menedékjog feltételeinek. Különös gondot fordítanak a gyermekek, nők, valamint a kínzás vagy emberkereskedelem áldozatainak védelmére.
Ez magában foglalja az oktatást, a szociális és egészségügyi ellátást, de a helyi közösségekkel való együttműködést is a migránsok iránti tolerancia szintjének fenntartása érdekében. Az egyik legfontosabb intézkedés az államhatár fokozott őrzése, valamint az embercsempészet és az illegális migráció visszaszorítása. A tervek között szerepel a származási országokba való visszatérés programjának megerősítése is mindazon bevándorlók önkéntes és kényszerű visszatérése tekintetében, akik nem felelnek meg a védelem feltételeinek
– nyilatkozta Sztaniszavljevics.
A migránsok azonban nemcsak a Nyugat-Balkánon ostromolják az Európai Unió külső határait. A Frontex kimutatása szerint 2023 első három hónapjában a nemzeti hatóságok által bejelentett szabálytalan határátlépések száma 26 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Továbbra is a közép-mediterrán és a nyugat-balkáni útvonalak a legaktívabbak.
Csak márciusban egyébként több mint 22 500 szabálytalan határátlépést észleltek az EU külső határain. Ez 60 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt – írja a Frontex oldala.
