Szijjártó Péter: Európában megjelent a modern kori antiszemitizmus

Szijjártó Péter a külügyminiszteri tanács üléséről adott sajtótájékoztatót.

New York, 2023. szeptember 21. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal a Mediáció Baráti Csoport miniszteri szintű ülésén New Yorkban 2023. szeptember 21-én. MTI/KKM Fotó: KKM/-----------------

Mint elmondta, „teljes mértékben kiállunk Várhelyi Olivér mellett, akit rengeteg támadás ért, pedig teljesen normális és elvárható lépés az, amit kér, hogy mindazon uniós forrásokat ellenőrizzék, amelyek terrorszervezetek kezébe kerülhetnek”.

Nagyon komoly aggodalommal töltenek el bennünket azok a riasztó képek, amelyeket Nyugat-Európa városainak tereiről látni, ahol megjelent a modern kori antiszemitizmus. Aggodalomra ad okot, hogy engedélyezik a terrorszervezetek melletti tüntetést az ucákon; ez itthon elképzelhetetlen, Magyarországon nem lehet terrorszervezet mellett tüntetni

– emelte ki Szijjártó Péter, és hozzátette, „sajnáljuk, hogy a modern kori antiszemitzmus megjelenhetett, ám látni, hogy ez egyenes következménye a migrációs hullámnak és az összeurópai összefogás hiányának. Amíg brüsszelből támogatják a bevándorlást, addig erre kell felkészülni.”

Európa háborús pszichózisban szenved

Sok nyugati kolléga szerint azért is baj, hogy most konfliktus van Izraelben, mert így kevés figyelem jut Ukrajnára, mondta el a Külügyek Tanácsa ülése után Szijjártó Péter. Mint mondta, ezt mi pontosan tudjuk, magyarok. „Október 23-a kapcsán is sokszor elmondták, hogy nem kaptunk segítséget nyugatról a szuezi válság miatt, ami párhuzamosan zajlott. A történelem ismétli önmagát, még akkor is, ha a nyugatiak ezt nem szeretik hallani.” 

Szijjártó Péter beszélt a biztonsági garanciákról szóló előterjesztésről is, ami a következő négy esztendőben 20 milliárd eurót biztosítana Ukrajnának. „Ez tartalmazza azt, hogy fontoljuk meg a kiképzőmissziót, még több fegyvert adjunk hadiipari fejlesztéssel az ukránoknak. Sőt a gyárak legyenek Ukrajnában. Arról is szól, hogy hogyan kell majd  újraépíteni az országot és az is benne van, milyen további szankciókat fogalmaznának meg Oroszországgal szemben” – részletezte a külügyminiszter, ugyanakkor kiemelte:

Minden a háborúról szól, a békéről nincs szó. Brüsszel továbbra is háborúpárti, ezt mutatja az is, hogy a következő négy évben évente 5 milliárd eurót adnának fegyverre, ami mutatja azt is, hogy arra számítanak, folytatódik a háború. Nyugat-Európában senki nem beszél a békéről, háborús pszichózisban szenved Európa.

Látszik ugyanakkor, hogy a harctéren nem lesz megoldása a háborúnak, hiába várják az európaiak, a harctéren csak pusztítás és halottak vannak, egyre rosszabbak lesznek a béke feltételei − mondta el a külügyminiszter.

A fegyvergyártás és a kiképzés Ukrajnába vitele azonnali háborúba rántaná az EU-t, teljesen elfogadhatatlannak gondoljuk. A fegyverszállítás sem szólhat csak arról, hogy minél több fegyvert lehessen szállítani az ukránoknak, hiszen az unió nem biztonsági szervezet, biztonsági okokkal indokolni egy ország leendő csatlakozását teljesen elfogadhatatlan

− tette hozzá Szijjártó.

„Ami az energiaszállításokat illeti: nem beszéltünk sületlenséget azzal, hogy az nem politikai, hanem fizikai kérdés. Nem vagyunk hajlandóak kockáztatni Magyarország energiaellátásának biztonságát, sem a rezsicsökkentés eredményeit. A magyarok nem felelősek a háborúért, nem vagyunk hajlandóak kifizettetni velük. Mi őszintén beszélünk erről, a többiek sunyin. Bármilyen érzékeny adat kiszivárgásáról lehetne szó, amikor Putyinnal találkozott Orbán Viktor, akkor mindenki magából indul ki, ezek nem mi vagyunk, nem mi használjuk erre a dolgokat” − húzta alá a miniszter. Kifejtette:

 „A litván külügyminiszter kolléga bárdolatlanul állt hozzá, azt mondta, hogy elvárja tőlem, hogy tisztázzam, hogy ami itt elhangzik, az a saját álláspontunk vagy a Kreml álláspontja. Ez elfogadhatatlan számomra, megnyugtattam, hogy 

Magyarország szuverén ország, szuverén véleménnyel. Amíg ez a kormány van hatalmon, sehonnan nem vagyunk hajlandóak elfogadni semmilyen véleményt, semmilyen földrajzi irányból, sem akkor ,ha van köztünk nagy víz, sem akkor, ha nincs. A litván kollégának elmondtam, hogy remélem, hogy ő is el tudja ezt mondani nyugodt szívvel

− tette hozzá Szijjártó Péter. 

„Az Európai Békekeret kapcsán a kérdés, hogy félmilliárd eurót kifizessen-e az EU-tagoknak azért, hogy azok fegyvert szállítottak Ukrajnának. Erről szemérmesen hallgatnak nyugaton. Azt akarják, hogy fizesse ki ezt Brüsszel. Az ukránok az OTP-t feltették egy háború szponzorai listára, jeleztük, hogy addig mi nem tudjuk támogatni a keretet, amíg ez így van. Gyorsan le is vették, ami mutatja, mennyire nevetséges volt az egész. Vezetők és az OTP leányvállalatai még ott vannak továbbra is a listán, így meghívtuk az ukrán korrupcióellenes tanácsot Budapestre, ahol tudunk tárgyalni arról, hogy mi történt, és megállapodást tudjunk kötni. Egyelőre nem kaptunk visszajelzést” − zárta szavait Szijjártó Péter. 

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/KKM)