Szerdán kezdődött Stockholmban a Nobel-hét, amelyen a tudományos világ legrangosabb díjának átadásán kívül számos más kísérőrendezvény is helyet kap. A magyarok számára a hét már kedden indult, amikor a Nobel-bizottság külön engedélyével a két friss magyar Nobel-díjas magyar orvosokkal és kutatókkal találkozott a stockholmi Történeti Múzeumban.
Népességéhez mérten Magyarország nagyon jól teljesít a Nobel-díjak tekintetében, 975 díjból 18-at magyarok kaptak
– mondta el Csillag István fizikus, a Stockholmi Egyetem emeritus professzora. A Svédországi Magyar Orvosi Egyesület és Magyarország Stockholmi Nagykövetség szervezésében létrejött estre – önhibáján kívül – Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjas nem érkezett meg, mert a szélsőséges időjárás miatt törölték Münchenben a járatát.
Az eseményen Karikó Katalin orvosi díjazott ugyanakkor jelen volt, akit a közel háromszáz fős közönség, a múzeum egyik szalonjában dübörgő tapssal fogadott. Az első magyar nő, aki elnyerte ezt a rangos elismerés ugyanazzal az alázattal és szerénységgel fogadta a sikert, ahogy a tudományos munkához is hozzááll.
Már a beszélgetés elején leszögezte, nem ő a hős, hanem azon jelenlévő orvosok, akik a pandémia során a frontvonalban, életük kockáztatásával dolgoztak a betegellátásban.
A beszélgetést Csillag professzor mellett Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a Nemzeti Laboratórium igazgatója moderálta. A virológus szakember többek között arra volt kíváncsi, hogy milyen meghatározó pedagógusok, oktatók egyengették szakmai pályafutását. A friss Nobel-díjas azt válaszolta, hogy számára az általános iskolai tanárok, akik például elmagyarázták, miért lesz a zöld levélből sárga ősszel és hogy hogyan kristályosodik ki a só legalább akkora hatást gyakoroltak, mint azok a tudósok, akiknek még gimnazistaként levelet írtak, mint például Sellye János, vagy Szent-Györgyi Albert, akik válaszoltak is a megkeresésre. Ez utóbbi például neki is útmutatóul szolgál arra, hogy a diákoknak mindig igyekezzen rendelkezésre állni.