Ezért fontos hazánknak a Nyugat-Balkán

A balkáni régió békéje hazánk biztonsága is – mutatott rá a lapunknak adott interjújában a Magyar Külügyi Intézet kutatója. Viola Cintia kiemelte: a migrációs hullámok mérséklése és megállítása érdekében regionális együttműködésre és határvédelmi koordinációra van szükség az országok részéről. Ármás Julianna, az intézet kutatója hozzátette: a magyar politikai vezetés a Nyugat-Balkán országaival, vezető döntéshozóival jó kapcsolatot ápol, mely elengedhetetlen a párbeszéd fenntartásához, illetve praktikus egy közvetítő (híd) szerep elmélyítéséhez.

A földrajzi elhelyezkedés, a szomszédsági viszonyrendszer indikálja, hogy Magyarország kiemelt szerepet vállaljon a régió békéjének fenntartásában a NATO, a KFOR és az EUFOR Althea nemzetközi missziók révén – nyilatkozta lapunknak a Magyar Külügyi Intézet kutatója. 

Belgrád, Szerbia fővárosa. Fotó: Pixabay/Djordjeu

Viola Cintia a Magyar Nemzet megkeresésére kiemelte: Magyarország éppen ezért nemcsak a katonai békefenntartó missziók terén aktív a térségben, hanem a regionális együttműködések fokozásában és a politikai kapcsolatok elmélyítésében is partner. A jó gazdasági, politikai kapcsolatok a béke fenntartásának mozgatórugói lehetnek, ezt pedig hazánk felismerte – húzta alá.

A régió békéje hazánk biztonsága is – ne felejtsük, hogy Magyarországnak van tapasztalata arról, milyen humanitárius és biztonsági következményei vannak annak, amikor a balkáni szomszédai közötti feszültségek háborúvá eszkalálódnak. Magyarország éppen ezért kiemelt prioritásként tekint szomszédrégiónkra. A békefenntartás és a kapcsolatépítés garantálja a Nyugat-Balkán és hazánk biztonságát is.

A Nyugat-Balkán euroatlanti integrációja nemcsak a régiónak, de az EU-nak is mérhető előnyökkel járna 

A szakértő a lapunknak adott interjújában elmondta, fontos megjegyezni, hogy a térséget EU-tagországok veszik körül minden oldalról, így az integráció természetes módon illesztené a helyére, az EU közepére a Nyugat-Balkánt. Az EU-tagság ugyanakkor stabilizálná a Nyugat-Balkánt – az EU fennállása óta nem volt fegyveres konfliktus tagországok között –, másrészt a csatlakozásokkal az EU felülkerekedne keleti kihívóival (Kína, Oroszország, Öböl-országok) szemben a ,nagyhatalmi versengésben és befolyásszerzésben – hangsúlyozta Viola Cintia.

Látni kell azt is, hogy az alig 18 milliós lakosságot számláló térség integrációja szinte nem is jelentene gazdasági terhet az EU számára, erről biztosít egy tavalyi költségkalkuláció is: a Nyugat-Balkán és a társult trió csatlakozása 256,8 milliárd eurós többletkiadást jelentene az EU-nak, amelyből 186 milliárd eurón Ukrajna, míg 71 milliárd eurón a maradék nyolc ország osztozna. Jelenleg a Nyugat-Balkán piacának GDP-je az EU GDP-jének kevesebb mint egy százaléka, tehát a régiót könnyen integrálni lehet az EU egységes piacába

– mondta a szakértő. Kiemelte: Még kézelfoghatóbb előnye a csatlakozásoknak a térségben rejlő magas gazdasági potenciál kihasználása, valamint a Nyugat-Balkán közlekedési és energetikai csomópont szerepe – ugyan ezek infrastruktúrája még bőven fejlesztésre szorul, ám a lehetőségek adottak.

 

A nyugat-balkáni az Európába vezető egyik fő migrációs útvonal

Ennek az útvonalnak a kezelése komoly kihívást jelent az érintett országoknak és az EU-nak is. A migrációs hullámok mérséklése és megállítása érdekében regionális együttműködésre és határvédelmi koordinációra van szükség az országok részéről. Magyarország partnere a térségnek a migráció kezelésében, mely szerepvállalás három pilléren nyugszik – szögezte le a kutató a lapunk kérdésére válaszolva. Ezek pedig az EU-s keretrendszer, a regionális együttműködés és a bilaterális szint.

Magyarország EU-s keretek között, például a Frontex révén együttműködik a Nyugat-Balkán országaival a migrációs áramlások és az illegális bevándorlás kezelése, valamint a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem terén. Hazánk nemcsak EU-s keretek között, de az éppen magyar elnökség alatt vezetett Közép-Európai Védelmi Együttműködés (CEDC) révén is igyekszik segíteni a régiót, a CEDC prioritása a civil–katonai együttműködés és a nyugat-balkáni országokkal folytatott védelmi kapcsolatok további fejlesztése. Néhány nyugat-balkáni országgal (Szerbia, Észak-Macedónia) bilaterális együttműködésünk van a migráció kezelésével járó erőfeszítések támogatásáról

– mutatott rá Viola Cintia.

 

Felértékelődött a Nyugat-Balkán szerepe az európai energiaellátásban

Az orosz–ukrán háború kitörésével és az orosz energiahordozókat sújtó szankciók bevezetésével felértékelődött a Nyugat-Balkán szerepe az európai energiaellátásban. 

A térség a csomópontja a különböző gáz és olajvezetékeknek, így az európai energiadiverzifikációs törekvéseknek is kulcsrégiója lett. Különösen Görögország és Horvátország az, amely a tranzitszerepből profitálni tud: újabb interkonnektorok létesítése és a tárolókapacitások kibővítése mellett mindkét ország komoly LNG-készlettel rendelkezik, amely releváns alternatívája lehet az orosz energiahordozóknak

– húzta alá a kutató.

A horvát JANAF 2023-ban 27,6 százalékkal növelte a profitját, ami kiválóan mutatja, hogy az európai országok is felismerték a Balkánban rejlő energetikai lehetőségeket. Ugyanakkor a Nyugat-Balkán nagy részén szegényes – vagy egyáltalán nincs meg – az energetikai infrastruktúra összeköttetése, amely kiaknázatlanul hagyja a térségben rejlő potenciált – tette hozzá Viola Cintia.

Az unió bővítéséhez politikai akarat kell

A Nyugat-Balkántól azonban egyes nyugati országok szemmel láthatóan idegenkednek. Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója ezzel kapcsolatban megjegyezte: mi közös határon osztozunk a Nyugat-Balkánnal (vagy ha úgy tetszik, az EU határán helyezkedünk el), tehát közvetlenül érzékeljük a határokon átnyúló kihívásokat, melyek hatékony leküzdéséhez elengedhetetlen (lenne) a minél szorosabb együttműködés. 

De említhetjük itt a külkereskedelem megkönnyítését, vagy az olyan, mindennapi élethez kötődő dolgokat, mint a határátlépés meggyorsítása. Ezzel szemben a nyugat-európai EU-tagállamoknak a Nyugat-Balkán távol van, a térség kevésbé ismert (ennélfogva kevesebb jelentőséget is tulajdonítanak neki), sokszor a Balkánról alkotott sztereotipikus képek határozzák meg a térség megítélését.

– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott válaszában a szakértő. Hangsúlyozta: Ezzel szemben az Unió reformjáról szóló diskurzus sokkal erősebb a nyugati EU-tagállamokban, mely a bővítés kérdését is magába foglalja, arról viszont nincs konszenzus, hogy reform vagy bővítés legyen előbb. Kétségtelen, hogy a kettő egyaránt fontos, viszont az elmúlt bővítési körök gyakorlatából kiderült, hogy a bővítéshez elsődlegesen politikai akarat kell.

Ezért fontos, hogy a térség országainak eurointegrációja felgyorsuljon

Két fő csoportra osztható Magyarország ezzel kapcsolatos érdekeltsége – közölte Ármás Julianna. Ezek pedig, a biztonságpolitika és gazdasági előnyszerzés. 

A biztonsági aspektus alatt nemcsak a határokon átnyúló új típusú biztonsági kihívásokat kell érteni (migráció, természeti katasztrófák, járványok), de azt is, hogy a Nyugat-Balkán mint egy geopolitikai vákuum van jelen az EU-ban. A külső szereplő befolyásszerző tevékenysége pedig állandó, legyen az történelmi, kulturális alapokra épülő vagy gazdasági eredetű. Hazánk nem engedheti meg, hogy a szomszédságában (ahol az integráció és dezintegráció egyszerre van jelen) instabil maradjon a környezet.

– hangsúlyozta a kutató. Kiemelte: a térség ezentúl számos, még kiaknázatlan gazdasági potenciállal bír, melynek egyik fő eredője a szintén a földrajzi közelség. Jelen gazdasági klímában, ahol az ellátásbiztonság, az ellátási láncok rövidítése a cél, a Nyugat-Balkán megfelelő és praktikus célterülete a magyar kifektetéseknek. Hazánk számos, nagy gazdasági szereplővel van már jelen a térségben (MOL, OTP, 4iG), mely megfelelő alapja a bizalomépítésnek.

Terheltek a kapcsolatok a Nyugat-Balkán országai között

A bilaterális viták megoldásának ösztönzése magyar érdek szintén, hiszen azok megoldása nélkül (papíron) nem valósulhat meg az euroatlanti integráció – szögezte le  válaszában Ármás Julianna, aki szerint a tárgyalásos úton történő konfliktusmegoldás hangsúlyozása a megfelelő út: például a Koszovó-kérdésben is a brüsszeli dialógushoz való visszatérés ösztönzése a helyes válasz az időről-időre eszkalálódó eseményekre.

 Emellett elmondható, hogy a magyar politikai vezetés a Nyugat-Balkán országaival, vezető döntéshozóival jó kapcsolatot ápol, mely elengedhetetlen a párbeszéd fenntartásához, illetve praktikus egy közvetítő (híd) szerep elmélyítéséhez.

– tette hozzá.

Már szó esett a balkáni katonai jelenlétről is, mely a staus quo fenntartásának egyik eszköze, azonban nem végleges megoldás. Hazánk kiemelt szerepet vállal és kap is időről időre a KFOR és EUFOR missziókban, mely fontos katonadiplomáciai siker, illetve azt is jelzi, hogy Magyarország hiteles szereplő ezen feladatkörben. A helyi lakosságnak is fontos, hogy olyan vezetők és vezető nemzetek kerüljenek a missziók élére, akik ismerik és megértik a térség múltját és jelenét egyaránt – mutatott rá a szakértő.

Borítókép: Szkopje, Észak-Macedónia fővárosa (Fotó: Pixabay/dimitrisvetsikas1969)