Ezért fontos hazánknak a Nyugat-Balkán

A balkáni régió békéje hazánk biztonsága is – mutatott rá a lapunknak adott interjújában a Magyar Külügyi Intézet kutatója. Viola Cintia kiemelte: a migrációs hullámok mérséklése és megállítása érdekében regionális együttműködésre és határvédelmi koordinációra van szükség az országok részéről. Ármás Julianna, az intézet kutatója hozzátette: a magyar politikai vezetés a Nyugat-Balkán országaival, vezető döntéshozóival jó kapcsolatot ápol, mely elengedhetetlen a párbeszéd fenntartásához, illetve praktikus egy közvetítő (híd) szerep elmélyítéséhez.

A horvát JANAF 2023-ban 27,6 százalékkal növelte a profitját, ami kiválóan mutatja, hogy az európai országok is felismerték a Balkánban rejlő energetikai lehetőségeket. Ugyanakkor a Nyugat-Balkán nagy részén szegényes – vagy egyáltalán nincs meg – az energetikai infrastruktúra összeköttetése, amely kiaknázatlanul hagyja a térségben rejlő potenciált – tette hozzá Viola Cintia.

Az unió bővítéséhez politikai akarat kell

A Nyugat-Balkántól azonban egyes nyugati országok szemmel láthatóan idegenkednek. Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója ezzel kapcsolatban megjegyezte: mi közös határon osztozunk a Nyugat-Balkánnal (vagy ha úgy tetszik, az EU határán helyezkedünk el), tehát közvetlenül érzékeljük a határokon átnyúló kihívásokat, melyek hatékony leküzdéséhez elengedhetetlen (lenne) a minél szorosabb együttműködés. 

De említhetjük itt a külkereskedelem megkönnyítését, vagy az olyan, mindennapi élethez kötődő dolgokat, mint a határátlépés meggyorsítása. Ezzel szemben a nyugat-európai EU-tagállamoknak a Nyugat-Balkán távol van, a térség kevésbé ismert (ennélfogva kevesebb jelentőséget is tulajdonítanak neki), sokszor a Balkánról alkotott sztereotipikus képek határozzák meg a térség megítélését.

– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott válaszában a szakértő. Hangsúlyozta: Ezzel szemben az Unió reformjáról szóló diskurzus sokkal erősebb a nyugati EU-tagállamokban, mely a bővítés kérdését is magába foglalja, arról viszont nincs konszenzus, hogy reform vagy bővítés legyen előbb. Kétségtelen, hogy a kettő egyaránt fontos, viszont az elmúlt bővítési körök gyakorlatából kiderült, hogy a bővítéshez elsődlegesen politikai akarat kell.

Ezért fontos, hogy a térség országainak eurointegrációja felgyorsuljon

Két fő csoportra osztható Magyarország ezzel kapcsolatos érdekeltsége – közölte Ármás Julianna. Ezek pedig, a biztonságpolitika és gazdasági előnyszerzés. 

A biztonsági aspektus alatt nemcsak a határokon átnyúló új típusú biztonsági kihívásokat kell érteni (migráció, természeti katasztrófák, járványok), de azt is, hogy a Nyugat-Balkán mint egy geopolitikai vákuum van jelen az EU-ban. A külső szereplő befolyásszerző tevékenysége pedig állandó, legyen az történelmi, kulturális alapokra épülő vagy gazdasági eredetű. Hazánk nem engedheti meg, hogy a szomszédságában (ahol az integráció és dezintegráció egyszerre van jelen) instabil maradjon a környezet.

– hangsúlyozta a kutató. Kiemelte: a térség ezentúl számos, még kiaknázatlan gazdasági potenciállal bír, melynek egyik fő eredője a szintén a földrajzi közelség. Jelen gazdasági klímában, ahol az ellátásbiztonság, az ellátási láncok rövidítése a cél, a Nyugat-Balkán megfelelő és praktikus célterülete a magyar kifektetéseknek. Hazánk számos, nagy gazdasági szereplővel van már jelen a térségben (MOL, OTP, 4iG), mely megfelelő alapja a bizalomépítésnek.

Terheltek a kapcsolatok a Nyugat-Balkán országai között

A bilaterális viták megoldásának ösztönzése magyar érdek szintén, hiszen azok megoldása nélkül (papíron) nem valósulhat meg az euroatlanti integráció – szögezte le  válaszában Ármás Julianna, aki szerint a tárgyalásos úton történő konfliktusmegoldás hangsúlyozása a megfelelő út: például a Koszovó-kérdésben is a brüsszeli dialógushoz való visszatérés ösztönzése a helyes válasz az időről-időre eszkalálódó eseményekre.

 Emellett elmondható, hogy a magyar politikai vezetés a Nyugat-Balkán országaival, vezető döntéshozóival jó kapcsolatot ápol, mely elengedhetetlen a párbeszéd fenntartásához, illetve praktikus egy közvetítő (híd) szerep elmélyítéséhez.

– tette hozzá.

Már szó esett a balkáni katonai jelenlétről is, mely a staus quo fenntartásának egyik eszköze, azonban nem végleges megoldás. Hazánk kiemelt szerepet vállal és kap is időről időre a KFOR és EUFOR missziókban, mely fontos katonadiplomáciai siker, illetve azt is jelzi, hogy Magyarország hiteles szereplő ezen feladatkörben. A helyi lakosságnak is fontos, hogy olyan vezetők és vezető nemzetek kerüljenek a missziók élére, akik ismerik és megértik a térség múltját és jelenét egyaránt – mutatott rá a szakértő.

Borítókép: Szkopje, Észak-Macedónia fővárosa (Fotó: Pixabay/dimitrisvetsikas1969)