A 256. és 257. cikkelyben tervezett változtatások még problematikusabbak.
Ezekben gyűlöletre uszítás és becsmérlés szerepel, melyekért három évig terjedő szabadságvesztés jár. Csakhogy ezek a fogalmak túlságosan tágan és homályosan vannak meghatározva. Büntetés jár már a perverziók erkölcsi elítéléséért, a gender és az LMBTQ puszta bírálatáért is.
A baloldali szélsőségesek felfogásában a gyűlöletre uszítás a negatív érzelmek erősítésére is vonatkozik. Lisickit mindez az egykori bolsevikok felfogására emlékezteti: ők rablásnak tartották a tulajdont, és az igazságosságot szerintük a rablott vagyon elrablásával lehet helyreállítani.
Mai szellemi utódaik a nemi identitást is egyfajta rablásnak tekintik (amit valakire akaratán kívül ráerőltetnek), az igazságosság ez esetben a »kényszerű« önazonosság lerombolásával állítható helyre. Aki szerint csak biológiai nem létezik, az negatív érzelmeket erősít azokkal szemben, akik szerint a nemek száma temérdek – vallják. Akik azt mondják, hogy nem lehet a nemet megváltoztatni, mert az a génekbe van írva, azoktól el kell venni a gyerekeiket, mert nem engedik, hogy nemváltoztató műtétnek vessék alá őket.
A különlegesen védett csoportok között azonban nemcsak a szexuális kisebbségek vannak, hanem fogyatékkal élők is. Ha a változtatások életbe lépnek, és a jövőben valaki azt mondja, X autista vagy Y siket, már ezért a puszta kijelentésért bíróságra citálható. Ugyancsak büntethető lenne az, aki azt mondja, hogy az idősek érzékszervei eltompultak, nem lenne szabad autót vezetniük vagy el kellene távolítani őket a politikából.
Amikor a javasolt módosítások bírálói aggodalmaikat hangoztatják, azt a választ kapják, hogy hiszen a bíróság hoz ítéletet, nem az ügyészség, de ez egyáltalán nem nyugtatja meg őket. A bíráknak is vannak nézeteik. Ha Lengyelországban még nem is, világszerte nem egy példa van arra, hogy csupán a Szentírás idézéséért büntetőeljárást indítanak. Nagy visszhangja volt például Päivi Räsänen korábbi finn belügyminiszter és parlamenti képviselő, az evangélikus egyház aktív tagja ellen indított eljárásnak. Ő a Twitteren (a mai X elődjén) Pál apostol Rómaiakhoz írt leveléből vett idézeteket osztott meg, amelyek a vád szerint kisebbségek elleni gyűlöletkeltésre voltak alkalmasak. Kifogásolta egyháza támogatását egy LMBTQ-rendezvénynek, de bejegyzését nem a meleg közösség elleni támadásnak szánta, hanem egyházközsége bírálatának. A bíróság elmarasztalta, de a fellebbviteli bírói testület kétszer is felmentette. Az eljárás azonban még nem ért véget.
Matthieu Raffray francia katolikus pap egy nagyböjti elmélkedésében, melyet az Instagramon tett közzé, bűnösnek minősítette a homoszexuális cselekedeteket, de hangsúlyozta, hogy ugyanúgy úrrá lehet lenni rajtuk, mint más bűnökön, a torkosságon, az indulatosságon, egyebeken. A bejegyzés semmilyen sértést, rágalmazást nem tartalmazott a meleg közösség ellen, ennek ellenére büntetőeljárás indult ellene Aurore Bergé, a nemek egyenlőségének és a diszkrimináció elleni harc miniszterének feljelentése alapján, húsz perccel a beszéd közzététele után.
Hasonló üldöztetés érte honfitársát, Jean-Pierre Maugendre katolikus aktivistát. Végül mindkettejük ügye felmentéssel zárult.
Lengyelországban a közösségi hálózatokon naponta jelennek meg hasonló vélemények, amelyek a törvénymódosítások alapján büntethetővé válhatnak. Ilyen esetekben – véli a Do Rzeczynek nyilatkozó Bartosz Lewandowski ügyvéd – az ügyészség lefoglalhatja a gyanúsított számítógépét bizonyítékok keresése céljából. Ez hónapokig tarthat. Vagyis maga a gyanúsítás elegendő, hogy a kora reggeli órákban rendőrök kopogjanak az ajtón, és átvizsgálják a tulajdonos számítógépét, telefonját, elektronikai eszközeit. Ez nem csupán a magánszféra megsértése, hanem bizonyos foglalkozások, például újságírók vagy jogászok esetében a szakmai titkok elleni merénylet is. Az illető gyanúsítottá válik, és ez évekig tarthat. Még ha a végén a bíróság fel is menti, ennek a gyanúsított vagy később vádlott státusnak a következményeit el kell viselnie. Vajon hányan merik majd szabadon kifejteni véleményüket akár visszafogott formában, ha például ilyen ügyekben elmarasztaló ítéletek születnek?
