Következő mérkőzések
Skócia
21:002024. június 23.
Magyarország
Svájc
21:002024. június 23.
Németország

A normális, európai emberek békét akarnak, a globalista brüsszeli elit háborút

Az európaiak többsége békepárti, és az egyes tagállamok vezetőivel ellentétben nem akarnak katonákat küldeni az ukrán frontra – számolt be az Európa-projekt friss eredményeiről az Origónak Hidvégi Áron, a Századvég elnökhelyettese. A Századvég – idén tízéves – kutatássorozata évről évre reflektál az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra.

Forrás: Origo2024. 05. 20. 12:46
Harkiv, 2024. május 15. Kiégett autóroncs és törmelékek mellett mentõk Harkivban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta-és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét. Ukrán források szerint legalább 20 ember, köztük 3 gyermek megsebesült. MTI/EPA/Szergej Kozlov Fotó: Szergej Kozlov
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem a háborúra és az ukrán gabonára

– Már a 2016-os migrációs válság idején láthattuk azt, amit a most zajló háborús konfliktusok kapcsán újra tapasztalunk: húsba vágóan fontos ügyekben az európai politikai elit egészen más cselekvési irányokat vesz, mint azt az európai állampolgárok akarnák – világított rá az Európa-projekt közvélemény-kutatás egyik legfontosabb friss eredményére Hidvégi Áron. 

Kiégett autóroncs és törmelékek mellett mentő Harkivban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta-és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)
Kiégett autóroncs és törmelékek mellett mentő Harkovban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta- és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét. Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov

A háború kapcsán leszögezhetjük, hogy Európa békepárti, az európai állampolgárok nem akarnak katonákat küldeni az orosz–ukrán háborúba, helyette a béketárgyaláson és a tűzszüneten keresztüli megoldást preferálják. Ez már a tavalyi kutatásunkban is jól látszott

 – mondta, felhíva a figyelmet arra, hogy a tavalyi számok még abban a közegben születtek, amikor a NATO-ban csupán teoretikus szinten vetődött fel a nyugati katonák frontra küldése – az idén viszont már konkrét kezdeményezések vannak erre vonatkozóan, vezető európai politikusok részéről.

Az európaiak közel hetven százaléka azt mondja, hogy ne küldjenek katonákat Ukrajnába, 

és csak 25 százalék ért egyet ugyanezzel. – Ha a térképre nézünk, azt látjuk: gyakorlatilag nincs olyan ország, ahol többségben lennének a katonák frontra küldését pártolók – hangsúlyozta Hidvégi Áron az Origónak.

 

A Századvég a közvélemény-kutatásában megvizsgálta az ukrán termények EU-s fogadtatását is. Az látható, hogy az Európai Bizottság és más európai intézmények sokkal előrébb sorolják az Ukrajnában működő agráripari multicégek érdekeit az európai uniós gazdákénál. Számos olyan lépést vagy javaslatot tettek ugyanis, amellyel az ukrán termények európai piacra jutását, térnyerését támogatják – ezek közé tartozott például a génmódosított terményekre vonatkozó szabályozás lazítására vonatkozó javaslat is.

Egy attitűdkérdéssel azt is vizsgálta az Európa-projekt, hogy mennyire ért egyet az európai lakosság az ukrán terményeknek ilyesfajta erőltetett piacra léptetésével. Kiderült, hogy ezt egyáltalán nem támogatják az európaiak.

A válaszokat térképre vetítve az látszik, hogy a témában két faktor hat az országokra: az, hogy mennyire háborúpártiak, illetve az, hogy az ukrajnai terménydömping mennyire hat negatívan az adott ország mezőgazdaságára.

 

Kiderült, hogy Európa kétharmada inkább azt a véleményt osztja, ami a magyar álláspont is: nem értenek egyet az ukrán gabonadömpinggel és egyéb ukrajnai élelmiszerek európai piacra léptetésével. 

Hidvégi Áron szerint figyelemre méltó, hogy még a lengyelek esetében is jóval erősebb a gazdasági protekcionizmus, mint az ukránbarátságuk – írja az Origó. 

 

A migráció és a bűnözés összefüggései

Az idei Európa-projekt a migráció témakörét a korábbinál is részletesebben járta körül. 

A tárgykörben született válaszok aránya is igazolja azt a bizonyos mondást, mely szerint a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz bizonyos kérdésekben. A migráció kapcsán ez egyértelműen látszik

– jelentette ki a Századvég elnökhelyettese, aki szerint nagyon nagyot fordult a véleményklíma a migrációval kapcsolatban 2016 óta. 

Azt vizsgálva, hogy inkább pozitív vagy inkább negatív jelenségként tekintenek-e az emberek a bevándorlásra, azt találjuk, hogy egy-két ország kivételével egész Európában inkább negatív. 

 

– A migrációs paktumra sok mindent lehetne mondani, csak azt nem, hogy a demokrácia ünnepe: ráerőltetik ugyanis a tagállamokra, hogy olyan embereket fogadjanak be, akikkel ők nem biztos, hogy együtt szeretnének élni. 

Az emberek azonban erre a migrációs paktumra is erőteljes nemet mondanak, 

ráadásul az európaiak háromnegyedének véleménye az, hogy fontos a határok védelme az illegális bevándorlás csökkentésének érdekében – részletezte az elnökhelyettes, felhíva a figyelmet arra: a migrációs problémakörrel kapcsolatban is mást tesz az európai elit, mint amit az állampolgárok elvárnának. 

Miközben a többség egyértelmű nemet fogalmaz meg a migrációs paktumra és következetes igent a határvédelemmel kapcsolatban, Ursula von der Leyen és más vezető EU-s politikusok migrációs paktumra vonatkozó nyilatkozatai ennek a szöges ellentétét mutatják

 – erősítette meg Hidvégi Áron.

 

Az európaiaknak a bűnözés elterjedésével kapcsolatos érzületét is vizsgálta az Európa-projekt. Kiderült: a megkérdezettek 65 százaléka szerint nőtt a bűnözés a hazájában, 63 százalék úgy tapasztalja, hogy gyakrabban fordulnak elő náluk vallási konfliktusok, 55 százalék pedig nem érzi magát biztonságban. Hidvégi Áron rávilágított: 

Gyakorlatilag nincs olyan európai ország, ahol ne éreznék úgy, hogy nőtt a bűnözés – kivéve Magyarországot, ahol viszont az illegális migrációra a kezdettől nemet mondanak.

Vallási konfliktusok – magyarázta a kutató – majdhogynem minden országban vannak, kivéve megint csak ott, ahol szigorúbban lépnek fel az illegális migráció ellen; ilyen Magyarország is. A „befogadóbbnak” tartott migrációs célországokban viszont, mint amilyen Svédország, Németország, Franciaország, mindenütt domináns vélemény, hogy az emberek nem érzik magukat biztonságban. 

 

Új aggodalom: az izraeli–palesztin konfliktus

Az idén először az izraeli–palesztin konfliktussal is foglalkoztak az Európa-projektben. A mérés szerint az EU-tól viszonylag távol zajló fegyveres konfliktust az emberek 77 százaléka tartja aggasztónak. Az aggodalmak elsősorban két ok körül összpontosulnak: az egyik az 

erősödő antiszemitizmus,

 amely az Európa-szerte zajló palesztinpárti tüntetéseken is tetten érhető. Emiatt az emberek 62 százaléka aggódik, 

78 százalék pedig amiatt, hogy úgy látja: újra erősödhet az iszlám terrorizmus 

– beszélt a részletekről Hidvégi Áron.

 

Nem akarnak az emberek méregzöld átmenetet

Fentebb több példát is láthattunk arra, amikor az unió vezetése szembemegy a népakarattal – ugyanilyen a környezetvédelem kérdése is. Hidvégi Áron hangsúlyozta:

Az EU-ban kiemelt jelentőségű megújulóenergia-kérdés és a zöldátmenet nagyon szép és hangzatos dolog, csakhogy a valóság az, hogy a zöldgondolatot méregzöld szélsőliberális ideológiával keverik.

Az egyik ilyen brüsszeli terv a hagyományos üzemanyagokkal működő, belső égésű motorokkal felszerelt járművek értékesítésének 2035-ös betiltása. Ezzel az emberek 62 százalék nem ért egyet, ahogy azzal sem, hogy az Európai Unió 2040-ig be akarja tiltani a gázkazánok használatát (51 százalék).

Egy másik, vonatkozó kérdésre adott válaszokból kiderül: 

az emberek 64 százaléka egyetért azzal, hogy az Európában tapasztalt energiaválság részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikájának következménye.

 

Mélyponton a közhangulat az EU-ban

Az emberek akarata és az európai elit tettei között húzódó különbség nagyon komoly nyomot hagy a konjunktúra (azaz a közérzetre vonatkozó) adatokban – világított rá a kutató. 

Európa jelenleg a mélyponthoz közeli állapotban van – olvasható az Origó cikkében.

 

Az Európa-projekt konjunktúraindexe mínusz 37 pontot mutatott 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésekor: ez volt a Századvég által mért mindenkori legrosszabb konjunktúraadat. Ez a mutató 2023-ban kissé javult mínusz 31-re, most azonban visszaesett mínusz 36-ra. 

Hidvégi Áron szerint 

ennek oka az új aggodalomfaktorok megjelenése, ami egyfelől az izraeli–palesztin háborús konfliktus, másfelől az orosz–ukrán háború további eszkalációjának aggasztó jelei.

De a rossz mutatókhoz nagy mértékben hozzájárul az is, hogy az emberek azt látják: a brüsszeli vezetők olyan irányba mennek, ami teljes mértékben ellenkezik az európai emberek akaratával. A kutatásban arra is kíváncsiak voltunk, hogy az uniós intézmények és a brüsszeli politikai elit mennyire veszi figyelembe a megkérdezettek országának érdekeit. A többség, 52 százalék szerint nem veszik figyelembe – negyven százalék pedig azt mondja, hogy figyelembe veszik

 – emelte ki a számokat a Századvég elnökhelyettese.
A kutató szerint egyértelmű, hogy az emberek felelősnek tartják a brüsszeli politikai elitet – ennek következménye egy új tendencia, mely a szuverenista tábor erősödését mutatja Európa-szerte. A 2023-ban mért öt országhoz képest az idén már csak kettőben vélik úgy az emberek, hogy több hatalmat kéne adni az EU-nak. Ez úgy is értelmezhető, hogy hanyatlóban van az Európai Egyesült Államok víziója. 

Mi ez, ha nem egy erős üzenet?

– tette fel a kérdést Hidvégi Áron, kiemelve: a mérések alapján komoly esély van arra, hogy a közelgő európai uniós választásokon, a globalista, háborúpárti elit és a szuverenista, békepárti tábor összecsapásában az utóbbi mutasson fel erősödést.

 

A kuktában nő a nyomás 

A Századvég elnökhelyettesét arról is megkérdezte az Origó, mi történik akkor, ha a választáson a háborúpárti, globalista kör marad túlsúlyban. A kutató szubjektív véleménye az, hogy ebben az esetben a jelenséget úgy érdemes elképzelni, mint amikor egy kuktában egyre nő a nyomás, majd egyszer csak felrobban.

Az emberek elégedetlenségét nem lehet örökre elfojtani látszatintézkedésekkel, félrevezetésekkel vagy médiamanipulációval. Ha a belső elégedetlenség eljut egy bizonyos szintre, akkor robban. Bízzunk abban, hogy az európai vezetők még idejében megértik: nem tehetik meg, hogy folyamatosan az emberek akarata ellen cselekednek!

Hidvégi Áron – utalva az Európa-projekt eredményeit bemutató előadásának Tájkép csata előtt címére – azt is kiemelte: nagyon reméli, hogy valóban „csak” csata, nem pedig egy olyan háború kapujában állunk, amilyet a globalista háborúpárti erők képviselői, köztük Emmanuel Macron egyre szívesebben és gyakrabban emlegetnek. 

 

Borítókép: Kiégett autóroncs és törmelékek mellett mentők Harkovban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta- és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.