Európai közvélemény: határozott nem a katonaküldésre

Míg az Európai Unió polgárainak 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, az országhatárokon kívül alig több mint a negyedük (27 százalékuk) ragadna fegyvert. Sőt, ha uniós országok katonáinak ukrajnai szerepvállalásáról van szó, elsöprő elutasítottság látható (69 százalék) – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

Spanyol és holland hadsereg katonái érkeznek meg 2024. május 14-én a romániai Campia Turzii 71 légibázisra a Swift Response 24 hadgyakorlat részeként. Fotó: Daniel MIHAILESCU Forrás: AFP

A Századvég Európa-projektje alapján az európai emberek elutasítják az egyre jobban eluralkodó háborús pszichózist, állapítja meg a kutatás.

Háborús lázban ég az európai politikai elit

Az európai politikai térben az elmúlt hónapokban számottevően erősödött a háborús retorika. Az Európai Unió, illetve Nyugat-Európa számos vezető politikusának nyilatkozatai – a béketárgyalások előmozdítása helyett – a háborús berendezkedés kialakítására, az európai országok háborús érintettségének vizionálására irányultak, azt sugallva, hogy Ukrajna katonai támogatása elengedhetetlen az uniós tagállamok védelméhez. Többek között Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a háborús gazdálkodásra való átállást szorgalmazta, míg Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője rögzítette, hogy „már nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború”. 

Ezen felül Boris Pistorius német védelmi miniszter a sorkötelezettség újbóli bevezetését fontolgatja, miközben az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber ugyancsak a kötelező sorkatonai szolgálat mellett tört lándzsát.

Az európai polgárok elzárkóznak a katonai beavatkozástól

A közvélemény-kutatás tanúsága szerint Európában a harci hajlandósághoz fűződő lakossági attitűdök gyökeresen eltérnek az országhatárokon belüli, illetve az azokon kívüli esetleges fegyveres küzdelem tekintetében. A felmérés rámutat, hogy az uniós válaszadók 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, azonban 27 százalékuk erre nem lenne hajlandó. Ehhez képest az országhatárokon kívül az uniós polgárok alig több mint negyede (27 százaléka) fogna csak fegyvert, míg 54 százalékuk elutasítaná ezt. 

Másképpen fogalmazva kevesebb mint feleannyi európai harcolna az országa határain túl, mint a saját hazája területén.

Fotó: Századvég

Országok szerinti bontásban megállapítható, hogy a hazájuk saját országhatárokon belüli fegyveres védelmére hajlandóak aránya valamennyi uniós tagállamban meghaladja azoknak a hányadát, akik ettől elzárkóznak. Az országhatárokon belüli fegyveres védelem tekintetében magas lakossági hajlandósággal találkozhatunk egyebek mellett Litvániában (74 százalék), Észtországban és Magyarországon (70-70 százalék).

Gyökeresen eltérő képet láthatunk az országhatárokon kívüli hadviselés vonatkozásában

A saját országa határain kívüli fegyveres harcot pártolók aránya egyetlen uniós tagállamban sem éri el az 50 százalékot, és egyedül Litvániában (46 százalék) haladja meg a lépést ellenzők táborát (28 százalék). 

A sorkatonai szolgálat esetleges visszaállítása miatt az európai közbeszéd fókuszába kerülő Németországban mindössze a megkérdezettek 23 százaléka ragadna fegyvert az országhatárokon túl, ezzel szemben 10-ből 6 német (60 százalék) elzárkózna ettől. 

Fontos hangsúlyozni továbbá, hogy a saját országuk határain kívüli katonáskodást leginkább a magyarok (75 százalék), illetve az osztrák és belga válaszadók (66-66 százalék) ellenzik.

A kutatás kitért az európai katonai erők ukrajnai bevetésének kérdésére is. Az uniós megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) elutasítja, hogy az országa katonákat küldjön Ukrajnába, ugyanakkor 25 százalékuk nem kifogásolná ezt.

Fotó: Századvég

Ezen felül a háborús beavatkozással egyetértők hányada az Európai Unió egyetlen tagállamában sem haladja meg az intervenciót ellenzők táborát.

A legnagyobb arányban a magyarok (91 százalék) és a bolgárok (86 százalék) zárkóznak el attól, hogy Kijevet katonák küldésével támogassák.

Borítókép: Spanyol és holland hadsereg katonái érkeznek meg 2024. május 14-én a romániai Campia Turzii 71 légibázisra a Swift Response 24 hadgyakorlat részeként (Fotó: AFP/Daniel Mihailescu)