Ötévente választanak az Európai Unió polgárai európai parlamenti képviselőket. Idén Európa-szerte június 6. és 9. között (azaz mától vasárnapig) kell a tagállamoknak megszervezni a választásokat. A voksolás lebonyolítása az egyes országok feladata, de van néhány közös alapelv, amelyet alkalmazniuk kell. Ezek szerint az egy politikai pártból választott EP-képviselők száma arányos az adott listára leadott szavazatok számával. A más tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok szavazhatnak és indulhatnak a választáson is abban az uniós országban, ahol élnek. Minden polgár viszont csak egyszer szavazhat. Tagállamonként eltér, hogy milyen formában, hány éves kortól és melyik napokon lehet szavazni. A választójoghoz és az európai parlamenti választásokon való induláshoz szükséges alsó korhatárt a nemzeti jogszabályok határozzák meg. Jellemzően 18 év az alsó határ, de van, ahol 16-17 évesen is az urnákhoz lehet járulni.
Csak Belgiumban, Bulgáriában, Luxemburgban és Görögországban van kötelező szavazás.
A sort csütörtökön Hollandia kezdi. A tagállamok többségében – Magyarországot is beleértve – vasárnap kerülnek megrendezésre a választások. A 720 európai parlamenti képviselő megválasztása után az újonnan felálló parlament több feladat elé is néz. A július 16-án tartott alakuló ülése után meg kell választania az Európai Parlamentnek az új elnökét, majd kezdetét veszi az Európai Bizottság elnökének megválasztásának folyamata is.
Ugyan az Európai Bizottság elnökét az Európai Tanács javasolja, az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges a folyamatban. A jelöltnek az EP képviselőinek abszolút többségének (az összes képviselő több mint felének) támogatását kell megszereznie ahhoz, hogy megválasztott legyen. Míg 2014-ben a három legnagyobb képviselőcsoport gyorsan konszenzusra jutott, 2019-ben sokkal nehezebb volt a többség kialakítása. Elképzelhető, hogy 2024-ben ismét ilyen elhúzódó tárgyalásokra kerül sor és csak szeptember környékén mutatkozhat be a bizottság új elnöke. Legutóbb Ursula von der Leyen szűk többséggel került megválasztásra. Ezek fényében a választások eredményei nagyon sokban befolyásolják, hogy milyen vezetés uralja majd Brüsszelt a következő ciklusban.
Tíz év múlva valószínűleg úgy fognak tekinteni rájuk, mint azokra a választásokra, amelyek eldöntötték a békét vagy a háborút Európában
– fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a történelmi jelentőségű választásokról a közelmúltban.
