Az Odessza-jelenség, avagy polgárháborút akarnak kiprovokálni Ukrajnában?

A nyelvi és kulturális ellentétek szítása soha nem látott méreteket öltött Ukrajnában. A többnyelvű országban lenézik, sőt büntetnék azt, ha valaki oroszul szólal meg. Még akkor is, ha azt az alkotmány garantálja. Közben az orosz nyelvű ukránok is megvetik a nyugat-ukrajnaiakat.

Miután lebontották II. Katalin orosz cárnő emlékművét, helyette Ukrajna zászlaját helyezték el a talapzaton Fotó: NurPhoto via AFP

A nyelvi, vallási és kulturális megosztottság mindig tökéletes aduásza lehet azon ország uralkodó politikai elitjének, mely egy háború árnyékában is a szabadrablással van elfoglalva. Kleptokrácia: így nevezi Ukrajna államformáját a – legtöbbször a bajban is – jó humorú ukrán középréteg. A lakosság ezen része ugyanis érti, hogy milyen folyamatok zajlanak a 33 éve független országban, melynek vagyonát folyamatosan lopják szét a politikusok, a csinovnyikok, az oligarchák és a nyugati nagyvállalatok. Az ukrán demokráciára utaló közismert „de mozs kraszti” vagyis, „hol lehet lopni” kifejezés is erre a jelenségre utal. 

Kifosztani egy országot és annak lakosságát azonban csak úgy lehet sikeresen, ha közben etnikai és kulturális ellentéteket szítanak. Ezzel ugyanis el lehet terelni a figyelmet minden simlisségről, ami a háttérben zajlik. Ez a módszer mindig is működött a fiatal országban, most pedig csúcsra járatják azt. A legnagyobb demagógia pont az, hogy az uralkodó elit úgy szít mesterséges nyelvi és kulturális ellentéteket, hogy közben ő maga is a kipécézett kisebbség része. 

Miért éppen Odessza?

Odessza tökéletes kísérleti terep arra, hogy meg lehessen határozni, mit lehet még lenyomni egy társadalom torkán. Az orosz–zsidó gyökerű, többségében orosz nyelvű, dél-ukrajnai tengerparti nagyvárosban folyamatosan jelennek meg olyan felvételek, melyeken provokátorok vegzálnak boltosokat, hivatalnokokat, pincéreket, járókelőket amiatt, mert azok oroszul beszélnek vagy szolgálnak ki. Erre a férfira, aki Odessza utcáján oroszul mert énekelni, a videó feltöltése után kihívták a rendőrséget. 

Itt pedig letépik az orosz nyelvű hirdetéseket. 

Ezen a felvételen egy nyugdíjas parkolóőrre hívnak rendőrt, mert az nem ukránul, hanem oroszul beszélt egy oda behajtó autó sofőrjével.

Az akciók sokszor a kívülállónak is undorítóan primitívnek hatnak, hiszen Ukrajnában köztudott, hogy azon katonák nagyobb része, akik a fronton harcolnak, azok bizony nem mások, mint ukrajnai oroszok. Tehát ilyen alapon nekik csak meghalni van joguk, a nyelvüket ugyanis már nem használhatják szabadon. Az elmúlt hónapokban, a háború farvizén elkezdték átnevezni a város orosz vonatkozású utcáit, leszedték az oda kötődő híres orosz írók emléktábláit, ledöntötték a várost alapító Nagy Katalin cárnő 1900-ban állított impozáns szobrát is. Az alkotás 2022-es ledöntését egyébként Zelenszkij elnök korábbi jobbkeze, a később korrupciós botrányokért kirúgott Kirilo Timosenko személyesen vezette, aki pár év alatt az útépítési pénzekből Ukrajna leggazdagabb csinovnyikjainak egyikévé avanzsált. Végül is a lopást hőzöngéssel a legjobb leplezni. Ebben pedig szélsőséges nyugat-ukrajnai félkatonai szervezetek soviniszta tagjai voltak a segítségére. 

Odesszát és az odesszaiakat tehát „megerőszakolták”, azonban a helyi humor nem hagyja magát, az már a Szovjetunióban is híres volt. A kikötőváros polgárai rendre kinevetik az import-galíciaiakat, akikről már korábban is úgy tartották, hogy meghozták Odesszába a magaskultúrát. Mindehhez mémeket gyártottak, amelyekkel az általuk képzelt ukrán „evolúciót és haladást” szerették volna kifejezni. 

Nagy Katalin cárnő egykori szobrának talapzata „tovább él”

A szobor talapzata tovább él

Nagy Katalin cárnő egykori szobrának talapzata körül most is folyamatosak az összetűzések. Az ukrán provokációkra válaszul egy helyi oroszérzelmű nő nemrégiben egy orosz trikolórt nyitott szét azon. A fiatalasszonyt emiatt ukrán aktivisták dobálták meg, és kirángatták a zászlót is a kezéből. Az egészben a szürreális az volt, hogy az ukrán érzelmű aktivisták maguk is orosz nyelven követelték a nőtől, hogy takarodjon, miközben Dosztojevszkij nyelvén válogatott orosz káromkodásokat vágtak a fejéhez. Azt is mondták neki, hogy egy órával ezelőtt egy orosz rakéta csapódott be a városban, ahol egy ember meghalt, ő pedig orosz jelképekkel szaladgál?! A válasz erre az volt: ti úgy gondoljátok, hogy mind emögött Oroszország áll? 

A nőt végül elvitte a rendőrség. A hírt az orosz média is felkapta, mely azt állította, hogy kivégezték. Ez végül álhírnek bizonyolult, de jól látszik, hogy a moszkvai propagandagyár sem ül ölbe tett kézzel. 

Pár nappal később már előkerült egy olyan felvétel, amely a kihallgatásán készült, és amelyen megerősítette, hogy ezek a politikai nézetei, majd arra szólította fel az ukrán katonákat, hogy álljanak át Oroszország oldalára.

Ezek a srácok pénzért mennek megvédeni a mi állítólagos hazánkat, de kiktől? A mi szláv testvéreinktől? Úgy gondolom, hogy mindezt a NATO és Amerika csinálja… Az egésznek az a célja, hogy elpusztítsa a szlávokat

– mondta a nő. 

Az ukrán rendőrség információja szerint a nő a kijelentéseiért három év börtönt is kaphat. Mindeközben pedig már olyan tervek is napvilágott láttak, hogy Nagy Katalin cárnő szobrát beolvasztják és emlékérméket fognak belőle önteni. 

Felkészül: Puskin

Azóta sorra került Alekszandr Puskin emlékműve is. A kikötőváros lakói 1899-ben állítottak szobrot a híres orosz költő, írónak. Így szerettek volna ugyanis megemlékezni arról az időszakról, amit a művész a városukban töltött. Az emlékművet ért provokációk folyamatosak, ráadásul az az UNESCO által világörökségi helyszínnek nyilvánított területen van. Egyszer vörös festékkel öntik le, másszor táblákat akasztanak a talapzatára. Az alkotás kétségkívül Odessza egyik legszebb helyén, a tengeri kikötő melletti sétányon fekszik, mely mindössze pár méterre van a híres Patyomkin-lépcsősortól. 

A háborúval terhelt országban tehát egymás provokálására is jut elég idő és akarat. 

Vajon kinek vagy kiknek áll érdekében egy soknemzetiségű, többnyelvű nagyvárosban feszültséget kelteni? Ez ugyanis az ország többi részére is kihat. Miért hagyják és miért asszisztálnak ehhez a hatóságok? Kinek az érdeke a békétlenség? Netán polgárháborút is akarnak a háború mellé? –teszik fel sokszor a kérdést a helyiek. 

Az ukránok egy része szerint a kijevi elnöki irodáig nyúlnak a szálak, akik minderre rábólintottak. Békétlenség idején ugyanis van lehetőség a zavarosban halászni és rávenni a Nyugatot is arra, hogy a belső stabilitás érdekében még több pénzt adjon, és vegye fel Kijevet a NATO-ba. A cél tehát világos, az eszközök azonban átlátszóak. A végeredmény pedig tragikus. 

Ui.: Ha mindez nem lenne elég, akkor hamarosan jön a nyelvrendőrség is, mely 3400 hrivnyás (35 ezer forint) bírságot fog kiállítani annak, aki nem tud vagy nem hajlandó Ukrajnában ukránul beszélni. 

Borítókép: Miután lebontották II. Katalin orosz cárnő emlékművét, helyette Ukrajna zászlaját helyezték el a talapzaton (Fotó:AFP)