Már mindenki a 2025. február 23-ra tervezett új választásokról beszél. Új választás azonban nem lehetséges „csak úgy”. Az alaptörvény 68. cikke szerint a szövetségi kancellár bizalmi szavazást kér maga ellen a Bundestagtól – Olaf Scholz ezt 2024. december 11-én írásban tette meg – majd az önmaga ellen kért bizalmi szavazást el kell veszíteni, írja a Tagesschau.
A köztársasági elnöknek ezután fel kell oszlatnia a Bundestagot és 60 napon belül új választásokat kell tartani.
Olaf Scholz német kancellár elleni bizalmatlansági szavazás jelentős politikai fordulópontot jelent Németországban. A szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek közös kormányának fennmaradása kérdésessé vált, miután a koalíció harmadik tagja, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) kilépett.
Scholz stratégiája – hogy a válságot ő maga kontrollálja – arra utal, hogy még mindig hisz abban, hogy pártja, az SPD, valamint személyesen ő maga képes lehet a választók bizalmát visszaszerezni.
A németek többsége Alice Weidelt szeretné kancellárnak
Az Insa új közvélemény-kutatása szerint azonban Olaf Scholz terve nem jön be. A számok alapján az Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje Alice Weidel tovább erősödik, és már az első helyen áll a kereszténydemokrata Friedrich Merzcel együtt, írt erről a Junge Freiheit.
Az Insa reprezentatív felmérése alapján 21 százalék szavazna Alice Weidelre. Ezzel az AfD vezetője a CDU/CSU kancellárjelöltjével, Friedrich Merzzel közösen az első helyen áll.
Azonban míg Merz továbbra is stagnál és egyértelműen lemarad pártja közvélemény-kutatási eredményétől, addig Weidel további három százalékpontot nyert az előző héthez képest. Kissé megelőzte saját pártját is, amelyet az Insa húsz százalékra tesz. A lap szerint a német gazdasági válság is a jobboldali politikus kezére játszhat, ugyanis a 45 éves Weidel közgazdasági doktorátussal rendelkezik.
Weidel jobbról előz?
A felmérések alapján úgy tűnik, Merznek sokba kerülhet a Zöldekkel való kacérkodása és az, hogy a gazdasági miniszterüknek, Robert Habecknek is felajánlotta, hogy maradjon hivatalában, mindezt az egyre nagyobb gazdasági visszaesés ellenére.
A zöldek kancellárjelöltje Habeck 13 százalékon áll, ami az előző héthez képest egy százalékpontos csökkenést mutat. Olaf Scholz (SPD) jelenleg csupán 16 százalékon áll.
