Izrael külügyminisztere, Gideon Saar levélben értesítette Jorg Lauber UNHRC elnököt a döntésről. Saar az UNHRC állandó, 2006-os megalakulása óta fennálló, Izrael elleni elfogultságára hivatkozott. Az UNHRC tagjai gyakran vádolták Izraelt emberi jogi visszaélésekkel a gázai háborúval kapcsolatban, és egy ENSZ-vizsgálat tavaly az izraeli akciókat emberiség elleni bűncselekménynek minősítette.
A külügyminiszter úgy fogalmazott:
Az Emberi Jogi Tanács következetesen lehetővé tette az emberi jogokkal visszaélő országok számára, hogy elkerüljék az ellenőrzést, miközben megszállottan üldözik Izraelt, az egyetlen demokráciát a Közel-Keleten.
Izrael ezt elutasította, hangsúlyozva, hogy igyekszik elkerülni a civilek halálát. Bár az UNHRC határozatai jogilag nem kötelező érvényűek, politikai súllyal bírnak, és a nemzetközi nyomás növelésére szolgálhatnak. A tanács által elrendelt vizsgálatok néha háborús bűnök vádjához vezethetnek nemzetközi bíróságokon. Daniel Meron, Izrael genfi ENSZ-nagykövete a testületet a megalakulása óta elfogultnak nevezte, ahol a diktatúrák a demokráciákat oktatják emberi jogokból.
Izrael hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezett az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, és hiteles, nem politikai mechanizmusokon keresztül fog továbbra is részt venni az emberi jogok védelmében. A döntés nem volt összehangolt Washington azonos döntésével.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, Trump elnöknek korábban is volt konfliktusa a szervezettel.
Trump elnöksége alatt ismét feszült lett az Egyesült Államok és az ENSZ kapcsolata. A mostani döntés egy újabb epizód a már évek óta tartó konfliktusban. Trump már 2018-ban is kiléptette az Egyesült Államokat az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, ezt a politikát most folytatja. Emellett Rubio külügyminisztert felkérte, hogy vizsgálja felül azokat a nemzetközi szervezeteket és egyezményeket, amelyeket „radikalizáltnak vagy Amerika-ellenesnek” tart. Ez különösen az UNESCO-t érinti, ahonnan az Egyesült Államok már 2019-ben is kilépett Izrael-ellenes elfogultságra hivatkozva.
Borítókép: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök (Fotó: AFP)