„Tudják, hogy kell kiszúrni egy brüsszeli bürokratát? Ő az, aki tapsol egy férfinak, aki nőként azonosítja magát, de megbünteti a magyarokat, mert magyarnak vallják magukat” – kezdte beszédét John C. Eastman, a Claremont Intézet Alkotmányjogi Kutatóközpontjának alapító igazgatója a CPAC Hungary második napján. A neves amerikai jogász szavai egyszerre voltak játékosak és komolyak. Magyarország történelmi szerepéről beszélt, kiemelve, hogy a magyar nemzet évszázadok óta a szabadság és a nyugati értékek élvonalában áll, legyen szó akár a tatárok, akár a kommunizmus elleni harcról.
(Fotó: Csudai Sándor)
Hazánkat méltatta a neves jogtudós
John C. Eastman budapesti felszólalásában méltatta Magyarország történelmi szerepét a szabadság védelmében, és külön kiemelte a Szabadság téren álló, a szovjet emlékművet kifigurázó szobrot, amely szerinte „fantasztikus példája” annak, miként lehet a múlttal való elszámolást kulturális eszközökkel is elvégezni.
Úgy vélte, ma is legalább akkora szükség van ilyen jelképes, de bátor kiállásra, mint korábban.
A fenyegetések, amelyekkel Európa ma szembenéz, szerinte kísértetiesen emlékeztetnek az Oszmán Birodalom hódító hadjárataira. Eastman élesen bírálta az Európai Unió migrációs politikáját, amely szerinte tragikus következményekhez vezetett, és amelyet olyan népességek beáramlása kísér, amelyek nem osztják a nyugati civilizáció alapértékeit.
A nyugati társadalmak közben demográfiai válsággal küzdenek – mutatott rá –, ezért is méltatta Orbán Viktor családpolitikáját, amely szerinte példamutató a kontinensen.
A Claremont Intézet alapítója ugyanakkor egy még súlyosabb fenyegetést is azonosított. A nyugati civilizáció alapjait aláásó, globálisan terjedő autoriter rendszer létrejöttét, amely szerinte a szovjet típusú elnyomást idézi. Példaként saját ügyét hozta fel, mivel a 2020-as amerikai választás utáni események miatt súlyos jogi támadások érték, és több mint másfél millió dollárt volt kénytelen jogi védekezésre fordítani.
Úgy vélte, mindez a politikai üldöztetés és a cenzúra új formája, amely ellen Magyarország példásan ellenáll, csakúgy, mint 1848-ban Petőfiék idején.
A beszéd végén Eastman arra figyelmeztetett, hogy Európa jelenlegi legnagyobb veszedelme nem katonai jellegű, hanem szellemi természetű: a nihilizmus és defetizmus keveréke, amely elveszi a hitet a nyugati civilizáció értékeiben.
Szerinte a válasz nem katonai eszköz, hanem a hit, a család, a szabadság és a nemzeti önrendelkezés visszaállítása – Isten segítségével.
Eastman beszéde végén hangsúlyozta: Európa jelenlegi válsága nemcsak politikai és demográfiai, hanem spirituális is – és szerinte különösen az Európai Unióban és Nyugat-Európában hiányzik leginkább a hit. Ebben a helyzetben Magyarország szerepe – fogalmazott – nem csupán fontos, hanem történelmi jelentőségű, Budapest az egyik utolsó bástyája azoknak az értékeknek, amelyek a nyugati civilizáció alapját jelentik.
Kiemelte, hogy a konzervatív fordulatért küzdő országok – Lengyelország, Olaszország Giorgia Meloni vezetésével, valamint az Egyesült Államok Donald Trumppal – szoros együttműködésre törekednek Magyarországgal, hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején Ronald Reagan, Szent II. János Pál pápa és Margaret Thatcher összefogott a kommunista világ ellen.
Most is ugyanilyen történelmi jelentőségű összefogásra van szükség – hangsúlyozta –, hiszen a szabadság forog kockán. A beszéd zárásaként Eastman harcra szólított fel:
Harcoljunk, harcoljunk, harcoljunk, hogy a szabadság győzedelmeskedjen!
– mondta, hozzátéve, hogy a szabadság üzenetének minden városból, faluból, hegyvidékből és tengerpartról visszhangoznia kell – Magyarországtól Amerikán át az egész világig.
Harcoljunk úgy, mintha a civilizációnk függne tőle, hiszen pontosan ez a helyzet
– zárta beszédét.
Borítókép: CPAC Hungary
