Shea Bradley-Farrell: Ha valaki más országában kíván letelepedni, akkor alkalmazkodnia kell annak normáihoz

Ha valaki más országában kíván letelepedni, akkor alkalmazkodnia kell a befogadó ország normáihoz, de Európában ez nem így van, ami komoly veszélyt jelent az egyes tagállamok polgárai számára. Franciaországban és Németországban például már léteznek no-go zónák, az Egyesült Királyságban pedig bizonyos esetekben már a saríát – az iszlám törvénykezést – alkalmazzák. Számomra felfoghatatlan, hogy egy szuverén nemzetállam hogyan engedheti meg mindezt, nyilatkozta lapunknak Shea Bradley-Farrell amerikai kül- és biztonságpolitikai szakértő, a Counterpoint Institute nevű konzervatív agytröszt elnöke, aki a CPAC Hungary 2025 meghívott előadójaként érkezett Budapestre.

Dr. Shea Bradley Farrell, a Counterpoint Institute nevű konzervatív agytröszt elnöke, a CPAC Hungary 2025 konferencián Fotó: Csudai Sándor

Dr. Shea Bradley-Farrell amerikai kül- és biztonságpolitikai szakértő, a Counterpoint Institute nevű konzervatív agytröszt elnöke, valamint a Trump-kormány korábbi tanácsadója. Az Egyesült Államok déli határának védelmét, a nemzeti szuverenitást és a nyugati civilizáció megőrzését zászlajára tűző szakember idén a CPAC Hungary 2025 meghívott előadójaként érkezett Budapestre. Nemrég megjelent, Utolsó figyelmeztetés a Nyugatnak (Last Warning to the West) című könyvében élesen bírálja a kulturális marxizmus és a woke-ideológia terjedését, amelyek szerinte alapjaiban fenyegetik a nyugati világ létét. Interjúnkban a migráció, a radikális baloldali ideológia, az antiszemitizmus és a média szerepe is szóba kerültek. 

Dr. Shea Bradley-Farrell amerikai kül- és biztonságpolitikai szakértő interjút ad a Magyar Nemzetnek a CPAC Hungary 2025 konferencián (Fotó: Csudai Sándor) 

– Ön egy 2022-es elemzésében kiemelte, hogy bár a demokrata Biden-adminisztráció Ukrajna kapcsán a nemzeti határok és a szuverenitás tiszteletben tartásáról prédikált, ez az elv nem érvényesült az Egyesült Államok déli határán. Most, hogy újra Donald Trump az elnök, mi változott? Érzékelhetően csökkent-e a kartellek, a kábítószer-kereskedelem és az illegális migráció jelentette probléma?

– A helyzet mára gyökeresen megváltozott. Én nem csupán Washingtonban írok szakpolitikai elemzéseket a határbiztonságról, hanem rendszeresen el is látogatok a déli határra, hogy személyesen tapasztaljam meg a helyzetet. A Biden-adminisztráció idején gyakorlatilag nem létezett határbiztonság. Az említett cikkemben arra hívtam fel a figyelmet, hogy miközben az EU és a Biden-kormányzat Ukrajna határainak védelmét szorgalmazta, az Egyesült Államok saját határait nyitva hagyta a tömeges illegális bevándorlás előtt. Jelenleg csaknem húszmillió olyan ember tartózkodik az országban, akikről semmit sem tudunk – sem azt, hogy kik ők, sem azt, hogy hol vannak. Trump elnök és Tom Homan természetesen kiváló munkát végeznek. 

Míg korábban havonta százezrek lépték át illegálisan a határt, mostanra ez a szám szinte nullára csökkent; több mint kilencvenszázalékos visszaesést mutat.

Bár sikereket értünk el, a problémáink hasonlók Európáéhoz: sok illegálisan belépett személy még mindig Amerikában tartózkodik. Kutatásaim során kiderült, hogy több mint kétszázezer kínai állampolgár lépte át illegálisan a határt. Kína ellenségesen viszonyul az Egyesült Államokhoz, és átfogó kormányzati kampányt folytat infrastruktúránk aláásására, ami komoly aggodalomra ad okot. Emellett százezrek érkeztek olyan országokból, amelyek kapcsolatban állnak a terrorizmussal. Nem tudjuk, kik ők, ami miatt akár egy esetleges terrorcselekmény veszélye is fennáll az Egyesült Államokban.

Ha Magyarországot nézzük, ott nincsen terrorizmus, mert 2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy elutasítja a tömeges migrációt. 

Ezzel szemben Franciaország, az Egyesült Királyság és más nemzetállamok küzdenek a terrorizmus problémájával. 

Migráció és terrorizmus: egyértelmű az összefüggés

– Ön szerint Európa migrációpárti országaiban a terrorizmus a tömeges illegális bevándorlás mellékterméke? 

– Véleményem szerint egyértelműen igen. Ezt átfogó kutatás idáig nem igazolta, de a saját vizsgálataim alapján úgy látom, hogy van kapcsolat köztük. A Biden-adminisztráció alatt a bűnözési ráta jelentősen emelkedett – pontos számokra nem emlékszem, de körülbelül hetvenszázalékos növekedésről beszélhetünk. Ezzel szemben Trump első elnöksége idején, amikor lezárta és biztosította a határokat, a bűnözés csökkent. A vizsgálataim során kiderült továbbá, hogy sok százezer bűnözőt engedtek szabadon az Egyesült Államokban, szimplán mert nem volt elegendő férőhely számukra a befogadó intézményekben. Tehát összességében igenis van összefüggés, és aki ezt tagadja, az nem veszi komolyan a problémát.

– Ön az egyetemeken zajló palesztinbarát tüntetéseket is élesen bírálta. Mi áll ezen demonstrációk hátterében? Izraelnek van joga az önvédelemhez?

– Úgy vélem, a jelenlegi kormányzat határozottan fellép ezen tüntetésekkel szemben, ellentétben a Biden adminisztrációval, amely nem oldotta meg a problémát. Ők engedélyezték ezeket a megmozdulásokat, mert Biden úgy gondolta, hogy ez további szavazatokat hoz majd a konyhára. Ez tragikus, és egyben elfogadhatatlan helyzet. A múlt héten például két embert lőttek agyon a washingtoni izraeli nagykövetségen, és ez elfogadhatatlan. 

A probléma gyökere pedig az egyetemeken keresendő, és abban, amit ott tanítanak a fiataloknak. Őszintén szólva, mindez a marxista ideológiára vezethető vissza, ami az elnyomók és elnyomottak narratíváját életben tartva ellenérzést, haragot szít Izrael ellen. És ez helytelen.

– Nemrég ért véget az Utolsó figyelmeztetés a Nyugatnak (Last Warning to the West) című könyvét bemutató körútja. Ebben, többek közt, a marxizmus terjedésének veszélyeire is felhívja a figyelmet, amelyet a magyarok történelmi tapasztalataik révén jól ismernek. Miért olyan veszélyes a kulturális marxizmus, avagy a woke, és miért éppen az egyetemek a legtermékenyebb táptalajai ezen eszméknek?

– Az egyetemek mindig is termékeny táptalajai voltak ezeknek az eszméknek. Az Egyesült Államokban, legalábbis a frankfurti iskola 1930-as évekbeli megjelenése óta, a marxista gondolatok elterjedtek. A New Yorkba is áttelepülő frankfurti iskolából sokan akkori elnökünk, Franklin Delano Roosevelt tanácsadói voltak. A frankfurti iskola lett a kiindulópontja annak, hogy ez az ideológia elterjedt az amerikai egyetemeken. A könyvemben hangsúlyozom, hogy a marxizmus nagyon hasonlít a progresszivizmushoz. Erre egyszer maga Orbán Viktor miniszterelnök hívta fel a figyelmemet, amikor arról beszélt, hogy a szovjet érában az egyetemen a tudományos szocializmusról tanult; arról, hogy miként kell egy társadalmat megszervezni, és irányítani.

Mindez nagyon hasonlít a kritikai faj- és genderelmélethez, amit szintén kiemeltem a könyvemben. A védelmi minisztérium a 60-as évek táján tizenegy kulcsfontosságú támpontot publikált arról, hogyan és miként lehet fellépni a kommunisták pszichológiai hadviselése ellen.

Ha megnézzük, ugyanezt a tizenegy pontot alkalmazták az Egyesült Államokban a Biden-adminisztráció alatt. De mi változtatunk ezen. Sőt ugyanez vonatkozik az Európai Unióra is, és a könyvemben ki is fejtem, hogyan. Magát a könyvet azért írtam meg, hogy a fiatalok – az amerikaiak és más nyugatiak is – megértsék a marxizmus alattomos veszélyét, amely – ha a társadalmunkban megtapad – akár erodálhatja, és át is veheti a kormány irányítását.

Dr. Shea Bradley-Farrell amerikai kül- és biztonságpolitikai szakértő interjút ad a Magyar Nemzetnek a CPAC Hungary 2025 konferencián (Fotó: Csudai Sándor)

– Ön a férje, Chris Farrell által vezetett Judicial Watch nevű podcastban nemrég azt mondta, hogy Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban már léteznek no-go zónák és iszlamista körzetek. Mint fogalmazott: komoly különbség van a között, hogy elfogadok egy másik kultúrát vagy megengedem, hogy egy idegen kultúra kiszorítsa a befogadó kultúrát. Kifejtené ezt?

Igen, valóban így fogalmaztam. A különbség teljesen egyértelmű. 

Ha valaki belép az országomba, ott akar élni, és állampolgárságot kíván szerezni, akkor el kell fogadnia az alkotmányos értékeinket. El kell sajátítania azt az eszmerendszert, amit amerikai szellemiségnek hívunk. Fontos, hogy megőrizzük a kultúránkat! 

Ha valaki más országában kíván letelepedni, akkor alkalmazkodnia kell annak az országnak a normáihoz. Európában ez nem így van, ami komoly veszélyt jelent az egyes országok polgáraira. Franciaországban és Németországban például már léteznek no-go zónák, az Egyesült Királyságban bizonyos esetekben pedig már a saríát – az iszlám törvénykezést – alkalmazzák. Számomra felfoghatatlan, hogy egy szuverén nemzetállam hogyan engedheti meg mindezt.

– Végezetül említette, hogy a radikális baloldal jogi eszközökkel, sőt a médián keresztül is küzd a konzervatívok ellen. Trump ellen például négyszer emeltek vádat, de támadták a román elnökjelöltet és a francia Marine Le Pent is. Hogy látja: Amerikában kiegyensúlyozott vagy inkább elfogult a médiatérkép, és ezen hogyan változtathat a közösségi média? 

A közösségi média – legalábbis eddig – inkább a probléma része volt, semmint a megoldásé. Ugyanakkor most már láthatók a változás jelei. Hadd mondjak egy példát: a Biden-adminisztráció idején az amerikai kormány – beleértve az igazságügyi minisztériumot, az FBI-t és más szövetségi szerveket – felkeresett több közösségi platformot, például a Twittert és a Facebookot, ahol elérték, hogy azok elnyomják bizonyos véleménycsoportok hangját. Ki sem találná, hogy kikét. A konzervatívokét!

Olyanokét, akik a Covid-vakcinákról vagy a választásról mást mertek gondolni. Így emberek millióinak véleményét cenzúrázták az amerikai kormány utasítására – közvetve, de mégis állami nyomásgyakorlás révén. Ezeket az ügyeket már bíróság elé vitték. 

Ami pedig a fősodratú médiát illeti: az gyakorlatilag a baloldal propagandaeszközeként működik.

Ezért is csodálom, amit a magyarok ezen a téren elértek. Felismerték: ha valóban konzervatív médiát akarunk, akkor a pénzt a konzervatív médiába kell fektetni. Hát nem logikus? Nem elég panaszkodni a problémára, változtatni is kell rajta!

Be kell fektetni a médiába! Ezt teszi például a Newsmax, az OAN (One America News), és természetesen a Fox is, igazodva mindahhoz, amit Orbán Viktor a híres 12 pontjában (2022-ben – szerk.) megfogalmazott. Pragmatikus megközelítésre van szükség, és a tulajdonjog gyakorlására az intézmény fölött. Én is ezért hoztam létre saját intézetemet, a Counterpoint Institute-t. Lehet panaszkodni a helyzetre, de sokkal jobb, ha megváltoztatjuk!

Borítókép: Dr. Shea Bradley-Farrell, a Counterpoint Institute nevű konzervatív agytröszt elnöke felszólalt a CPAC Hungary 2025 konferencián (Fotó: Csudai Sándor)