Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter is felszólalt a CPAC Hungaryn több magyar és külföldi patrióta politikus mellett.
(Fotó: Csudai Sándor)
Hankó Balázs is felszólalt a CPAC Hungaryn
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szenvedélyes kiállással kezdte felszólalását a CPAC Hungary rendezvényén, és hangsúlyozta: különleges küldetésnek érzi tárcája vezetését.
Tisztelt patrióta barátaim! A magyar kormány kulturális és innovációs minisztereként annak egyik legszerencsésebb tagja vagyok. A mindennapi patriotizmus minisztériumát vezethetem. Nap mint nap szolgálva ezzel nemzetem.
A miniszter kiemelte a kultúra, az oktatás és az innováció nemzetépítő szerepét, és hangsúlyozta, hogy ezek az alappillérek egyúttal a szuverenitás és identitás forrásai is.
Hiszen csodás kultúránk határokon átívelő nemzeti identitásunkat adja, felsőoktatásunk, szakképzésünk nemcsak tudást, hanem hivatást, azaz tudást, munkát és közösségeinkért vállalt küldetést ad, tudományunk, innovációnk pedig szuverenitásunk meghatározója. Családjaink pedig a jövőnk.
Hankó Balázs ezután élesen bírálta az európai uniós intézményeket, amelyek szerinte a keresztény nemzeti értékek és a hagyományos rend ellen intéznek támadást.
Brüsszel azonban keresztény nemzeti identitásunk szegletköveit támadja, akarja helyből kiforgatni, pontosabban mindezeket feje tetejére állítani. A normalitás és a rend helyett az abnormalitás kirekesztő világát uralkodóvá tenni.
A miniszter szerint az Európai Unió célja a kontinens történelmi gyökereinek eltörlése.
Hiszen mi mással lenne magyarázható az, hogy Brüsszel Európa gyökerét, zsidó keresztény kultúránkat akarja eltörölni.
Felszólalásában konkrét példákat is említett az uniós politikák diszkriminatív természetéről.
„Hiszen mi mással lenne magyarázható az, ha a brüsszeli befolyásnak ellene mondó egyetemek hallgatóit és kutatóit kizárják a nekik jogosan járó nemzetközi együttműködésekből. És mi mással lenne magyarázható az, ha Magyarországot azért büntetik, mert nem engedi az iskolákban és a gyerekeknek a genderpropagandát.”
Hankó Balázs arról beszélt, hogy a patrióta küldetés egyszerre nehéz, de megerősítő feladat.
Nos hát ezekből is látható, hogy bár szerencsés, de tagadhatatlanul harcos feladat is ez egyben. Azonban jól tudjuk, hogy azoknak, akik az igazságért, a nemzetükért teszik, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak és nem lankadnak el, járnak és nem fáradnak el. Mi patrióták már csak ilyenek vagyunk.
Hankó Balázs szerint a patrióta eszmékkel szemben álló globalista elitek érezve gyengülésüket egyre agresszívebb lépéseket tesznek – nemcsak kulturális, hanem geopolitikai síkon is.
Éppen ezért vagy érzik vesztüket és kapálózva hangoskodnak az abnormalitás kirekesztő világának rabszolgái. Sőt, még arra is képesek, hogy Ukrajna gyorsított európai uniós tagságát próbálják meg áterőltetni, hogy ezzel a háborúba még jobban belesodorják az uniót – és mindezt csak azért, hogy fenntartsák hatalmukat, gyengítsék nemzeteinket.
A felsőoktatás megszállásának múltja és jelene
A miniszter ezután a felsőoktatás területére tért át, és annak ideológiai múltját is felidézte.
„Tisztelt vendégeink, engedjék meg, hogy közös ügyeinket sorba vegyük. Kezdjük hát a felsőoktatással. Az egyetemi világnál globalizáltabb rendszer kevés van. Ennek a rendszernek a legfontosabb vezető pozícióit a hatvanas években nyugaton a liberális elit elfoglalta. Keleten, a szovjet blokkban a sztálinista–leninista materialista ideológia vetette be magát az egyetemek falai közé.”
Hankó szerint ez a két, egykor riválisnak hitt ideológia mára közös örökséggé vált az egyetemi szférában.
„Ennek a két internacionalista szellemiségnek – melyek a szélükön összeérnek – az örökségével küzd a mai napig az egyetemi világ szerte a glóbuszon.”
A magyar felsőoktatás reformját Hankó Balázs a nemzeti érdekek mentén elindított sikeres modellváltásként mutatta be.
Mi az egyetemeink kezdeményezésére szakítottunk a szocialista nagyvállalati rendszerrel, és nem internacionalista, hanem a magyar gazdaság és társadalmi érdekeket szolgáló működési modellt indítottunk el.
Hozzátette, hogy az eredmények bíztatóak, ám Brüsszel épp ezek ellen lép fel.
Az eredmények bíztatóak. Egyetemeink úgy lépnek előre a nemzetközi ranglistákon, hogy közben Brüsszel minden morális és jogi alapot mellőzve zárja ki egyetemistáinkat az Erasmus programból, kutatóinkat a Horizon kutatásokból, és nem biztosítja az egyetemi fejlesztésekre járó uniós forrásokat sem.
Hankó szerint Brüsszel az uniós pénzeket politikai nyomásgyakorlásra használja.
„De precízen fogalmazva: ezen források biztosítását ahhoz kötné, hogy az egyetemeket fenntartó alapítványokban brüsszeli NGO-k mondják meg azt, hogy kik lehetnek a tagok.”
A miniszter súlyos diszkriminációnak nevezte, hogy a magyar egyetemi vezetőket kizárnák saját intézményeik irányításából.
„A magyar egyetemi rektorokat pedig zárjuk ki a brüsszeli autonómia jegyében a kuratóriumi tagok közül. Mi több, birodalmi szempontok szerint vezessünk be összeférhetetlenségi szabályokat arra, hogy ki lehet a magyar egyetemeken rektor, vagy akár dékán.”
Patriotizmus mint új „összeférhetetlenség”
A miniszter különösen súlyosnak nevezte azt a brüsszeli törekvést, amely politikai és világnézeti alapon korlátozná a felsőoktatásban dolgozók jogait.
És a legújabb javaslat már a nemzeti, vallási, politikai hovatartozás alapján akar összeférhetetlenséget bevezetni. Magyarul mondva: Brüsszel a hazaszeretetet, a patriotizmust akarja összeférhetetlenné tenni egyetemeinken.
Egyértelműen elutasította ezeket a törekvéseket:
De mi nem fogadjuk el ezt a brüsszeli parancsot.
A miniszter kiemelte, hogy a brüsszeli forrásmegvonásokra és kizárásokra válaszul Magyarország saját programokat indított.
„Jó programokat és együttműködéseket indítottunk el a diákmobilitás kapcsán, ezt hívjuk Pannónia programnak; a kutatások esetében pedig a Horizon programnak.”
Hankó Balázs szerint a magyar kormány legfontosabb értéke a család megbecsülése – ezt nemcsak szóban, hanem konkrét intézkedések révén is képviseli.
„Tisztelt hölgyeim és uraim! A polgári magyar kormány legfontosabb értéke a családok megbecsülése és védelme. Számunkra, a patrióták számára a család a biztonság, a menedék, amely megvéd minket és erőt ad.”
A miniszter úgy véli, Európában a családok ma célponttá váltak.
A családok Európában támadás alatt állnak. Brüsszelben családüldözés zajlik. Politikai ellenfeleink soha nem fogják ezt kimondani, ám mi pontosan tudjuk róluk: rendszerük számára a családi kötelék csak teher.
Hankó ezután konkrét példákat sorolt fel a magyar kormány családvédelmi intézkedéseiről, különösen az édesanyák adómentességéről.
„Mi azonban a családok védelméről nem csak beszélünk, hanem teszünk is érte. A magyar családok és különösen az édesanyák adóterhei a legkisebbek Európában, talán a világon is.
Idén októbertől ha egy édesanya három vagy több gyermeknek adott életet, soha nem kell jövedelemadót fizetnie.”
A miniszter ezt morális elismerésként is értelmezte.
„Az állam nem kér tőle hozzájárulást adó formájában a működéséhez, mert tudja, hogy az édesanya mindent, de mindent megtett a nemzet megmaradásáért, így az állam megmaradásáért is.”
További adókedvezmények bevezetését is részletezte.
„Sőt, jövő januártól lépésenként eljutunk odáig, hogy a kétgyermekes anyák sem fognak jövedelemadót fizetni. Tegnap a négygyermekesek kaptak adómentességet, ma a háromgyermekesek, holnap pedig a kétgyermekesek. Minden napra egy-egy patrióta döntés.”
A cél: egymillió adómentes magyar édesanya.
„És így 2026 januárjától félmillió, 2029 januárjától már egymillió édesanya lesz személyijövedelemadó-mentes Magyarországon. És megduplázzuk a családi adókedvezményt, és még ott vannak a támogatások az otthonteremtéshez, városban és faluban egyaránt.”
Hankó hangsúlyozta, hogy nemzeti meggyőződésük szerint a család fogalmát nem lehet relativizálni.
Mert a család csak akkor van biztonságban, ha van hol együtt lennie és megélnie a családi lét szépségét. Mert a magyarok, a patrióták szerint a társadalom alapegysége a család, egy férfi és egy nő életszövetsége, a belőle születendő ajándékok a gyermekek.
A miniszter külön fejezetet szentelt a gyermekvédelemnek, és élesen bírálta Brüsszelt a genderideológia terjesztése miatt.
„A gyermekek, akikre viszont vigyáznunk kell. Akiket nem engedhetünk a genderpropaganda karmai közé. Be is perelt minket Brüsszel, ezért is.”
Hozzátette: ezzel szemben a legtöbb uniós országban teljesen legális a genderpropaganda iskolai jelenléte.
„A helyzet úgy áll a gyökerét vesztett Európában, hogy 19 uniós országban szabad a genderpropaganda az iskolákban. Sőt, 13-ban a 18 év alattiak esetében a médiában is.”
Hankó Balázs az európai demográfiai válságot is a családellenes ideológiai fordulat következményeként értékelte.
„Mindeközben ne csodálkozzunk, hogy Európában demográfiai tél van. Évente 600 ezerre csökken a születésszám. És csak azért nő az Unió lakossága 8 millióval, mert 10 év alatt a 6 milliós születésszám-veszteséget 10–14 millió illegális migráns nem ellensúlyozta, hanem túlsúlyozta.”
Konkrét adatokat is említett:
„Ott tartunk, hogy az EU-ban minden negyedik születés migrációs hátterű, Franciaországban minden harmadik születés migrációs hátterű.”
Hankó leszögezte: Magyarország mentes ezektől a tendenciáktól, és eltökélt marad a családok védelmében.
Magyarország az előbbitől mentes. És minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a családellenes tornádót is távol tartsuk, gyermekeinket megvédjük, és a gyermekeket vállaló családosoknak minden, de minden támogatást megadjuk.
Hankó Balázs szerint bár Magyarországon kisebb mértékű a gyermekvállalás visszaesése, az elmúlt évtizedek káros öröksége és a brüsszeli nyomás máig érezteti hatását.
„Az uniós trendekhez képest bár kisebb mértékű a gyermekvállalás visszaesése, de a Bokros-csomag bűnének hosszú az árnyéka. És a család- és gyermekellenes brüsszeli propaganda turbulenciái érezhetőek.”
Ugyanakkor bizakodásra is van ok: a családalapítást segítő támogatások egyre népszerűbbek.
„Azonban reményre ad okot, hogy az idei első negyedévben a családalapítást és a gyermekvállalást segítő támogatások igénybevétele jelentősen nőtt – és nőni fog. Várjuk ennek hatását.”
A miniszter szerint a hazaszeretet nem múltba révedés, hanem felelős befektetés a nemzet jövőjébe.
Kedves vendégeim! A patriotizmus nem a múltba révedés. A mi megközelítésünkben a patriotizmus befektetés a jövőbe, a nemzet jövőjébe.
Hankó Balázs a magyar tudósok, kutatók és feltalálók nemzetközi eredményeire hivatkozva mutatta be, hogy a magyar nemzet a tudásban és az alkotásban is erős.
„Mi magyarok okos és innováló nemzet vagyunk. Sokan érkeztek erre a konferenciára külföldről, önök is bizonyára ismerik Neumann, Teller vagy Rubik nevét – is sorolhatnám tovább.”
Azt is kiemelte, hogy Magyarország nemcsak hagyományait őrzi, hanem új alapokra helyezi a kutatást, például a Krausz Ferenc által vezetett új tudományos alapítvány révén.
Egy ilyen hagyományokkal bíró, gondolkodó, alkotó nemzet kockázat nélkül fektethet be közös forrásaival a kutatásba.
Ahogy ezt teszi akkor, amikor egyik legfrissebb Nobel-díjasa, Krausz Ferenc vezetésével hoz létre egy olyan élvonal alapítványt, mellyel a legkiválóbb kutatókat hívja haza, és kapcsolja őket össze a jelen tehetségeivel. Merészek voltunk ebben is.
A miniszter kiállt a keresztény kultúra, a nemzeti szuverenitás és a történelmi hagyományok mellett.
„Kultúránkat pedig nem adjuk, nem adhatjuk fel. Büszkék vagyunk keresztény és magyar identitásunkra. Kulturális támogatásunk messze túlnyúlik a határainkon. Kultúránk őrzi keletre nyúló hagyományait, és büszkén vállalja ezeréves keresztény államiságának sziklaszilárd alakzatát.”
Zárásként történelmi küldetéstudattal szólt a magyar nemzet szerepéről:
Mert olyan nemzet vagyunk, mely Mária országa, és az ő védelmébe ajánlott fel bennünket I. Szent István király.
Ezért is valljuk, hogy magyarnak lenni büszkeség, kiváltság és küldetés.
A patrióták kora beköszöntött
Hankó Balázs végül a konferencia szellemiségét összefoglalva a klasszikus hármas jelszóval zárta beszédét.
Isten, haza, család. Azaz keresztény kultúra, hivatásokkal teli, innovációtól duzzadó szuverén nemzet és gyermekeket vállaló családok.
A döntéshozatalban is ezt a vezérelvet tartja elsődleges mércének.
Ha a patriotizmus a vezérlő elved, akkor minden döntést csak egyetlen mérlegen kell megmérned: érdeke-e a magyaroknak vagy sem?
A zárógondolat szerint a világos gondolkodás, a bátorság és az egyszerűség ereje most a patrióták oldalán áll.
A bátrak világosan gondolkoznak. A bonyolult kérdéseket is képesek leegyszerűsíteni. Csak a gyávák hagyják a bonyolult kérdéseket bonyolultnak. A patrióták, azaz a bátrak kora beköszöntött – bátraké a szerencse, és a patriótáké a jövő.
Borítókép: CPAC Hungary
