Következik a lengyel elnökválasztás második fordulója

Az elnökválasztás második fordulóját tartják vasárnap Lengyelországban. Felmérések szerint szoros küzdelem várható a két lengyel befutó jelölt, Rafal Trzaskowski, a kormánykoalíció politikusa, valamint a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság támogatásával pályázó Karol Nawrocki között.

Lengyel elnökválasztás Fotó: KLAUDIA RADECKA Forrás: NurPhoto

Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester az előző, 2020-as elnökválasztáson is indult, akkor a második fordulóban szoros versenyben maradt alul a most a második hivatali ciklusát töltő, ezért újra nem választható Andrzej Dudával szemben.

Az első fordulóban Trzaskowskit a fő kormányerő indította jelöltként, a második fordulóra azonban támogatást kapott a koalíció három más tömörülésétől és az általuk korábban elindított jelöltektől is.

Ezzel szemben az első fordulóban kiesett, 15 százalékos szavazataránnyal a harmadik helyen végzett Slawomir Mentzen, a jobboldali ellenzéki Konföderáció jelöltje a választóinak azt üzente: nem lát semmilyen okot arra, hogy a második fordulóban Trzaskowskira szavazzanak.

A külföldi politikusok közül Nicusor Dan román elnök támogatta Trzaskowskit, és részt vett a kormánypárti jelölt varsói demonstrációján.

Karol Nawrocki történésznek, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete vezetőjének jelöltségét a PiS mellett Andrzej Duda leköszönő elnök, valamint a legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás is támogatja.

A kampány hajrájában Orbán Viktor miniszterelnök és Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter fejezte ki támogatását Nawrockinak a Konzervatív Politikai Akció, a CPAC budapesti, illetve lengyelországi konferenciáján. Május elején Donald Trump amerikai elnök fogadta Nawrockit a Fehér Házban.

 

Vizsgálat a lengyel választások kapcsán

Bár a jelöltek országjárása során visszatértek a programtémáik, köztük a biztonságpolitikai és a gazdasági kérdések, a második fordulót megelőző kampány inkább arculati kérdésekről, semmint választási programokról szólt. Látványos esemény volt a május 25-én párhuzamosan megtartott két varsói menet, amelyeken Trzaskowski és Nawrocki híveinek tízezrei vonultak fel. Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt,

a közvitában továbbra is napirenden szerepelt Trzaskowski feltételezett külföldi kampányfinanszírozásának témája, amely az első forduló előtt merült fel. 

Kedden ez ügyben az amerikai republikánus képviselők egy csoportja kért állásfoglalást Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől, figyelmeztetve a lengyel jogállamiság témájában Brüsszel által alkalmazott kettős mérce veszélyére. Az amerikai kongresszusi képviselők öt konkrét kérdést intéztek Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökhöz. Donald Tusk jelöltjét külföldről támogatják, s nem kis beavatkozás történhetett a lengyel választásokba.

🇵🇱 Poland heads to a presidential run-off on June 1

▫️#Trzaskowski (Civic Coalition) leads polls with 31.4%, pledging EU alignment and defense spending

▫️#Nawrocki (Law and Justice) trails with 29.5%, focusing on tax cuts, nuclear energy, and EU policy rollbacks#Poland pic.twitter.com/LCMpUAEJCk

— ⚡𝙉𝙊𝙄𝙎𝙀 𝘼𝙇𝙀𝙍𝙏𝙎 (@NoiseAlerts) May 29, 2025

A kampány utolsó napjait Zorro alakja színezte. A regényhősnek öltözött ismeretlen férfi múlt héten Tarnów városában egy háztetőn tűnt fel Trzaskowski kampánygyűlése során, és kifüggesztette a „Csak Trzaskowskit ne!” feliratú transzparenst. Nawrocki szörnyűnek és egyben nevetségesnek nevezte, hogy „Zorrót” azóta is körözi a rendőrség. Zorró alakja, valamint a személyére utaló plakátok időközben az ország több helyén is felbukkantak.

A kampány hajrájában botrányok robbantak ki a Nawrocki fiatalkoráról szóló sajtócikkek, valamint a Trzaskowski egyik közeli munkatársát érintő ügyészségi korrupciós vádak miatt is.

A lengyel államfőnek, részint a közvetlen választás miatt is, viszonylag jelentős, nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak, szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka. Megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket is, és az elnöki vétót a szejm az újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A jelenlegi kormánykoalíciónak nincs ekkora többsége az alsóházban.

A vasárnapi szavazásra közel 29 millió állampolgár jogosult, a külképviseleteknél több mint hétszázezren jelezték részvételi szándékukat.

Május 18-án a jogosultak 66,8 százaléka járult az urnákhoz, ez volt 1990 óta a legmagasabb részvétel az első elnökválasztási fordulóban. Vasárnap a legtöbb felmérés szerint ennél is magasabb részvételi arányra lehet számítani.

A szavazóhelyiségek 7-től 21 óráig tartanak nyitva. A voksolás egész ideje alatt érvényben van a péntek éjfélkor érvénybe lépő kampánycsend. Urnazárás után exit poll eredményeket tesznek közzé.

Borítókép: A lengyel elnökválasztás első fordulója (AFP)