A tárcavezető kiemelte, hogy ezen szövegben először is megerősítik a washingtoni szerződés kollektív védelemről szóló ötödik cikkelyét, ahogyan a folyamatos képességfejlesztés kötelezettségét előíró, kevésbé ismert harmadik cikkelyt is. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a védelmi képességek fejlesztése terén Magyarország az élbolyba tartozik, hiszen a katonai költségvetés 45 százalékát erre a célra fordítja a kormány.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy a NATO ezúttal nem élezte tovább a feszültséget Oroszországgal, hiszen az utóbbi években elfogadott záródokumentumok közül ezen mostani megfogalmazása a legenyhébb, nincsenek jelzők, nincs hosszú részletezés Moszkva viszonylatában.
Fontosnak nevezte azt is, hogy az észak-atlanti szövetség az erősödő terrorveszélyt komoly kihívásként azonosította, aminek különös jelentősége van most, hogy a Közel-Keleten pattanásig feszült a helyzet, ez ugyanis Európában is növeli a merényletek kockázatát.
Kiemelte, hogy a tagországok egyetértettek abban, hogy a következő tíz évben a bruttó hazai termékük (GDP) öt százalékára kell felemelniük a védelmi kiadásaikat, ami két részből áll majd össze: 3,5 százalék a klasszikus védelmi ráfordításokat tartalmazza, 1,5 százalék pedig alapvetően a kritikus infrastruktúra, a hálózatok kiépítésére, a polgári készültség fenntartására, illetve fejlesztésekre, innovációra mehet.
Kitért arra is, hogy a NATO-tagok évente egy nemzeti tervet nyújtanak majd be, amelyben bemutatják, hogyan is tervezik a védelmi képességeik fejlesztését, de nincs előírva évenkénti kötelező előrehaladás. „2029-ben lesz majd egy felülvizsgálat, akkor tekintjük át a helyzetet, hogy az akkor érvényes biztonsági helyzet tekintetében hogyan is állunk” – tájékoztatott. A miniszter aláhúzta, hogy a zárónyilatkozatban rögzítették azt is, hogy Ukrajna támogatása mindegyik szövetségesnek szuverén joga, ami abból a szempontból jó eredmény, hogy a magyar kormány szerette volna elkerülni, hogy a NATO átlépjen különböző vörös vonalakat, s közvetlen konfrontációba kerüljön Oroszországgal.
A védelmi ipar megerősítéséről is rendelkeztek a szövetségesek, és döntés született arról, hogy a jövő évben Törökországban, és azt követően pedig Albániában kerül majd sorra a következő csúcstalálkozó
– fűzte hozzá. Végezetül közölte, hogy a résztvevők hat határozatot is elfogadtak, amelyek közül háromról beszélhet. Ezek keretében a NATO megerősítette a déli stratégiáját, és kockázati tényezőként ismerte el az illegális bevándorlást, ami különösen fontos a migrációs útvonalak mentén fekvő európai országok számára. Érintette azt is, hogy ajánlásokat fogalmaztak meg a bürokrácia és az adminisztráció leépítése céljából az innovatív technológiák gyors használatba vétele érdekében, ami teljes mértékben egybevág hazánk szándékaival is.
Mint ahogyan a hibrid fenyegetések elleni stratégia megújítása is abszolút aktuális kérdés, ugyanakkor világosan beszélünk arról, hogy ez minden nemzetnek a saját maga kompetenciájába tartozik, az ehhez szükséges lépéseket mindenkinek meg kell tenni azért, hogy a kollektív védelem is elfogadható szintre kerüljön
– összegzett a miniszter.
Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter (Forrás: Facebook)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!