Magyarország igen sokat profitál az Azerbajdzsánnal való együttműködésből, amely kulcságazatokban hozott komoly fejlődést, így például az energiaiparban, a gyógyszeriparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten. Szijjártó Péter egyúttal hangsúlyozta: hazánk készen áll részt venni a karabahi térség újjáépítésében.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar–azeri gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a világban drámai változások zajlanak, és ezekre kétféle reakciót lehet adni: „az egyik az, hogy struccként homokba dugjuk a fejünket, a másik pedig az, hogy megértjük ezen alapvető változásoknak az okait, gyors döntéseket hozunk, és a magunk javára fordítjuk ezeket”.
„Az Európai Unió az első forgatókönyvet választotta, mi, magyarok, pedig a második forgatókönyvet, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a világban zajló változásokat a magunk javára fordítsuk” – fogalmazott. Majd ilyesfajta nagy változásnak nevezte a világ erőközpontjainak az átalakulását és a kaukázusi, közép-ázsiai térség szerepének felértékelődését.
Mi nem tegnap óta, hanem tizenöt éve építünk kölcsönös tiszteletre alapuló és kölcsönös előnyökkel járó együttműködést Azerbajdzsánnal, amiért a legelején még azok az európaiak nevettek és oktattak ki minket, akik ma egymásnak adják a kilincset Bakuban, hogy fényképezkedhessenek az azerbajdzsáni elnökkel
– húzta alá.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország az elmúlt időszakban sokat nyert az Azerbajdzsánnal való együttműködésen, ez kulcságazatokban hozott nagyon komoly fejlődést, például az energiaiparban, a gyógyszeriparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban.
„Mi a nemzetközi energiapiacokon vásárlóként voltunk jelen. Magyarországon nincsenek nagy földgáz- vagy kőolajmezők, így mi soha nem voltunk meghatározói a nemzetközi energiapiacnak, mi mindig vásárlók voltunk. Ugyanakkor az Azerbajdzsánnal folytatott energiaegyüttműködés lehetővé tette azt, hogy kőolaj- és földgázmezők híján is energiatermelő országgá váljunk, és ezáltal a nemzetközi energiapiacokon is teljesen új dimenzióban léphessünk föl” – mutatott rá.
Emlékeztetett, hogy a Mol és az MVM a világ legjelentősebb földgáz- és kőolajmezőiben vált résztulajdonossá Azerbajdzsánban, s az ottani kitermeléssel eladóként is fel tud lépni a nemzetközi energiapiacokon.
Kifejtette, hogy a Mol részesedése a világ egyik legjelentősebb kőolajmezőjében azt eredményezte, hogy tavaly a vállalat csoportszintű szénhidrogén-kitermelésének már a 15 százaléka Azerbajdzsánhoz kötődött, mintegy ötmillió hordó kőolaj.
