A hadsereg, ami ebben még a NATO-nál is erősebb

Kína történetének legnagyobb katonai parádéját tartották Pekingben a második világháború lezárásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából. Az ünnepség egyben nagyszabású diplomáciai esemény is volt, amelyen Hszi Csin-ping kínai elnök többek között Vlagyimir Putyin orosz államfőt, Narendra Modi indiai miniszterelnököt és Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt is fogadta. A Magyar Nemzet most Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense segítségével arra kereste a választ, hogy mekkora is az említett országok összesített katonai ereje a NATO-hoz viszonyítva.

Katonai parádé Pekingben Fotó: Xinhua via AFP

Ami az egyenlet amerikai oldalát illeti, ahhoz hozzá kell venni nem csupán a NATO-t, de a globális partnereket is. Állandó vád az amerikaiak részéről, hogy Európa nem költ eleget, de ha megnézzük a tavalyi évet, a németek több mint nyolcvanmilliárd, a britek szintén nyolcvanmilliárd, Franciaország hatvan-, Japán ötven-, Dél-Korea több mint negyvenmilliárd dollárt költött – vette sorra az adatokat Kaiser Ferenc. 

Tehát ha az Egyesült Államokhoz hozzácsapom a NATO-t, ami azért nem egy olyan világtól elrugaszkodott dolog, akkor azt lehet mondani, hogy ha a hivatalos adatokat nézzük, annak a bő 2500 milliárd dollárnak, amit a világ védelmi célokra elköltött, nagyságrendileg a hatvan százaléka az Egyesült Államok és a szövetségi rendszere. Nyilván élő erőben a keleti blokk erősebb

– mutatott rá a szakértő.

Az orosz haderő létszámát épp most emelték meg a háború miatt. Ezt nem tudja elérni az orosz haderő jelenleg, mert háborúban állnak, tehát folyamatos veszteségekkel, de azért igen komoly létszám

– tette hozzá.

A NATO haderők közül az amerikai emelkedik ki a nagyjából 1,3 milliós létszámával. A többi szövetséges közül még a török az, ami körülbelül 360 ezer fővel jelentősnek mondható. Bár kétszázezer, illetve alig százötvenezer fős létszámukkal a francia és a brit hadsereg nem mondható tömeghadseregnek, a korszerűséget, tűzerőt figyelembe véve ezek is komoly erőt képviselnek – hangsúlyozta.

Az orosz haderő valahol 1,2 millió fő körül lehet, a kínai több mint kétmillió fős. 

2,04-2,05 millióra szokták becsülni a kínai haderő létszámát, de ez is kérdőjeles. Az indiai másfél milliós, tehát ha ezt a három országot összeadjuk, akkor együtt némi kerekítéssel azt lehet mondani, hogy nagyjából 4,6 millió emberrel számolhatunk, akik aktívan hadrendben vannak. A világon összesen hivatalosan hadrendben tartott, tehát aktív katonai szolgálatot ellátó húszmillió embernek ez a majd ötmillió nagyjából a negyede

– emelte ki Kaiser Ferenc.

A létszám ugyanakkor nem meghatározó, mert ugyan az indiai haderő  látványosan korszerűsödik, és irgalmatlan mennyiségű emberanyaga van, a technológia egy jelentős része még elavult. Nincs annyi repülőgépe, nincs annyi helikoptere a létszámához képest, mint mondjuk az átlag nyugati haderőknek, amelyek valamilyen szinten szintén alulfinanszírozottak

– hívta fel a figyelmet.

Ha viszont az amerikai szövetségi rendszerben nem csupán a NATO tagállamaival, de a csendes-óceáni szövetségesekkel, Ausztráliával, Új-Zélanddal, Dél-Koreával, Japánnal is számolunk, akkor ezek az országok plusz a NATO igen jelentős létszámmal rendelkeznek. Ami például a korszerű hadihajókat illeti, repülőgéphordozók tekintetében az amerikaiak még meggyőzően vezetnek, de nagy felszíni hadihajó, romboló, fregatt, cirkáló, tengeralattjárók, tekintetében az amerikaiak, plusz a szövetségeseik meggyőző fölényben vannak.

Harckocsik terén nagyjából paritásról beszélhetünk, de erős kétségeim vannak, hogy akárcsak Kínának, Indiáról nem is beszélve, van olyan harckocsija, mint azok a Leopard 2 a7+-ok, amiket most rendszeresít a Magyar Honvédség

– jegyezte meg Kaiser Ferenc.

Tehát mennyiségi téren, bizonyos fegyverkategóriákban, ha ezt a három államot egybeszámítjuk, akkor meggyőzőnek tűnhet a fölényük, de minőségi téren biztos, hogy nincsenek fölényben, és ne kerüljön rá sor, de egy esetleges fegyveres konfliktusban valószínűleg a nyugati technika – az ukrajnai háború pont ezt bizonyítja – jobban helytáll

– vélekedett a szakértő, ismét hangsúlyozva, hogy a számítás elméleti, hiszen szerencsére valószínűtlen, hogy India akár Oroszország, akár Kína oldalán háborúba száll a Nyugattal.

Borítókép: Katonai parádé Pekingben (Fotó: Xinhua/AFP)