Kína üzenete, amit a Nyugat nem hagyhat figyelmen kívül + fotók

Kína történetének legnagyobb katonai felvonulásán Hszi Csin-ping elnök a keleti katonai erőt mutatta be a világnak. A rendezvényen Putyin, Modi és Kim Dzsong Un is jelen volt, ami figyelmeztetésként hathatott a NATO számára. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint Kína darabszámban erős, de technológiai szempontból még elmarad a Nyugattól. A kínai haditengerészet rohamos fejlesztése ellenére továbbra is az Egyesült Államok számít a világ vezető katonai hatalmának.

A kínai haditengerészet rohamos ütemben fejlődik Fotó: DENG HUA Forrás: XINHUA

Ahogy a Magyar Nemzeten is beszámoltunk róla, szeptember 3-án Kína történetének legnagyobb katonai felvonulását rendezték meg, amely Hszi Csin-ping elnöknek alkalmat kínált arra, hogy a Kelet kiemelkedő vezetőjeként mutassa be magát, ellensúlyozva Donald Trump hatalmát. A rendezvényen vendégként vett részt Vlagyimir Putyin orosz elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető is, ami egyfajta jelzés lehetett a NATO irányába. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő válaszolt lapunk kérdéseire.

Hszi Csin-ping Kína történetének legnagyobb katonai parádéját rendezte meg. Fotó: AFP

A szakértő elmondta, hogy a Kelet és a Nyugat haditechnikai fejlettségi szintje közel sem egyforma. Ha viszont a darabszámot vizsgáljuk – hogy hány harckocsival, hány páncélozott szállítójárművel, tüzérségi eszközzel rendelkeznek  –, akkor Kelet kerül ki győztesen. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy nem egyforma a képessége ezeknek az eszközöknek. A kínaiak főleg a Szovjetunió idejéből származó haditechnikai eszközöket vették át (persze sajátot is építettek), de ezek közel sem olyan hatékonyak, mint a nyugati fegyverek. 

A katonai bemutató kapcsán az elemző elmondta, hogy 

mindent bemutattak, ami a mai modern hadviseléshez szükséges. Kína igyekszik bizonyítani, hogy képes egyrészt felvenni a versenyt a NATO-val, másrészt bizonyos területeken előbbre áll, mint némely NATO-ország.

Kiemelte, hogy lényeges szerephez jutnak Kínában is a drónok, és itt is megfigyelhető az átállás a régi, nehéz, sok-sok fémet tartalmazó technikai eszközökről a könnyebb, modern eszközök használatára – például amit az orosz–ukrán háborúban is alkalmaznak a felek. Ugyanakkor a kínai hadsereg tömeghadsereg volt és jelenleg is az.

A drónok, tanulva az orosz–ukrán háborúból, itt is nagy szerepet kapnak. Fotó: Xinhua

Kitért arra is, hogy Donald Trump az elmúlt napokban olyan kijelentéseket tett, ami azt bizonyítja, hogy ő nem akar rossz viszonyban lenni Kínával, és hiába vannak ellentétek a két ország között, semmiképpen nem akar konfrontációt a két elnök. Ugyanakkor az is egyértelmű tény, hogy Kína a távol-keleti térségben a legerősebb, legnagyobb hatalom, és ezt a pozícióját meg akarja őrizni. 

Ugyanezt bizonyította a sanghaji együttműködés mostani csúcsértekezlete és maga a díszszemle is, ami a háború befejezéséhez kapcsolódik. 

A szakértő szerint vitathatatlan, hogy ebben a térségben pillanatnyilag Kína a vezető hatalom, és nehezen viseli azt el, hogy az Egyesült Államok különböző bázisokat építsen ki a térségben.

 

Kína és Tajvan – van miért aggódni?

Tajvan kapcsán a szakértő kifejtette, hogy szerinte Kína nem akarja megtámadni a szigetet. A hivatalos kínai politikai álláspont egyébként is arról szól, hogy Tajvan Kína része. Tajvan nyilván nem ezt a politikát vallja, de Kínának nem áll szándékában, hogy elfoglalja Tajvan területét.

18 méter hosszú vízi drónok. Fotó: Xinhua

Ahogy a Magyar Nemzetben is írtunk róla, Washington egyre nyugtalanabb Kína tempója miatt. Az ázsiai ország hadiflottája rendkívül gyors ütemben növekszik, és hamarosan az Egyesült Államokéval vetekedhet. A témában azt emelte ki Kis-Benedek József, hogy az amerikaiaknak bőven van haditengerészeti eszközük, és az egész világtengeren jelen vannak. A szakértő szerint fontos kiemelni, hogy Kína lejjebb kezdett, most próbálja behozni azt a hátrányát, ami az amerikaiakkal szemben volt, és ezen a területen is intenzíven fejlesztenek. 

De azt azért nehezen merném állítani, hogy a kínai haditengerészeti képességek magasabbak, mint az amerikaiak

– mondta, és kifejtette, hogy sokkal egyszerűbben lehet összevetést végezni a haditengerészeti erőviszonyokban, mint a szárazföldi haderő esetében lehetne: előbbinél csak meg kell nézni az anyahajókat és a tengeralattjárókat.

A kínaiak az utóbbi időben nagy intenzitással fejlesztették a haditengerészetet, az amerikaiaké meg eleve magasabb szinten van, tehát nekik annyira nem szükséges ezt megtenni

– magyarázta, majd kitért rá, hogy darabszámban a kínaiaknak lehet, hogy több hadihajója van, de az amerikai hadsereg sokkal több tengeralattjáróval rendelkezik, illetve sokkal nagyobb a hadereje. Emellett pedig érdemes azt is megvizsgálni, hogy hol van az amerikaiaknak bázisa a Távol-Keleten – mert van nekik jó néhány. 

Nem beszélve arról, hogy az amerikaiak törekvése manapság nem feltétlen az, hogy a helyszínen hozzanak létre képességeket, hanem az, hogy Amerikából alkalmazzák azt.

Borítókép: A kínai haditengerészet rohamos ütemben fejlődik (Fotó: AFP)