A hadsereg, ami ebben még a NATO-nál is erősebb

Kína történetének legnagyobb katonai parádéjára került sor Pekingben a második világháború lezárásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából. Az ünnepség egyben nagyszabású diplomáciai esemény is volt, amelyen Hszi Csin-ping kínai elnök többek között Vlagyimir Putyin orosz államfőt, Narendra Modi indiai miniszterelnököt és Kim Dzsongun észak-koreai vezetőt is fogadta. A Magyar Nemzet most Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense segítségével arra kereste a választ, hogy mekkora is az említett országok összesített katonai ereje a NATO-hoz viszonyítva.

Katonai parádé Pekingben Fotó: Xinhua via AFP

A szakértő szerint nem is olyan egyszerű az összevetés. Míg a NATO-nál alapelvárás az interoperabilitás, tehát például az azonos tartalékalkatrészek, lőszerek és üzemanyagok használata, az orosz, a kínai és az indiai fegyverfejlesztés egymással párhuzamosan mozog. Ezek a haderők tehát nem lennének képesek együttműködni, de ez nincs is tervben – szögezte le.

Élőerő tekintetében a NATO-tagállamok hadseregei eltörpülnek Kína, Oroszország vagy India haderejéhez képest (Illusztráció, forrás: Pixabay)

India nem tervez olyan forgatókönyvet, hogy beavatkozzon mondjuk úgy a kínaiak oldalán egy konfliktusba, de az oroszok oldalán sem tervez beavatkozni. 

Ami ezzel kapcsolatban érdekes lehet, az a védelmi költségvetés, azonban az erre vonatkozó orosz adatok erősen kérdőjelesek, s ugyanez mondható el a kínaiak számairól is – vélekedett a szakértő.

Ha a hivatalos számokból indulunk ki, az amerikaiaké a világ védelmi költségvetésének 40 százaléka, vagyis a tavalyi évben a Military Balance szerint nagyjából 970 milliárd dollár. A hivatalos kínai adat ezzel szemben 235 milliárd, a becsült viszont 480 milliárd, ami az amerikainak még mindig csak a fele. Az oroszoké a hivatalos számok szerint alig 150 milliárd, de tekintve, hogy Oroszország jelenleg háborúban áll, a tényleges összeg inkább 450 milliárd dollár körül alakulhat. Tehát Kína és Oroszország becsült védelmi költségvetése együttesen nagyjából akkora, mint az Egyesült Államoké – magyarázta Kaiser Ferenc. 

Indiát nagyjából a hatodik helyre teszik ebben a listában, nagyjából 75 milliárddal – mondta. 

Azért lehet látni, hogy Oroszországhoz vagy Kínához képest India messze kevesebbet költ, viszont neki rengeteg katonája van

– emelte ki.

Az indiai haderőnek tehát „irgalmatlan létszáma van”, és feltehetően a harckészsége és a gyakorlottsága is rendben van, hiszen Kínával, illetve Pakisztánnal gyakoriak a kisebb-nagyobb incidensek. Másrészt viszont India igyekszik mindenkivel jóban lenni, ráadásul akkora ország és akkora piac, hogy vele is igyekszik mindenki jóban lenni – mutatott rá a szakértő. India egyaránt vásárol fegyverrendszereket Franciaországtól és az Egyesült Államoktól, sőt rengeteg légvédelmi rakétát vesz Izraeltől – sorolta.

Ami az egyenlet amerikai oldalát illeti, ahhoz hozzá kell venni nem csupán a NATO-t, de a globális partnereket is. Állandó vád az amerikaiak részéről, hogy Európa nem költ eleget, de ha megnézzük a tavalyi évet, a németek több mint nyolcvanmilliárd, a britek szintén nyolcvanmilliárd, Franciaország hatvan, Japán ötven, Dél-Korea több mint negyven milliárd dollárt költött – vette sorra az adatokat Kaiser Ferenc. 

Tehát ha az Egyesült Államokhoz hozzácsapom a NATO-t, ami azért nem egy olyan világtól elrugaszkodott dolog, akkor azt lehet mondani, hogy ha a hivatalos adatokat nézzük, annak a bő 2500 milliárd dollárnak, amit a világ védelmi célokra elköltött, nagyságrendileg a 60 százaléka az Egyesült Államok és a szövetségi rendszere. Nyilván élő erőben a keleti blokk erősebb

– mutatott rá a szakértő.

Az orosz haderő létszámát épp most emelték meg a háború miatt. Ezt nem tudja elérni az orosz haderő jelenleg, mert hát ugye háborúban állnak, tehát folyamatos veszteségekkel, de azért igen komoly létszám

– tette hozzá.

A NATO haderők közül az amerikai emelkedik ki a nagyjából 1,3 milliós létszámával. A többi szövetséges közül még a török az, ami körülbelül 360 ezer fővel jelentősnek mondható. Bár kétszázezer, illetve alig százötvenezer fős létszámukkal a francia és a brit hadsereg nem mondható tömeghadseregnek, a korszerűséget, tűzerőt figyelembe véve ezek is komoly erőt képviselnek – hangsúlyozta.

Az orosz haderő valahol 1,2 millió fő körül lehet, a kínai több mint 2 millió fős. 

Olyan 2 millió 40-50 ezerre szokták becsülni a kínai haderő létszámát, de ez is kérdőjeles. Az indiai másfél milliós, tehát ha ezt a három országot összeadjuk, akkor úgy együtt némi kerekítéssel azt lehet mondani, hogy nagyjából 4,6 millió emberrel számolhatunk, akik aktívan hadrendben vannak. A világon összesen hivatalosan hadrendben tartott, tehát aktív katonai szolgálatot ellátó 20 millió emberből ez a majd 5 millió azért nagyjából ennek a negyede

– emelte ki Kaiser Ferenc.

A létszám ugyanakkor nem meghatározó, mert ugyan az indiai haderő  látványosan korszerűsödik, és irgalmatlan mennyiségű emberanyaga van, a technológia egy jelentős része még elavult. Nincs annyi repülőgépe, nincs annyi helikoptere a létszámához képest, mint mondjuk az átlag nyugati haderőknek, amelyek egyébként valamilyen szinten szintén alulfinanszírozottak

– hívta fel a figyelmet.

Ha viszont az amerikai szövetségi rendszerben nem csupán a NATO tagállamaival, de a csendes-óceáni szövetségesekkel, Ausztráliával, Új-Zélanddal, Dél-Koreával, Japánnal is számolunk, akkor ezek az országok plusz a NATO igen jelentős létszámmal rendelkeznek. Ami például a korszerű hadihajókat illeti, repülőgéphordozók tekintetében az amerikaiak még meggyőzően vezetnek, de mondjuk nagy felszíni hadihajó, romboló, fregatt, cirkáló, tengeralattjárók, tekintetében az amerikaiak, plusz a szövetségeseik meggyőző fölényben vannak.

Harckocsik terén nagyjából paritásról beszélhetünk, de erős kétségeim vannak, hogy akárcsak Kínának, Indiáról nem is beszélve, van olyan harckocsija, mint azok a Leopard 2 a7+-ok, amiket most rendszeresít a Magyar Honvédség

– jegyezte meg Kaiser Ferenc.

Tehát mennyiségi téren, bizonyos fegyverkategóriákban, ha ezt a három államot egybeszámítjuk, akkor meggyőzőnek tűnhet a fölényük, de minőségi téren biztos, hogy nincsenek fölényben, és ne kerüljön rá sor, de egy esetleges fegyveres konfliktusban valószínűleg a nyugati technika, az ukrajnai háború pont ezt bizonyítja, azért jobban helytáll

– vélekedett a szakértő, ismét hangsúlyozva, hogy a számítás elméleti, hiszen szerencsére valószínűtlen, hogy India akár Oroszország, akár Kína oldalán háborúba száll a Nyugattal.

Borítókép: Katonai parádé Pekingben (Fotó: Xinhua via AFP)