A Földön található legősibb szilárd anyagot fedezték fel egy Délkelet-Ausztráliába csapódott meteorit darabjaiba zárva.
A tűzgolyó 1969-ben hasított át a földi légkörön és olyan csillagport tartalmazott, amely évmilliárdokkal idősebb, mint a Naprendszer – közölték tudósok hétfőn.
A Victoria állambeli Murchison város környékén gyűjtött preszoláris, vagyis a Nap keletkezése előtti meteoritdarabokba zárt negyven parányi porszem legidősebbike mintegy hétmilliárd éves, vagyis 2,5 milliárd évvel öregebb, mint a Nap, a Föld és a Naprendszer többi része – írták az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában.
A vizsgált porszemek mindegyike ősibb, mint a Naprendszer, 60 százalékuk 4,6-4,9 milliárd éves, a legrégibb 10 százalék több mint 5,6 milliárd éves.
A tudósok szerint a porszemek a Naprendszer születése előtti időkapszulák szerepét töltik be. Megfigyelték, hogy sokuk egy-egy adott időintervallumban helyezkedik el, így koreloszlásuk a Tejútrendszer csillagainak kialakulási üteméről szolgáltatott információt. Az adatok szerint nem az egyenletes, állandó ütem, hanem a robbanásszerű csillagszületések voltak a jellemzőbbek.
„Annak ellenére, hogy majdnem húsz éve dolgozom a Murchison-meteoriton és a preszoláris porszemeken, mindig elkápráztat, hogy egy kő által a galaxisunk történetét ismerhetjük meg” – magyarázta Philipp Heck, a chicagói Field Múzeum egyik kurátora, a kutatás vezetője.
A porszemek mérete 2-30 mikrométer (a milliméter ezredrésze).
Ez a por a csillagokból kibocsátott, az űrszelek által szállított anyagból keletkezik a csillagközi térben.
A Naprendszer születése idején ez a por mindenbe – bolygókba és a Napba is – beépült, azonban úgy tudják, mostanáig csak az aszteroidákban és üstökösökben maradt fenn.
Az ausztráliai meteoritban úgy azonosították a parányi porszemeket, hogy széttörték a köveket, és kialakult pasztában – amelynek szerintük olyan szaga volt, mint a romlott mogyoróvajnak – elválasztották egymástól a komponenseket.
A tudósok kidolgoztak egy módszert, amivel meghatározható a csillagpor kora. Az űrben lebegő port nagy energiájú részecskét, úgynevezett kozmikus sugarak bombázzák. A sugarak a porszemek atomjait részekre – köztük szénre és héliumra – bontják. Ezek a töredékek idővel, egyenletes ütemben felhalmozódnak. Minél tovább volt a porszem kitéve a kozmikus sugaraknak, annál több töredék gyűlik benne össze.
A kutatók laboratóriumban megszámolták a töredékeket, így számították ki a csillagporszemek korát.
Korábban már találtak a Murchison-meteoritban egy preszoláris porszemet, ez nagyjából 5,5 milliárd éves volt, mostanáig ez számított a Földön talált legősibb szilárd anyagnak.
A legrégibb, Földön kialakult anyagot szintén Ausztráliában fedezték fel, a Jack Hills-i kő mintegy 4,4 milliárd éves, 100 millió évvel fiatalabb, mint a bolygó.
