A Földön található legősibb szilárd anyagot fedezték fel egy Délkelet-Ausztráliába csapódott meteorit darabjaiba zárva.

Kapu Tibor magyar fejlesztésekkel tér vissza
A RANDAM mérései kulcsfontosságúak az űrkísérletekhez.
A Földön található legősibb szilárd anyagot fedezték fel egy Délkelet-Ausztráliába csapódott meteorit darabjaiba zárva.
A tűzgolyó 1969-ben hasított át a földi légkörön és olyan csillagport tartalmazott, amely évmilliárdokkal idősebb, mint a Naprendszer – közölték tudósok hétfőn.
A Victoria állambeli Murchison város környékén gyűjtött preszoláris, vagyis a Nap keletkezése előtti meteoritdarabokba zárt negyven parányi porszem legidősebbike mintegy hétmilliárd éves, vagyis 2,5 milliárd évvel öregebb, mint a Nap, a Föld és a Naprendszer többi része – írták az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában.
A vizsgált porszemek mindegyike ősibb, mint a Naprendszer, 60 százalékuk 4,6-4,9 milliárd éves, a legrégibb 10 százalék több mint 5,6 milliárd éves.
A tudósok szerint a porszemek a Naprendszer születése előtti időkapszulák szerepét töltik be. Megfigyelték, hogy sokuk egy-egy adott időintervallumban helyezkedik el, így koreloszlásuk a Tejútrendszer csillagainak kialakulási üteméről szolgáltatott információt. Az adatok szerint nem az egyenletes, állandó ütem, hanem a robbanásszerű csillagszületések voltak a jellemzőbbek.
„Annak ellenére, hogy majdnem húsz éve dolgozom a Murchison-meteoriton és a preszoláris porszemeken, mindig elkápráztat, hogy egy kő által a galaxisunk történetét ismerhetjük meg” – magyarázta Philipp Heck, a chicagói Field Múzeum egyik kurátora, a kutatás vezetője.
A porszemek mérete 2-30 mikrométer (a milliméter ezredrésze).
Ez a por a csillagokból kibocsátott, az űrszelek által szállított anyagból keletkezik a csillagközi térben.
A Naprendszer születése idején ez a por mindenbe – bolygókba és a Napba is – beépült, azonban úgy tudják, mostanáig csak az aszteroidákban és üstökösökben maradt fenn.
Az ausztráliai meteoritban úgy azonosították a parányi porszemeket, hogy széttörték a köveket, és kialakult pasztában – amelynek szerintük olyan szaga volt, mint a romlott mogyoróvajnak – elválasztották egymástól a komponenseket.
A tudósok kidolgoztak egy módszert, amivel meghatározható a csillagpor kora. Az űrben lebegő port nagy energiájú részecskét, úgynevezett kozmikus sugarak bombázzák. A sugarak a porszemek atomjait részekre – köztük szénre és héliumra – bontják. Ezek a töredékek idővel, egyenletes ütemben felhalmozódnak. Minél tovább volt a porszem kitéve a kozmikus sugaraknak, annál több töredék gyűlik benne össze.
A kutatók laboratóriumban megszámolták a töredékeket, így számították ki a csillagporszemek korát.
Korábban már találtak a Murchison-meteoritban egy preszoláris porszemet, ez nagyjából 5,5 milliárd éves volt, mostanáig ez számított a Földön talált legősibb szilárd anyagnak.
A legrégibb, Földön kialakult anyagot szintén Ausztráliában fedezték fel, a Jack Hills-i kő mintegy 4,4 milliárd éves, 100 millió évvel fiatalabb, mint a bolygó.
A RANDAM mérései kulcsfontosságúak az űrkísérletekhez.
Az Európai Bizottság elnöke Európa gazdasági érdekeit is cserbenhagyta.
A NATO-főtitkár nyilatkozatát értelmetlennek nevezte Moszkva.
Esztergom, július 31.– augusztus 2.
A RANDAM mérései kulcsfontosságúak az űrkísérletekhez.
Az Európai Bizottság elnöke Európa gazdasági érdekeit is cserbenhagyta.
A NATO-főtitkár nyilatkozatát értelmetlennek nevezte Moszkva.
Esztergom, július 31.– augusztus 2.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.