A választáson a szavazásra jogosult mintegy 24 millió algériai állampolgár 39,83 százaléka vett részt – közölte Mohamed Sarfi, a Független Nemzeti Választási Hatóság (ANIE) elnöke. Sarfi szerint Tebbun 4,9 millió szavazatot kapott.
A második helyen Abdel-Káder Bengrina, az Elbinaa iszlamista párt vezetője végzett a voksok 17,38 százalékával.
Csütörtökön Algéria-szerte feszült légkörben folyt a szavazás a 20 évig kormányzó Abdel-Azíz Buteflika elnök lemondatását is kiváltó, tíz hónapja tartó tiltakozó mozgalom után. A fővárosban a választást elutasító nagyszabású tüntetést tartottak, Kabiliában pedig komoly zavargások voltak.
Egyes helyeken tiltakozók szavazóhelyiségeket ostromoltak meg, és szavazólapokat semmisítettek meg. Néhány helyszínen összecsapások törtek ki tüntetők és a biztonsági erők között. A 74 éves Tebbunt 2017 májusában nevezték ki miniszterelnöknek, de három hónap elteltével menesztették. Hivatali idejét leginkább az üzletemberekkel való konfliktus jellemezte, különösen azután, hogy védelmébe vette „a pénz és az állam szétválasztását”. Egyes jelentések alapján felmerült, hogy Tebbun közeli szövetségese Ahmed Gáid Szaláh algériai vezérkari főnöknek, ő azonban tagadta, hogy a hadsereg támogatását élvezné.
Algériában a tömeges tiltakozások azután kezdődtek, hogy februárban az országot 1999 óta irányító, 82 éves Buteflika bejelentette, indul az eredetileg április 18-ra kiírt elnökválasztáson, ötödik elnöki mandátumáért. A megmozdulások hatására március elején Buteflika visszalépett, és elhalasztotta az elnökválasztást, egyfajta kompromisszumos megoldást kínálva az elégedetleneknek.
Ennek értelmében népszavazásra bocsátottak volna egy új alkotmányt, amelynek elfogadásáig Buteflika hivatalban maradt volna. A tüntetések azonban folytatódtak, a tiltakozók az államfő távozását követelték, aki végül a hadsereg nyomására április 2-án lemondott hivataláról.
A több hónapja tartó tiltakozáshullám során a tüntetők többször világossá tették azt is: az algériai kormánypárt, katonatisztek, üzletemberek, szakszervezetek és az 1954-1962-es függetlenségi háború veteránjai köré kiépült, „idejétmúlt és átláthatatlan” politikai apparátus teljes eltávolítását akarják, és nem fogadják el a Buteflika távozása óta az országot irányító Abdel-Káder Benszaláh algériai ideiglenes elnököt sem.
A tüntetések a mostani elnökválasztást megelőzően is folytatódtak, a tiltakozók mindvégig elutasították az elnökválasztást, bírálva a jelölteket amiatt, hogy részei voltak Buteflika rendszerének vagy alkalmazkodtak hozzá.
