Noha szerda kora délután bejelentették Brüsszelben, hogy a brit–svéd AstraZeneca biotechnológiai vállalat képviselői nem vesznek részt az Európai Bizottsággal (EB) szerda estére tervezett válságegyeztetésen, a cég maga cáfolta ezeket a híreszteléseket. E sorok írásakor az uniós bizottság azt az információt sem erősítette meg, hogy az EB és a vállalat vakcinák ügyében kötött, titkos szerződését nyilvánosságra hoznák.
– Folyamatban lévő ügyről van szó – húzta alá az EB szóvivője újságíróknak, meglepetésre azt is hozzátéve: a biztosi kollégium szerdai ülésén csak nagyon röviden egyeztettek a vakcinabeszerzés nehézségeiről.
Lapunk is cikkezett róla, hogy Brüsszel és az AstraZeneca között azután kezdődött kommunikációs háború, hogy a cég jelezte: gyártási gondok miatt 60 százalékkal csökkenti a tervezett mennyiséget, így 31 millió adag vakcinát tud csak az első negyedévben az Európai Uniónak juttatni. Ez nyilvánvalón hatalmas akadályt állítana az oltási tervek végrehajtása elé, ugyanis a huszonhetek – további vételi opcióval együtt – összesen 400 millió dózist kötöttek le a cégnél. Válaszul Ursula von der Leyen bizottsági elnök, majd Sztella Kiriákidész, az egészségügyért felelős uniós biztos is keményen kritizálták az AstraZenecát, s felszólították a céget a szerződéses kötelezettségek teljesítésére.
A helyzet súlyát egyébként jól szemlélteti, hogy a főként brit gyártású vakcina hiánya úgy generál káoszt, hogy egyelőre uniós forgalmi engedélyt sem kapott: erre az Európai Gyógyszerügynökség valószínűleg pénteken tesz csak ajánlást.
Pascal Soriot szerint a britek szerződtek először, ők az elsők Fotó: Getty Images/Win McNamee
Atombombát dobott le az AstraZeneca-vezér
Bár órákkal ezelőttig az európai sajtó és a szakértők is az AstraZenecára mutogattak a megrendelések nem teljesítéséért, Pascal Soriot, a biotechnológiai cég vezérigazgatója az olasz La Repubblicának adott friss interjúban egészen más megvilágításba helyezte a történteket. – A brit szállítási lánc esetében is akadtak gondjaink.
De az Egyesült Királyság három hónappal az EU előtt szerződött velünk. Tehát a brit esetben három hónappal korábban tudtunk nekiállni a tapasztalt problémák elhárításának.
Az EU-ban most valóban háromhavi lemaradásban vagyunk. Hogy szeretném-e, ha jobban állnánk? Természetesen – fogalmazott Pascal Soriot, azt is hangoztatva: az AstraZeneca oltóanyagát leglassabban előállító gyárak szinte mindegyike Európába szállít. ( Európában a gyógyszercég összesen négy üzemében folyik az oltóanyag előállítása, ezek közül a belgiumi jelzett máris gyártási problémát – a szerk.)
Uniós berkekben az interjú azon része kapta a legnagyobb visszhangot, amikor Soriot kijelentette: az Európai Bizottsággal aláírt dokumentum nem jelent szerződéses kötelezettséget az AstraZenecára nézve, mert – épp a briteknél tapasztalt problémákból kiindulva – nem tudtak ígéretet tenni a zökkenőmentes teljesítésre.
– Azt ígértük, hogy megteszünk minden tőlünk telhetőt. Próbáljuk meg! A hagyományos értelemben vett szerződéses kötelezettséget viszont nem tudtunk vállalni. Megmondtuk, hogy három hónappal az Egyesült Királyság mögött vagytok, az EU akkoriban pedig a britekkel egy ütemben akart haladni – világított rá Soriot a lehetetlen uniós vállalásra.
A vezérigazgató szerint tehát világosan áll az EU-val megkötött szerződésekben, hogy az AstraZeneca mindössze próbát tesz a vakcina kezdeti, nagy mennyiségben történő szállítására. Kijelentette azt is, hogy
a Nagy-Britanniában gyártott oltóanyag-mennyiségből pedig nem lehet átirányítani az EU-ba, mert London a saját szerződésében leszögezte, hogy a saját területén készített vakcina esetében a britek az elsők.
– Persze, amint a briteknél elérjük az átoltottság megfelelő szintjét, Európát is tudjuk segíteni – tette hozzá, ismét leszögezve: a vakcinát a brit–svéd AstraZeneca az Oxfordi Egyetemmel és a brit kormánnyal közös projektben hozta tető alá, tehát úgy az igazságos, hogy a britek az elsők a sorban. Soriot megnyugtatásul beszélt arról is, hogy az Európai Gyógyszerügynökség döntését követően rögtön hárommillió dózist kapnak az EU-országok, február elejéig pedig összesen tizenhétmillió adagot. – Az EU-val kötött szerződésünkben egyébként is az áll, hogy a Nagy-Britanniából való szállítás csak egy későbbi lehetőség – tette hozzá.
A dolgok jelen állása szerint képtelenség megmondani, hogy Brüsszel vagy az AstraZeneca értelmezi helyesen a vakcinaszerződést, ugyanis az titkos. A Magyar Nemzet írt róla korábban, hogy gyakorlatilag egész Európában ferde szemmel nézik, hogy nem nyilvánosak az összesen hat gyógyszercéggel megkötött, kulcsfontosságú uniós dokumentumok. Az EB válaszul a bírálatokra a német CureVac vállalattal kötött szerződése esetében kivételt tett január közepén.
Ezt a szerződést ugyanakkor egyelőre csak az iránta érdeklődő EP-képviselők nézhetik át, mégpedig az Európai Bizottság egy olvasószobájában, napi négy órában.
Az Európai Bizottságot egyébként tavaly maguk a tagállamok bízták meg azzal, hogy egyezzen meg a gyártókkal, mondván: a 450 milliós piacnak együtt erősebb a tárgyalópozíciója.
