Össztűz alatt Brüsszel titkos vakcinaszerződései

Az Európai Unióban az oltóanyagok engedélyeztetése a vártnál lassabban zajlik, ráadásul az sem egyértelmű, hogy a szerződések alapján a gyártók milyen szállítási határidőkre vannak kötelezve, a vakcinát a tagállamok milyen áron szerzik be, illetve milyen felelősségi szabályok vonatkoznak a gyógyszercégekre és az EU-országokra. Az Európai Bizottság emiatt most nyilvánosságra hoz egy oltóanyagról szóló szerződést, ám azt csak a kíváncsi EP-képviselők nézhetik át személyesen, egy bizottsági olvasószobában. Közben egyre több uniós tagállamról derül ki, hogy hazánkhoz hasonlóan Izraeltől kér segítséget a sikeres oltási kampányhoz. Ciprus például fel is vásárolna az ország látványosan nagy vakcinatartalékából.

A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának fiolája a Hargita megyei sürgősségi kórházban, ahol megkezdődött az egészségügyi dolgozók oltása 2021. január 4-én Fotó: Veres Nándor Forrás: MTI/Veres Nándor

Az oltóanyagokról szóló uniós szerződések átláthatóságára tesz kísérletet az Európai Bizottság, miután több tagország is kritikával illette az unió által beszerzett vakcinák mennyiségét, illetve magát a zárt ajtók mögött zajló alkufolyamatot. Lapunk is írt róla korábban: a tagállamok tavaly Brüsszelt bízták meg azzal, hogy a huszonhetek nevében tárgyaljon a biotechnológiai cégekkel, mondván: a 450 milliós piac tárgyalópozíciója így erősebb, ráadásul a tagállamok közötti verseny is elkerülhető.

Az oltóanyagok engedélyeztetése ugyanakkor a vártnál lassabban zajlik,

ráadásul az sem egyértelmű, hogy a szerződések alapján a gyártók milyen szállítási határidőkre vannak kötelezve, a vakcinát a tagállamok milyen áron szerzik be, illetve milyen felelősségi szabályok vonatkoznak a gyógyszercégekre és az EU-országokra. Olaszország például jelezte a közelmúltban, hogy a Pfizer–BioNTech az EU-ban már engedélyezett vakcinájából a vártnál százezer adaggal kevesebbet kapott.

Többek között ezekre a kérdésekre próbált válaszolni Sandra Gallina, az Európai Bizottság egészségügyi főigazgatója, a vakcinaszerződések főtárgyalója kedden az Európai Parlament illetékes szakbizottságában. A szakember megerősítette, hogy az EB végre nyilvánosságra hozza a német CureVac vállalattal tavaly ősszel kötött szerződését:

ezt ugyanakkor csak az aziránt érdeklődő EP-képviselők nézhetik át, mégpedig az Európai Bizottság egy olvasószobájában, napi négy órában.

Gallina szerint főként versenypolitikai okokból egyelőre csak a német gyártó engedélyezte a nyilvánosságot. A főigazgató arra a képviselői kérdésre nem adott egyértelmű választ, hogy a szerződés felelősségi viszonyokról szóló záradékát (ki viseli a felelősséget az oltás esetleges szövődményeiért) is láthatják-e. Mindenesetre elmondta, hogy az EU szigorú felelősségvállalási szabályokat foganatosít, ezek a garanciák pedig nem jellemzik a vészhelyzeti eljárásban engedélyezett és forgalomba hozott oltóanyagot.

Noha nem mondta ki, a bizottsági főtárgyaló itt Nagy-Britanniára gondolhatott,

ugyanis az EU-t már elhagyott országgal sokan példálóznak manapság: miként lehet, hogy a szigetország az uniónál jóval korábban engedélyeztetett háromféle (Pfizer–BioNTech, Oxford–AstraZeneca, Moderna) oltóanyagot, és ez idáig már 2,7 millió embert oltott be?

Utóbbi gyakorlatilag egyenlő azzal az oltóanyag-mennyiséggel, mint amit eddig az EU oltásban éllovas tagállamaiban – Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Lengyelországban és Romániában – összesen felhasználtak. A britek az említett vészhelyzeti engedélyeztetés mellett döntöttek, hiszen tavaly év végéig még az uniós átmeneti időszak szabályai voltak irányadók rájuk nézve.

Sandra Gallina, az Európai Bizottság egészségügyi főigazgatója – Fotó: STA

Rövid pórázon a tagállamok

Természetesen az utóbbi hetek slágertémája is szóba jött a meghallgatáson, miszerint az EU-országok bilaterális módon, a többieket megkerülve egyezkedhetnek-e a gyártókkal. A főigazgatót elmondása szerint „összezavarják” a különutas egyezkedésekről szóló hírek, és megismételte Ursula von der Leyen elnök szavait, miszerint

a huszonhét EU-ország vezetői megállapodtak róla, tehát jogilag kötelezve vannak rá, hogy uniós közös beszerzésben, ne egymást megkerülve szerezzenek vakcinát.

Emlékezetes, épp az uniós motorállam, Németország tárgyalt harmincmillió adag oltóanyagról bilaterálisan a Pfizer–BioNTech cégekkel.

Sandra Gallina ettől óva intette a tagországokat, mint kedden az EP-ben mondta, már túl késő alkudozni a cégóriásokkal. – Az EU-s oltóanyag-mennyiség lekötött, az jön először – húzta alá.

Hétfőn egyébként az Európai Bizottság bejelentette, hogy Ursula von der Leyen felkérte az egészségügyi biztost, Sztella Kiriakídiszt arra, hogy jelezze a tagállamoknak:

a közös vakcinastratégiától való eltérésről – tehát a különutas beszerzésről – értesíteni kell Brüsszelt.

Ez minden olyan biotechnológiai cégre vonatkozik, amellyel az EU már szerződést kötött vagy jelenleg tárgyal.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök volt az első az országban, akit beoltottak a koronavírus elleni vakcinával
Fotó: GPO/Amos Ben-Gershom

Nem csak Magyarország áll több lábon

Az uniós államok közül utoljára Ciprus jelezte, hogy a túl kevés EU-s vakcina miatt az oltásban világviszonylatban éllovas Izraelhez fordult segítségért. A szigetország eszerint felvásárolna Izrael tartalékából. Izraeli források egyébként arról számoltak be:

ez idáig Németország, Olaszország, Magyarország, Ausztria, Dánia és Románia fordult az ország vezetéséhez, hogy a sikeres oltási program tapasztalatairól érdeklődjön.

Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mette Frederiksen dán kormányfő is egyeztettek a napokban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.

Izrael, noha saját vakcina fejlesztésén is dolgozik, jelenleg a Pfizer–BioNTech-vakcinával olt: ebből hetente négyszáz- és hétszázezer adag közötti mennyiség érkezik a mindössze kilencmilliós lakosságú országba, amely – az EU-nál látványosan sikeresebb üzletnek köszönhetően – már a népesség ötödét ellátta vakcinával.

Vakcinaútlevelet szorgalmaz Athén

Január 21-én az Európai Tanács tagjai, köztük Orbán Viktor miniszterelnök virtuális EU-csúcson egyeztetnek. Noha Charles Michel elnök a találkozó napirendjét még nem hozta nyilvánosságra, tudvalévő, hogy az országvezetők az oltási kampány tapasztalatairól tárgyalnak. Kedden hozták nyilvánosságra, hogy Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, és javasolta, hogy a vakcinával már ellátott európaiaknak állítsanak ki erre vonatkozó igazolást, hogy szabadon utazhassanak. A görög kormányfő nem tenné kötelezővé az oltást, de a terv szerint ezáltal is növelné a polgárok oltási kedvét. Athén javaslata is terítékre kerülhet majd az online csúcsértekezleten.

Növelnék a polgárok utazási és oltakozási kedvét is – Fotó: Belga ügynökség