Különutas vakcinabeszerzést folytat Berlin?

Az uniós vakcinabeszerzés nehézségei láttán a tagállamok egy része immár különutas módon, az Európai Bizottságot megkerülve egyezkedne a gyártókkal. Németországra mutogatnak: Berlin ugyanis harmincmillió dózis beszerzésére tehetett kísérletet a közös beszerzésen túl. Az EB szerint a németek nem szegték meg a szavukat, nem kerülték meg a többi államot. Az EU-ban a jövő héten kezdődhet a második engedélyezett vakcina, az amerikai Moderna oltóanyagának forgalmazása.

Forrás: EPA ügynökség

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) uniós forgalmazásra ajánlotta szerdán az amerikai Moderna által kifejlesztett, az új típusú koronavírus elleni oltóanyagot, így hamarosan két vakcina is rendelkezésre áll az európai tagállamok oltási kampányaihoz. Berlini források úgy nyilatkoztak, hogy számításaik szerint már jövő héten megérkeznek az első szállítmányok a Moderna termékével. Az amerikai biotechnológiai cég előrejelzése szerint 2021-ben összesen 600 millió dózis előállítására lesz képes – ebből az EU előzetesen 180 millió adagra jelentkezett be. Ismert az is, hogy Brüsszel a múlt héten kilátásba helyezte, hogy a Pfizer és BioNTech vállalatok oltóanyagából további százmillió dózist köt le a tagállamok nevében a már fiókban lévő 200 millió adag mellé.

Az EU-s vakcinastratégia mindenesetre napok óta össztűz alá került, ugyanis az előzetes várakozásokhoz képest csúszásban van az uniós engedélyeztetési folyamat, ráadásul a Pfizer és a BioNTech – szerdáig az EU-ban engedélyezett egyetlen vakcina tulajdonosa – nemcsak a tagállamoknak, hanem a világ nagyhatalmainak is gyárt. A közelmúltban több EU-ország is jelezte, késnek a szállítmányok, és logisztikai gondokkal szembesülnek az oltóanyag átvételekor.

Rendőri biztosítással a Dél-pesti Centrumkórházba szállítják a vakcinákat
Fotó: MTI

Az Európai Bizottság visszautasítja a kritikát

Az elfuserált stratégia okán az Európai Bizottságot éri sorozatos kritika, ugyanis az EU végrehajtó szerve volt az a testület, amely a tagállami vezetők megbízásával szerződött a biotechnológiai cégekkel. – 450 milliós piac vagyunk, együtt sokkal nagyobb esélyünk van arra, hogy kedvező megállapodást kössünk – magyarázta a közös beszerzést szerdán az EB illetékes szóvivője brüsszeli újságíróknak.

Elhangzott az is, hogy mivel a tagállamok is részt vehettek benne, illetve felügyelhették az alkufolyamatot, gyakorlatilag önkritikának minősül, amikor uniós fővárosokból kritizálják az Európai Bizottság vakcinabeszerzését.

Mint az a testület vezető szóvivője kijelentette, Brüsszelben igenis számításba vették a tagállamok igényeit, és rendkívül bizonytalan körülmények között kötötték le a vadonatúj technológiákkal előállított oltóanyagot.

Emlékezetes, a minap Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára egy videóban kritizálta az EU-t, amiért az jócskán lemaradt az oltásban Nagy-Britanniához, Izraelhez és az Egyesült Államokhoz képest is.

Németország szegte meg a szavát?

A bírálatok egy része arra irányul, hogy noha az amerikai–német Pfizer–BioNTech-vakcina kapott legelőször zöld jelzést, abból előzetesen csupán kétszázmillió adagot kötött le az EU.

A német Der Spiegel szellőztette meg, és később a németországi szociáldemokraták részéről is kijelentették, hogy ennek oka pusztán politikai lehetett: Franciaország ugyanis nem szerette volna, ha a francia Sanofi által kifejlesztett vakcina lemarad a BioNTechtől, és kevesebbet rendelnek belőle a tagállamok.

Az EB a francia–brit Sanofi–GSK-val így tavaly szeptemberben 300 millió adag oltóanyag beszerzéséről állapodott meg. A klinikai vizsgálatok során felmerülő kétségek miatt a francia gyártású vakcina engedélyeztetése ugyanakkor jócskán csúszik, azt e sorok írásakor az év végére remélik uniós berkekben.

Egy másik, az EB szerdai tájékoztatóján nagy visszhangot kapott ügy, hogy Berlin a bizottság és a Pfizer–BioNTech tavaly novemberi egyezségéhez képest két hónappal korábban bejelentkezett harmincmillió adag vakcináért. A különutas beszerzés tényét az EB tagadja, mondván: a németek tárgyalásai annak a folyamatnak a részei, amely révén az EU további százmillió dózist remél lekötni a Pfizer–BioNTechnél.

Ez ugyanakkor azt jelentené, hogy a németek az extra dózismennyiség harmadára tartanak igényt. Utóbbit az EB azzal magyarázta, hogy népességarányosan történik a vakcinaelosztás, és amúgy is folyamatos az oltóanyagok engedélyeztetése, tehát egyik tagállam kárára sem történt intézkedés.

Angela Merkel kancellár egy friss interjúban maga is kijelentette, hogy a második negyedévben már sokkal több vakcina állhat rendelkezésre. A bizottságot ért kritikákkal kapcsolatosan beszélt arról is: a testület kizárólag a tagállamok akaratát teljesíti, azok nevében lép vakcinaügyben.

Berlin egyébként olyannyira rákapcsolt az oltási kampányra, hogy az uniós ranglista legelején áll: ez idáig több mint 300 ezer embert oltott be a koronavírus elleni vakcinával.

Oltanak egy németországi idősotthonban
Fotó: AP hírügynökség

A német példát látva viszont könnyen lehetséges, hogy dominóhatás indul be.

Nemrég ugyanis Lengyelország részéről jelentették ki, hogy mivel az uniós beszerzéseket illetően több oltóanyagra és gyorsabb szállításokra számítottak, most szóba jött, hogy inkább közvetlenül a gyártókkal kezdenek egyezkedni. Michał Dworczyk, a lengyel kormányfői hivatal vezetője szerint erre van már példa, Németország is ezt teszi.