Az áradások a kancellárjelöltek jövőjét is újraírhatják

A németeknek csupán 26 százaléka gondolja úgy, hogy a CDU-s Armin Laschet jól kezeli a válságokat.

Berlin, 2021. április 19. Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormányfõje sajtóértekezletet tart Berlinben 2021. április 19-én. A CDU elnöksége Armin Laschet pártelnököt indítaná a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjeként a szeptemberi szövetségi parlamenti választáson. A tisztséget Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke is vállalná. MTI/EPA/Filip Singer Fotó: Filip Singer

A németeknek csupán a 26 százaléka gondolja úgy, hogy Armin Laschet, a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltje megfelelően tudná kezelni az áradások utáni helyzetet – írta a Der Tagesspiegel című napilap a Civey közvélemény-kutató intézet legfrissebb elemzésére hivatkozva, amelyet az elmúlt héten több németországi régióban pusztító áradások után, július 16. és 18. között végeztek el. A felmérés alapján tehát úgy tűnik, az egész országot megrázó katasztrófahelyzet alaposan átírhatja a pártok és kancellárjelöltek megítélését a szeptember 26-án esedékes parlamenti választások előtt.

Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió elnöke, Észak-Rajna–Vesztfália tartomány kormányfője
Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Laschet megítélésének az sem tett jót, hogy a múlt hét végén lencsevégre kapták, miközben kollégáival nevetgélt a háttérben, amíg Frank-Walter Steinmeier német államfő az áradások áldozatai hozzátartozóinak fejezte ki részvétét. Laschet ugyanis nem csupán a CDU elnöke január óta, de Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnöke is, azaz az esőzések miatti áradások által leginkább sújtott tartományok egyikének vezetője. A brüsszeli Politico című lap elemzése szerint Laschet most komoly nehézséggel találja magát szembe, ugyanis magyarázkodnia kell,

miért nem reagált hamarabb a kormánya a várható katasztrófát előrejelző figyelmeztetésekre és miért nem sürgette a helyi közösségek evakuálását.

Addig ugyanis, amíg erre a kérdésre nem tud megnyugtató választ adni, a hatvanéves politikus aligha tudja meggyőzni a németeket a válságkezelési képességeiről.

Annalena Baerbock, a német Zöldek kancellárjelöltje, a párt társelnöke
Fotó: MTI/EPA/Andreas Gora

A felmérés szerint egyébként a németek 24 százaléka gondolja megfelelőnek Annalena Baerbocknak, a Zöldek kancellárjelöltjének a válságkezelését is. A politikus támogatottsága botlásaival párhuzamosan folyamatosan gyengülni kezdett, ugyanis az utóbbi hetekben több ügyben is magyarázkodásra kényszerült. Kiderült például, hogy a politikus hivatalos életrajzában több ellentmondásos rész is van, és a legutóbbi könyve kapcsán plágiummal is megvádolták.

A környezetvédelmi párt tavasszal még magas támogatottságot élvezett, viszont az elmúlt hetekben népszerűségük zuhanórepülésnek indult.

Az árvízhelyzetet ráadásul a kutatók a globális felmelegedés számlájára írják, amely téma felvetése jó lehetőség lenne a Zöldeknek a kampányban, a pártnak ugyanakkor mindenekelőtt meg kellene győzni a választókat, hogy Baerbock alkalmas kancellárnak.

A Civey felméréséből az is kiderült, hogy a németek 41 százaléka gondolja úgy, hogy Laschet szociáldemokrata kihívója, Olaf Scholz, Németország alkancellárja és pénzügyminisztere, a Németország Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnöke jó válságkezelő lenne. A politikus már dolgozik az árvíz utáni újjáépítési programon, és a Bild című német lap szerint holnap Berlinbe utazik, hogy a kabinettel megtárgyalja az árvízvédelmi intézkedéseket. Scholz a lapnak úgy nyilatkozott:

bárki, aki elveszítette a vállalkozását vagy a házát, egyedül nem viselheti a kárt. Hangsúlyozta: össze kell fogni, és gyorsan, bürokráciamentesen kell segíteni az árvíz áldozatain. Hozzátette: legalább 300 millió euró sürgősségi segélyt kell biztosítani az újjáépítésre.

A pártok válságkezelésével kapcsolatos megítélés egyébként a kancellárjelöltekétől eltérő képet mutat: az SPD 19 százalékon, a Zöldek 17 százalékon állnak. A CDU és a CSU eléri a 36 százalékot, míg a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért hat százalékon áll.