A tanácskozást Emmanuel Macron francia elnök és Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök kezdeményezte a március közepén az új-zélandi Christchurchben elkövetett merénylet ürügyén, amelyben egy szélsőjobboldali fehér terrorista két mecsetben összesen 51 muzulmánt ölt meg, és a tömegmészárlást egy, a fejére rögzített kamerával élőben közvetítette a Facebook közösségi hálózaton. A merényletről egy 17 perces videofelvétel is készült, amelyet több millióan néztek meg az interneten.
Macron több állam- és kormányfőt is meghívott a „Christchurch-csúcsnak” nevezett tanácskozásra, köztük Theresa May brit miniszterelnököt, II. Abdalláh jordániai uralkodót vagy Justin Trudeau kanadai kormányfőt, továbbá a Facebook, a Google, a Twitter vagy a Microsoft vezető tisztségviselőit. Németország megfigyelőként vett részt a tanácskozáson. Macron a múlt héten Mark Zuckerberggel, a Facebook alapítójával és főnökével is tárgyalt a világhálón terjesztett gyűlölet elleni küzdelemről.
Franciaországot az utóbbi években súlyosan érintette az iszlamista terrorizmus, a merényletekben mintegy 250-en veszítették életüket.
A Facebook a Christchurch-csúcsra időzítve több tervezett korlátozást jelentett be. Egyebek között a felhasználók egy súlyosabb szabálysértés után egy bizonyos ideig – például 30 napig – nem tehetnének fel a hálózatra élő videofilmeket. Ilyen súlyos szabálysértésnek minősülne például egy terrorcsoport közleménye linkjének közzététele.
A Facebook, amely az Instagramot és a Whatsappot is működteti, bejelentette, hogy 7,5 millió dollárt fektet be annak a technológiának a tökéletesítésére, amely képes felfedezni és ártalmatlanítani a felderítés elkerülése végett manipulált tartalmakat. A Facebook tisztségviselői támogatásukról biztosították a Christchurchi Felhívást, de leszögezték, hogy szükség van még a valamennyi fél számára elfogadható részletek kidolgozására. A szólásszabadság szószólói és az internetes cégek egyes képviselői viszont ódzkodnak az új korlátozásoktól, és azzal érvelnek, hogy az erőszakos szélsőségesség társadalmi probléma, amelyet technikai eszközökkel nem lehet megoldani.
A Párizsban elfogadott, jogilag nem kötelező közlemény, az úgynevezett Christchurchi Felhívás – amint erre az új-zélandi miniszterelnök rámutatott – azonban egyelőre csupán kiindulópontot jelent a nemkívánatos tartalmak elleni küzdelemben.
Új-Zéland a terrortámadás után gyorsan intézkedett, és betiltotta a gépkarabélyok és félautomata fegyverek használatát.
Európa ez idáig tehetetlennek bizonyult a világhálón terjedő terrorpropagandával szemben. Az Európai Bizottság 2018-ban javasolta, hogy az internetes cégeket súlyos büntetés kilátásba helyezése mellett kötelezzék az ilyen tartalmak azonnali törlésére.
Ez azonban még nem válhatott érvényes jogszabállyá, mert a tagállamok és az Európai Parlament nem tudott közös álláspontra jutni a kérdésben.
