Az iráni elnök nem akar új atomalkut kötni az Egyesült Államokkal

Washington 2018 májusában egyoldalúan felmondta az atomalkut, amelyben Irán a nemzetközi szankciók feloldásáért cserébe kötelezettséget vállalt atomprogramja korlátok közé szorítására.

Haszan Róháni iráni államfő szerdán jelezte: nem akar új atomalkut kötni Donald Trump amerikai elnökkel, „aki mindig megszegi ígéreteit”.

Az iráni vezető szerint az lenne a helyes megoldás, ha visszatérnének a 2015-ben kötött nukleáris egyezményhez. Televíziós beszédében Róháni aláhúzta: az iszlám köztársaság kész lenne újra betartani a megállapodást, ha feloldanák a gazdasági szankciókat. Ostobaságnak nevezte azokat az információkat, hogy Irán atomfegyver előállítására törekszik.

Boris Johnson brit miniszterelnök kedden a BBC brit műsorszolgáltatónak azt mondta: ha az Egyesült Államoknak nem kell az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről 2015-ben kötött többhatalmi megállapodás (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPOA), akkor új egyezményt kell kötni Iránnal, mert valahogy meg kell akadályozni, hogy az iszlám köztársaság nukleáris fegyverre tegyen szert. Trump erre úgy reagált: egyetért Johnsonnal abban, hogy egy átfogó „Trump-alkut” kellene kötni a nukleáris egyezmény helyett.

Washington 2018 májusában egyoldalúan felmondta az atomalkut, amelyben Irán a nemzetközi szankciók feloldásáért cserébe kötelezettséget vállalt atomprogramja korlátok közé szorítására. Az elmúlt évben az iszlám köztársaság is fokozatosan kivonta magát az egyezmény hatálya alól, miután hiába kérte annak többi aláíróját, hogy ellensúlyozzák az újra életbe léptetett szankciók negatív gazdasági hatásait.

Nagy-Britannia, Franciaország és Németország kedden úgy döntött, hogy a teheráni vezetés kihágásai miatt elindítja az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás vitarendezési eljárását. Berlin, Párizs és London hangsúlyozta: azzal a reménnyel teszik meg ezt a lépést, hogy sikerül az építő, „konstruktív diplomáciai párbeszéd révén kiutat találni a zsákutcából és megőrizni a megállapodást”.

Róháni stratégiai hibának nevezte döntésüket. Az elnök emlékeztetett, hogy az európai aláírók sem tartották be ígéretüket, és nem védték meg az iráni gazdaságot az amerikai szankciók káros hatásaitól. A politikus egyúttal figyelmeztetett, hogy a Közel-Keleten állomásozó európai katonák veszélyben lehetnek. Emellett megismételte, hogy a Közel-Kelet békéjének záloga az amerikai erők kivonása a térségből.

Róháni beszélt az ukrán utasszállító repülőgép iráni lelövéséről is. Ezzel kapcsolatban bírálta hazája fegyveres erőit, és követelte, hogy hozzák nyilvánosságra az incidens összes részletét. Egyben bocsánatot kért azért, hogy Irán nem azonnal ismerte el a gép lelövését, valamint az iráni nyilatkozatok hangvételéért is.