Zimbabwe alelnöke, Kembo Mohadi érdekes elmélettel állt elő az országát sújtó súlyos válsággal kapcsolatban, melynek fő oka szerinte az, hogy a gyarmatosító fehér emberek annak idején nem tanították meg őket a gazdálkodásra. Mohadi az állami televízióban tartott beszédében elmondta, hogy a helyi lakosok tudása csupán addig terjed, hogy egy italboltot vagy egy kiskereskedelmi üzletet üzemeltessenek, semmi többre nem képesek és ezért a gyarmatosítók a felelősek, mert nem adták át a tudásukat a helyi lakosoknak.
Zimbabwe (eredeti nevén Dél-Rhodézia, majd Rhodézia) 1923-ban lett brit gyarmat, majd 1980-ban teljesen független országgá vált, a miniszterelnök pedig Robert Mugabe lett, aki pár évvel később megszerezte az államfői tisztséget is és diktatórikus hatalmat épített ki, kiszorítva a hatalomból a fehér telepeseket, akik a 2000-ben elindított földreform miatt tömegesen menekültek el. Az országban egykor virágzott a gazdaság, olyannyira, hogy Zimbabwét Afrika kenyérkosarának is nevezték, ám a gazdaság a politikai események hatására összeomlott és az alapvető árucikkek hiánycikkek lettek, importálni kellett az élelmiszert, ráadásul rendkívüli módon elterjedt a HIV fertőzés és 2007-ben Zimbabwét a világ legnagyobb hiperinflációja sújtotta, 2006-ban közel 1000 százalék volt az inflációs ráta.
Mugabe elnök uralmának ugyan 2018-ban véget vetett egy katonai puccs és helyét Emmerson Mnangagwa vette át, de a helyzet nem javult, nem sikerült talpra állítani az ország gazdaságát és most már Kembo Mohadinak köszönhetően azt is tudjuk, hogy mindezért a fehér ember a felelős, mert nem tanították meg a zimbabwei lakosságot a gazdálkodásra. Zimbabwe alelnöke szerint tehát a gyarmatosítók tehetnek arról, hogy a negyven éve független országban mintegy 4,3 millió ember élelmezésbiztonsági problémákkal küzd, sem a mostani, sem az előző kormány nem hibázott, csakis a telepes fehér emberek.
Az utóbbi időben több egykori gyarmat is a volt telepeseket hibáztatta, Belgium elsőként megválasztott színes bőrű polgármestere, a 72 éves kongói származású Pierre Kompany pár napja tett kijelentését követően – mely szerint Belgiumnak elnézést kellene kérnie gyarmatosító múltja miatt a megszállt országoktól – Fülöp belga király történelmi lépésre szánta el magát, levelet küldött a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökének, Félix Antoine Tshisekedi Tshilombo-nak, melyben azt írta, hogy mélységesen sajnálja a múltban történteket és a sok fájdalmat és szenvedést, amit a gyarmatosítás a kongói népnek okozott.
„Je tiens á exprimer mes plus profonds regrets pour ces blessures du passé dont la douleur est aujourd’hui ravivée par les discriminations encore présentes dans nos sociétés” https://t.co/0Ly48zR4o8
— BBC News Afrique (@bbcafrique) June 30, 2020
Algéria szintén bocsánatkérést vár Franciaországtól a gyarmati időkben történtek miatt, ezt Abdelmadjid Tebboune algériai elnök mondta a France 24 hírportálnak adott interjújában, majd hozzátette, hogy mindkét országnak az lenne az érdeke, hogy rendezzék a gazdasági ás kulturális kapcsolatukat, már csak azért is, mert több mint hat millió algériai él Franciaországban. A két ország közeledésének fontos állomása, hogy Franciaország visszaszolgáltatta annak a 24 algériai harcosnak a koponyáját, akiket még a gyarmatosítás kezdetén, a 19. században végeztek ki és fejeztek le a franciák. A földi maradványokat az ország függetlenségének évfordulóján ünnepélyes keretek között helyezték végső nyugalomra Algériában.
