A menedékkérők elosztása „nagyon-nagyon kemény dió”, valószínűleg a keddi miniszteri megbeszélésen sem sikerül minden részletkérdésre kiterjedő megegyezésre jutni, és az ügyet át kell majd utalni a tagországi kormány-, illetve államfőket összefogó Európai Tanácshoz – mondta Horst Seehofer az ARD német országos köztelevíziónak.
Méltatlan helyzet
Amikor megérkezik egy hajó valamely földközi-tengeri EU-s kikötőbe a közösség területére menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával igyekvő emberekkel a fedélzetén, „elkezdődik a telefonálgatás egész Európában”. Minden tagországnál külön meg kell érdeklődni, hogy hajlandó-e befogadni az érkezők egy részét. A 27 közül általában 4-5, legfeljebb 6 tagország tesz eleget a kérésnek.
Az EU így „méltatlan” helyzetbe hozza magát a világ előtt, ezért az Európai Bizottságnak a soros elnökséggel együtt az eddiginél sokkal nagyobb erővel kell törekednie egy „rendezett eljárás” kidolgozására és elfogadtatására – tette hozzá a miniszter.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa hangsúlyozta, hogy az EU nemcsak gazdasági közösség, hanem az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletére épülő értékközösség, amelynek tagjai felelősséggel tartoznak egymás iránt. Ezért segíteni kell azoknak az országoknak, amelyekben a menedékkérők megérkeznek az EU-ba, és így egyben a menedékkérőknek is – mondta Horst Seehofer.
Szigorodó német álláspont
A miniszter a német soros elnökség programjáról tett korábbi nyilatkozataiban is kiemelte, hogy előre kell lépni a menekültügyi rendszer reformjában. Rendre kifejtette, hogy a német álláspont egyértelmű, lényege, hogy a menedékkérelem szándékával az EU területére belépni készülő embereket fel kell tartóztatni a közösség külső határán, és meg kell vizsgálni, hogy jogosultak-e a kérelem benyújtására. Ha nem jogosultak erre, nem szabad szétosztani őket a tagállamok között, hanem a külső határról vissza kell szállítani a hazájukba. Ezen feladatok ellátásához jelentősen bővíteni kell a Frontex EU-s határ-, és partvédelmi szervezetet.
Egy júniusban megjelent interjúban arra a felvetésre, hogy az EU keleti részén fekvő tagállamok ellenállása miatt ezek a törekvések eddig nem vezettek eredményre, azt mondta, hogy „ha egy tagország nem vesz részt az elosztásban, másként kell támogatnia a rendszert”. Hozzátette, hogy az ilyen rugalmas szolidaritás „nagyon is lehetséges” formája a szolidaritásnak.
