Hozzátette ugyanakkor: a megállapodás nélküli Brexit lehetőségének fenntartása „létfontosságú eleme” az EU-val folytatandó tárgyalásoknak.
Johnson is indult a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségének elnyeréséért folyó versengésben, kilenc másik jelölttel együtt.
Theresa May miniszterelnök múlt pénteken távozott a párt éléről, és ez miniszterelnöki tisztségének megszűnésével is jár, de utódja megválasztásáig ügyvezető minőségben ellátja a kormányfői és a pártvezetői feladatokat.
Boris Johnson, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere – akit a londoni fogadóirodák a legesélyesebb utódjelöltnek tartanak – szerdai kampánynyitó beszédében kijelentette: az Egyesült Királyságnak mindenképpen ki kell lépnie az EU-ból a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján, mert a további halasztás a Konzervatív Párt vereségét és Jeremy Corbynnak, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjének győzelmét jelentené.
„Három év és két elszalasztott határidő után ki kell lépnünk az EU-ból október 31-én” – mondta.
Johnson ezzel arra utalt, hogy három éve, 2016 júniusában tartották a kilépésről döntő népszavazást, és az eredeti menetrend alapján a brit EU-tagság március 29-én szűnt volna meg.
A Brexit feltételrendszerét rögzítő, az unióval novemberben elért megállapodást azonban a londoni alsóház egymás után háromszor elutasította, ezért Theresa May kétszer is kezdeményezte az EU-nál a Brexit-határidő halasztását.
Az első haladék a Brexit-megállapodás elfogadása esetén május 22-ig, további elutasítása esetén április 12-ig szólt, de ez utóbbi időpont megállapodás nélküli, rendezetlen kilépést jelentett volna már azon a napon.
Mivel a Brexit-megállapodást a második, áprilisi határidőre sem sikerült elfogadtatni, Theresa May újabb halasztást kért, és az EU ennek nyomán döntött az október 31-ig tartó, jelenleg is érvényes haladékról.
Szerdai kampánynyitójában Boris Johnson úgy fogalmazott: „Brüsszel sem akarja jobban” a megállapodás nélküli Brexitet, mint ő, de a kilépés folyamatos halasztgatásával nem lehet elérni azt a megállapodást az EU-val, amelyre Nagy-Britanniának valójában szüksége van.
Az Európai Bizottság azonban már többször jelezte, hogy nem lehetséges a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás újratárgyalása.
Szerdai kampányrendezvényén Johnson hangsúlyozta: az ő célja sem a rendezetlen kilépés, de a felelős magatartás az, ha a brit kormány ennek lehetőségére is előkészületeket tesz, és bemutatja „a Csatorna másik pártján élő” barátainak, hogy minden forgatókönyvre felkészült.
Johnson szerint éppen ez a hozzáállás alkalmas a rendezetlen Brexit elkerülésére.
A konzervatív politikus – aki nyolc évig London polgármestere is volt – már korábban is jelezte, hogy miniszterelnökké választása esetén nem lenne hajlandó a Brexit újabb halasztására, akkor sem, ha nem sikerül elfogadtatni a Brexit-megállapodást a brit parlamentben.
Ezt az álláspontot azonban a kabineten belül is súlyos bírálatok érik.
Philip Hammond pénzügyminiszter – aki nem pályázik a Konzervatív Párt vezetői tisztségére – egy szerdai londoni üzleti rendezvényen kijelentette: lehetetlen az október 31-i kilépési határidő tartása, mivel a parlament nem fogja megengedni a megállapodás nélküli kilépést az EU-ból, az eddigi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy „nem olyan könnyű” elfogadtatni a parlamenttel bármiféle megállapodást.
Hammond szerint mindezek alapján az utódválasztási versengésben induló jelöltek részéről „nem észszerű eljárás”, ha ebben a kérdésben „saját magukat sarokba szorítják”.
A jelöltek tízfős mezőnyét a következő napokban a tory frakció sorozatos szavazásokkal két főre szűkíti.
Az első szavazási fordulót csütörtökön, a továbbiakat jövő kedden, szerdán és csütörtökön tartják.
A versenyben maradó utolsó két jelölt közül – ha egyikük sem lép vissza a másik javára – a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg postai szavazással Theresa May utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.
A jelenlegi ütemterv szerint a megválasztott utód a július 22-én kezdődő héten veszi át a pártvezetői tisztséget, és ezután tájékoztathatja kormányalakítási szándékáról II. Erzsébet királynőt.
