A jövő csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozón az Európai Unió hétéves költségvetéséről (MFF) dönthetnek a tagállami állam- és kormányfők. Az EU tanácsának előző, finn elnöksége meglehetősen szűkmarkú büdzsét terjesztett be, és a huszonhetek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,07 százalékában határozta meg a keretköltségvetés fő összegét. Ezzel szemben az uniós parlament (EP) 1,3 százalékos küszöböt határozott meg.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is elkészítette saját számításait, ami nyilvánosságra is került. Eszerint a huszonhetek nemzeti összjövedelmének 1,074 százaléka körül mozoghat végül a főösszeg, ami jócskán elmarad az EP elvárásaitól, de a korábban Varga Judit igazságügyi miniszter által hangoztatott számot, a GNI 1,16 százalékát sem éri el.
Az adatokból kiderül: 2021 és 2027 között az unió a korábbi hétéves ciklushoz képest több pénz fordít majd az egységes belső piac vívmányaira, az innovációra és a digitalizációra. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság egyik vezető programja, a Digitális Európa 6,8 milliárd eurós támogatást kap. A kohéziós pénzek ugyanakkor valamelyest csökkenhetnek: 2014–2020-hoz képest 7,4 milliárd eurós csökkenést mutat a tervezet. A migráció és a határvédelem terén Brüsszel a duplájára növelné a pénzek mértékét: ez 10,1 milliárd euró helyett 21,9 milliárd eurós összeget tehet majd ki. A biztonsági és védelmi dimenzió – részben francia szorgalmazásra – a keretköltésvetés szintén növekvő szelete a maga 14,3 milliárd eurójával. A legnagyobb összegek így is a kohézióra, a természeti erőforrások és környezet fejezetre, illetve a már említett egységes piacra jutnak. A tervezetben szerepel a klímasemlegességi célból létrehozott, a méltányos gazdasági átmenetet lehetővé tévő 7,5 milliárd eurós alap is. Az uniós büdzsé és a jogállamisági kritériumok összefüggésében a dokumentum azt mondja ki: amennyiben a források nem megfelelő, illetve az uniós értékekkel össze nem férő felhasználását tapasztalja, a bizottság arányos lépéseket kezdeményezhet. Ehhez a tagállamok minősített többségi szavazással járulhatnak hozzá. Hasonló eszköz már eddig is a bizottság rendelkezésére állt.
A nyilvánosságra hozott számok egyelőre tárgyalási alapot jelentenek a csütörtökön kezdődő egyeztetéshez. Az EP a héten jelezte, amennyiben a tagállami vezetők nem veszik figyelembe a testület álláspontját, készek megvétózni a büdzsét. Orbán Viktor kormányfő a múlt héten Brüsszelben tárgyalva a magyar érdeket úgy határozta meg: hazánk mindenekelőtt tisztességes költségvetést akar.
