Tavaly hatszázmilliárd tonna jeget veszített Grönland a rendkívüli nyári melegben. Ez a mennyiség elegendő ahhoz, hogy globálisan 2,2 milliméterrel növelje az óceánok szintjét – az olvadás üteme hétszeresen haladta meg az 1990-es évek átlagát.
A grönlandi jégtakaró kiterjedése az Egyesült Királyság területének hétszerese, egyes helyeken akár 2-3 kilométer vastag is lehet. Annyi fagyasztott vizet tárol, hogy ha az egész megolvadna, akkor a tengerek szintje világszerte akár hét méterrel is megemelkedne. A The Cryosphere folyóiratban most megjelent tanulmány szerint a tavalyi hatalmas léptékű olvadásban nemcsak a magas hőmérsékletek játszottak meghatározó szerepet, hanem az is, hogy a légkörben kialakult folyamatok szintén az olvadásnak kedveztek. A sziget déli részén tavaly hosszú időn keresztül volt tiszta az égbolt, ennek hatására a szokásosnál több napsugár melegítette a felszínt. A felhők nélküli napok miatt a szokásos mennyiségnél nagyjából ötvenmilliárd tonnával kevesebb hó esett. A friss hó hiánya miatt a koszos, szürke színűre szennyeződött hó- és jégmezők több hőt vettek fel, ezzel fokozva az olvadást. Grönland más részein a légköri viszonyok ugyanolyan káros hatással voltak – az északi és a nyugati régióban a délről érkező meleg levegő olvasztotta a jeget.
Kutyaszánok tavaly nyáron a sziget partjai mentén
Fotó: MTI/EPA/Steffen M. Olsen
A grönlandi jégtakaró általános állapotát a felszíni tömegmérleg kifejezően írja le: figyelembe veszi a havazásból származó nyereséget és a felszíni olvadás veszteségét. Annak ellenére, hogy a 2019-es év nem volt olyan meleg, mint a 2012-es, tavaly alakult ki a legnagyobb hiány. A Geophysical Research Letters folyóirat januári számában megjelent tanulmány szerint 2002 és 2019 között Grönland összesen 4550 milliárd tonna jeget veszített el, évi átlagban 268 milliárd tonnát. A tavalyi olvadás mértéke tehát az átlag kétszerese volt.
