Volodimir Zelenszkij tárgyalóasztalhoz hívta Vlagyimir Putyint, hogy megvitassák az egyre súlyosbodó helyzetet a Donyec-medencében, valamint az orosz csapatok szokatlan mozgását a két ország közös határán, de az ukrán elnök még nem kapott választ a megkeresésre – közölte hétfőn Julija Mendel. Zelenszkij sajtótitkárának szavaira azonnal reagált Moszkva. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt állította, a Kreml nem kapott ilyen jellegű megkeresést.
Kijev szerint az orosz védelmi minisztérium már negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím félszigeten. Az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, az elmúlt napokban rendre jönnek az ukrán fegyveresek haláláról szóló jelentések. A kijevi kommunikáció azt sulykolja, hogy a moszkvai lépések miatt minden korábbinál nagyobb a veszélye annak, hogy a Donbászon újra kiújulnak a véres harcok.
Tüzérségi támadásban lerombolt házát nézi egy nő a Donyec-medencei front közelében 2021. április 9-én
Fotó: MTI/AP
Zelenszkij emiatt azt szorgalmazza, hogy a NATO rekordtempóban gyorsítsa fel Kijev észak-atlanti integrációját. Az ukrán elnök ezt a Joe Biden amerikai elnökkel és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott telefonos konzultációi során is megismételte. Ezzel együtt Ukrajna a kiújulni látszó konfliktus békés rendezésében érdekelt. Legalábbis ezt erősítette meg az elnök szóvivője. Julija Mendel leszögezte, Ukrajna a konfliktus tárgyalásos rendezésére törekszik, amiben számít a normandiai négyek hathatós közreműködésére.
Moszkvában eddig azzal magyarázták a csapatösszevonásokat, hogy azokat a szomszédos Ukrajnában zajló események teszik indokolttá, a megerősödő katonai jelenlét senkire nem jelent veszélyt, az csupán védelmi célokat szolgál és egyébként is belügy. A Kreml vezetése nem zárja ki, hogy Kijev megpróbálja erőszakkal dűlőre vinni belső problémáit, ebben az esetben Ukrajna veszélyt jelent majd Oroszország számára – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő egy televíziós műsorban. Úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában ismét fellángolhat a „polgárháború”. Ezen kifejezés használata ellen már számtalanszor tiltakozott Kijev, hiszen az ő narratívája szerint Kelet-Ukrajnában az oroszok által pénzelt felkelők törvénytelen területbitorlásáról van szó. Az orosz fővárosban Ukrajna NATO-közeledésének hírére is reagáltak, ami szerintük az ukrán államiság széthullásával fenyegetheti az országot.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (jobbra) látogatást tesz a Donyec-térségben 2021. április 9-én
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Elemzők a súlyosbodó, ismét puskaporossá váló helyzetet kommentálva arra emlékeztetnek, hogy Volodimir Zelenszkij két évvel ezelőtti elnökválasztási kampányának első számú ígérete a donbászi béke megteremtése volt. Elődje, Petro Porosenko is ezt vizionálta, ám ebből 2014 és 2019 közt semmi nem valósult meg. Eleinte úgy tűnt, az új ukrán elnöknek sikerülhet áttörést elérnie ebben a kérdésben, hiszen 2019 decemberében, hosszú évek után először ültek össze a normandiai négyek és a korábbi, rendszerint sikertelen tűzszünetek helyett egy viszonylag nyugodtabb, fegyverropogástól csendesebb időszak következett.
Orosz zászló lobog egy hegy tetején, az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten fekvő Bahcsiszaraj közelében 2014. március 28-án
Fotó: MTI/AP/Pavel Golovkin
Ám az elmúlt hetekben-hónapokban ismét feszültté vált a helyzet. Kiújultak a szórványos harcok, s a két ország kommunikációja is egyre rémisztőbb hangvételű. Ukrajna eközben megalkotta új katonai doktrínáját, amiben Oroszországot első számú ellenségnek kiáltja ki, és létrehozta a Krími platformot, aminek deklarált célja a félsziget visszaszerzése. Szakértők szintén rávilágítanak arra: a kelet-ukrajnai negatív folyamatok időben egybeesnek Joe Biden új amerikai elnök hivatalba lépésével.
