Az Európai Uniónak és a tagállamoknak több és gyorsabb segítséget kell nyújtaniuk a szíriaiaknak, mert ez mindenekelőtt emberekért viselt felelősség – jelentette ki Recep Tayyip Erdoğan török államfő pénteken Isztambulban Angela Merkel német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján.
Erdoğan egyúttal közölte, hogy a 2016-os EU-török menekültügyi megállapodás keretében Brüsszel által megígért összesen hatmilliárd eurónak még az első hárommilliárd eurós részlete sem jutott el a nemzetközi civil szervezetekhez. Ezt a pénzt nem a török állam kapja – hangsúlyozta a török államfő, és arra emlékeztetett, hogy országa már több mint 40 milliárd dollárt költött a területén élő menekültekre.
Erdoğan rámutatott: júliustól Németország lesz az unió soros elnöke, ami komoly lehetőséget jelent majd Ankara és Brüsszel kapcsolatainak fejlesztésére.
A török vezető Szíriával kapcsolatban arról beszélt, hogy a lázadók utolsó bástyájának számító északnyugati Idlíb tartományban csaknem 400 ezer ember indult meg a török határ felé a kormányerők bombázásai elől.
Közölte: Ankara a hideg téli idő miatt mozgósította a török Vörös Félholdat és a katasztrófavédelmet, amelyek első körben 10 ezer, papírtéglából készülő kis házat húznak fel a sátrakban tartózkodó emberek számára, vécével, fürdőszobával és fűtési lehetőséggel.
Merkel a sajtótájékoztatón azt mondta: úgy gondolja, hogy az unió a hatmilliárd eurón túl is támogatni fogja Törökországot a menekültügyben. A német kancellár úgy látta, hogy a szíriaiak rövid időn belül nem térnek haza. Merkel jelezte: Németország kész anyagilag hozzájárulni az idlíbiek életminőségének javításához és a Vörös Félholddal közösen támogatni tudja a brikettház-építést. Anélkül, hogy részleteket említett volna, arra is kitért, hogy Berlin az illegális embercsempészet megfékezését illetően ugyancsak anyagilag segíti majd a török parti őrséget, majd a német vezető ismételten elismerését fejezte ki Törökországnak, amiért az utóbbi években több mint 3,5 millió menekültet befogadott.
Angela Merkel pénteken egynapos hivatalos látogatásra érkezett Isztambulba. Programja első pontjaként a török elnökkel felavatta a 2013 óta működő isztambuli Török-Német Egyetem új kampuszát a metropolisz ázsiai oldalán található Beykoz kerületben. A nap folyamán a német-török kereskedelmi kamara, illetve civil szervezetek képviselőivel találkozott. Erdoğannal délután a Vahdettin elnöki rezidencián tárgyalt, a menekültválság mellett a líbiai helyzetről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról is.
A koraesti sajtótájékoztatón Erdoğan annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a nemzetközileg elismert líbiai kormány ellen harcoló, szavai szerint „puccsista” Halífa Haftar tábornoknak és támogatóinak nem áll szándékukban kiegyezni, amit az utóbbi napokban fokozódó támadásaik igazolnak. A török elnök úgy vélte, hogy Haftar anyagi támogatói révén súlyos mértékben „önfejűvé” vált.
Törökország az ENSZ által támogatott tripoli kormány miniszterelnöke, Fájez esz-Szarrádzs oldalán áll az észak-afrikai országot sújtó polgárháborúban. Ankara katonailag is támogatja Szarrádzsot, a török katonák képzési és koordinációs segítséget nyújtanak a kormányerőknek.
Merkel arról beszélt, hogy a múlt vasárnapi berlini Líbia-konferencián részt vevő minden fél elkötelezettséget tanúsított a tűzszünet iránt. A békekonferencia után az összecsapások igencsak alábbhagytak – állapította meg a német kancellár, hozzátéve: nem volt olyan előzetes várakozása, hogy a harcok teljesen megszűnnek. „Törékeny egyensúly, nehéz időszak” – fogalmazott Merkel. A német kancellár jelezte: a Berlinben elfogadott 55 pontot, amely elsősorban az ENSZ Líbiára vonatkozó fegyverembargójáról és a fegyvernyugvásról szólt, az ENSZ Biztonsági Tanácsa is jóvá fogja hagyni.
Ezen a ponton kisebb nézeteltérés alakult ki Erdoğan és Merkel között. Erdoğan ugyanis hangsúlyozta, hogy Haftar „szóban” hiába egyezett bele a tűzszünetbe, nem írta alá Berlinben a megállapodást. A török elnök hangoztatta: elfogadni más és aláírni más, Haftar csak szóban fejezte ki egyetértését, ilyen kategória pedig a diplomáciában, valamint a nemzetközi jogban nem létezik.
