Európában félreértik Afrikát

Az Európai Néppártban egyre szélesedő konszenzus van az Európát sújtó migrációs válságra adott megfelelő válaszokat illetően, fogalmazott lapunknak Hölvényi György. A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője nyolc napot töltött Etió­piában, hogy egyházi vezetőkkel és menekültekkel találkozva tapasztalatokat gyűjtsön arról, miben tudja hazánk, illetve az Európai Unió segíteni a kelet-afrikai országot. A lapunknak adott beszámolóban hangsúlyozta: a helyszínen kell segíteni, hiszen az ott élők is ezt akarják.

Strasbourg, 2019. július 17. Hölvényi György, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 17-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Etiópia lakossága 2010-ben még épphogy elérte a 83 milliót, mára azonban a kelet-afrikai ország népessége több mint 108 milliósra duzzadt. A fekete kontinens többi országához képest a különlegessége abban rejlik, hogy több ezer éves, Európához köthető kultúrával büszkélkedhet: a kereszténység a IV. század közepén vált államvallássá, az ortodox többségű és hagyományú ország sajátos kulturális tartásához és történelemtudatához pedig az is nagyban hozzájárult, hogy – bár rövid megszállásokat elszenvedett – sosem volt klasszikus gyarmati terület. Az elmúlt évben az ország miniszterelnöke, Abij Ahmed Ali ráadásul számos nagy ívű reformot hajtott végre – többek között az elért eredményekre adott biztatásként is értelmezhető, hogy alig egy hónapja a muszlim apától és keresztény anyától született, utóbbi vallást gyakorló kormányfőnek ítélték oda a Nobel-békedíjat, amiért az ­etióp–eritreai békemegállapodás aláírásával sikerült lezárni az 1998-ban kezdődött – bár 2000 óta jórészt felfüggesztett – konfliktust, és ismét megnyitni a határokat a két nép között.

Ortodox keresztények zarándokolnak az etiópiai Lalibela nevezetes templomához
Fotó: Reuters

Hiába a biztató irány, az országnak rendkívül nehéz geopolitikai helyzetben kellene helytállnia: a szomszédos országokból, Szomáliából, Eritreából és Dél-Szudánból közel egymillió menekült lelt Etiópiában átmeneti menedékre, miközben az országnak a saját belső problémáival is meg kell küzdenie. Etiópiát ugyanis a mai napig több mint nyolcvan különböző népcsoport lakja, az etnikai összecsapások következtében pedig csaknem hárommillió belső menekültről is gondoskodnia kell az államnak, és bár a mezőgazdaságtól kezdve a bányászaton át az energeti­káig az etióp gazdaság ­óriási poten­ciálokat rejt magában, ezek kiaknázása csak a külföldi tőke bevonásával képzelhető el. – Világosan kell látni, hogy egy olyan országról van szó, amelynek bár gazdasági fejlődése nagyon mélyről indul, szépen halad előre. A használható tudástól azonban messze van a nagyfokú népességfejlődést megélő ország, éppen ezért az Európai Uniónak elsősorban azt kell meglátnia, hogy óriási lehetősége van Etiópiában az érdemi segítségnyújtásra – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Hölvényi György, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője (képünkön). Az Euró­pai Néppárt soraiban ülő politikus hosszú ideje képviseli európai szinten azt a magyar álláspontot, miszerint a helyszínre kell vinni a segítséget az arra rászorulóknak, még nagyobb eredményeket pedig azzal lehetne elérni, ha a tagállamok közösen, vagyis az Európai Unió tenne nagyobb erőfeszítést a lerombolt országok újjáépítéséért és egy élhetőbb harmadik világ megteremtéséért. Hölvényi György, aki nyolc napot töltött a kelet-afrikai országban, a tapasztalatairól lapunknak beszámolva hangsúlyozta: itt kell segíteni, hiszen az itteniek is ezt akarják.

Emlékeztetett: Magyarország részéről éppen ezt a partnerségi kultúrát hivatott megteremteni a ­Hungary Helps Program, amelynek nyíltan vállalt célja, hogy a fejlődő országokban és a különböző válságterületeken folyó segítségnyújtási és fejlesztési tevékenységek összehangoltan valósulhassanak meg. – A párbeszéd kiépítésében nagyon fontos szerepet töltenek be a keresztény kapcsolatok – magyarázta, utalva arra, hogy etiópiai útja során számos egyházi vezetővel, köztük Petros Bergával, az Etióp Püspöki Kar titkárával és Abba Aregawival, az Ortodox Egyház külkapcsolatokért felelős püspökével is folytatott megbeszéléseket, a Mai Aini menekülttáborban pedig a Jezsuita Mentőszolgálat munkáját ismerhette meg testközelből. – A táborban 17 ezer menekült él, többségük ortodox keresztény. Vannak, akik nemrég érkeztek, mások évek óta itt élik az életüket, miközben a táborban óriásplakát figyelmezteti őket arra, hogy ne váljanak embercsempészek áldozatává – idézte fel az EP-képviselő. Nyomatékosította: ha az Európai Unió valóban segíteni akar, akkor ezek a törekvések csakis helyben, a realitások mentén indulhatnak el. – A biztonság kérdését, az oktatást és a munkahelyteremtést semmi nem előzhetné meg, ma azonban nem ez a helyzet, hanem jórészt az európai országoknak is gazdasági haszonnal kecsegtető projektek születnek – mondta a politikus. Emlékeztetett, a magyar kormány, illetve a Hungary Helps iskolák, kórházak, templomok építésével vagy lerombolt városok újraépítésében való segítségnyújtással igyekszik segíteni a rászoruló közösségeken. – Kis országként hazánknak limitáltak a lehetőségei, ezért kell célorientáltnak lenni – tette hozzá.

A képviselő beszélt arról is, hogy az Európai Néppártban egyre szélesedő konszenzus van az Európát sújtó migrációs válságra adott megfelelő válaszokat illetően. – A fő irányvonalak mentén, például abban, hogy a helyszínre kell vinni a segítséget, vagy épp abban, hogy a migrációs válságot a kontinens határain kívül kell orvosolni, aránylag egyetértés van – fogalmazott a politikus. Hozzátette: a fontossági sorrend megállapításában és az ezekhez kapcsolódó, egyébként óriási összegek rendelkezésre bocsátásában van némi szakmai vita. Hölvényi György hangsúlyozta: a néppárton belül is vannak olyanok, akik – véleményem szerint rossz helyen ülve – a befogadás és a bevándorlók kvóta szerinti elosztását tartják szem előtt, de a tapasztalatom az, hogy ők egyre nehezebb helyzetben találják magukat. – Nemcsak nagy távolságra, de fényévnyire kerültek a valóságtól – tette hozzá.

Az európai parlamenti képviselő szerint nagyon fontos, hogy először is azt tudatosítsuk: az afrikai kontinens nem egy távoli, érdektelen földrész, amelyhez nekünk, európaiaknak semmi közünk nincs. – E tekintetben pedig a biztonság megteremtése az első és legfontosabb feladat, amely jelen pillanatban nincs megfelelő súllyal kezelve az ­uniós fejlesztéspolitikában, sokan ugyanis – baloldali ideológiától vezérelve – ezt egyfajta militarizmusnak tartják – magyarázta Hölvényi György.