Forrong a keresztény világ a Hagia Szophia miatt

Törökország óva intette kedden az Európai Uniót a belügyeibe avatkozástól a Hagia Szophia mecsetté nyilvánításával kapcsolatban. A múlt heti török döntés miatt tiltakoznak a keresztény egyházak, görbe szemmel néz a muszlim világ egy része, sajnálkozik a nyugati politika.

Két vallás híveit is szolgálta, jelenleg múzeumként működik a turisztikai látványosság Fotó: 123RF

A Hagia Szophia mecsetté alakítása világszerte keresztények millióit fordíthatja az iszlám ellen – figyelmeztetett I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, mielőtt a török bíróság múlt héten döntött volna a kérdésben.

– A Hagia Szophia fenyegetése az egész keresztény civilizáció fenyegetése – kongatta meg a vészharangokat Kirill moszkvai pátriárka is. Mindhiába, az intő szavaik ellenére Recep Tayyip Erdoğan török elnök múlt pénteken elrendelte, hogy a VI. században épült egykori ortodox bazilikát muszlim imahelyként használják tovább.

A felháborodás felekezettől függetlenül nem maradt el. Ahogyan az várható volt, azonnal heves tiltakozásukat fejezték ki az ortodox keresztény egyházak. Nyílt levélben döbbenetét és fájdalmát fejezte ki a 350 különféle tagegyházat tömörítő Egyházak Világtanácsa nevű ökumenikus szervezet is, figyelmeztetve, hogy a Hagia Szophia ismét a szembenállás és ellenségeskedés helyévé válhat. Hétvégén megszólalt az ügyben Ferenc pápa is, mondván, „mély szomorúsággal” gondol a bazilikára. A katolikus egyházfő egyébként még 2014-ben, törökországi látogatása során maga is időt szakított rá, hogy felkeresse a múzeumként működő épületet.

Érdekesség, hogy Recep Tayyip Erdoğan bejelentésének eredeti török, valamint angol és arab fordítása néhány részletében eltért. Az arab verzióban az is benne volt, hogy a Hagia Szophia a jeruzsálemi Al-Aksza-mecset felszabadításának egy lépése is. Ennek a kiszólásnak nem volt jó visszhangja Izraelben, de a muszlim világ egy részében sem. Hagyományosan a muszlim közösséget, az ummát Mekka és Medina őrzője, Szaúd-Arábia vezeti, azonban ezért a szerepért már a török elnök is többször bejelentkezett.

De nem örültek a döntésnek világi körökben sem. Görögország és Ciprus – amelyeknek egyébként is számos vitás kérdésük van Törökországgal – a tiltakozás élére állt, Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter világossá tette, hogy minden nemzetközi fórumon harcolni fog. Helytelenítette a lépést Franciaország, Németország és az Egyesült Államok is. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) sérelmezte, hogy a török fél nem egyeztetett velük a döntés előtt, és közölték, újra fogják vizsgálni az épület világörökségi státusát.

Terítékre került az ügy az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői tanácskozásán is. Hogy itt melyik tagállam pontosan milyen álláspontot képviselt, az nem derült ki, de az ülés utáni közlemény szokatlanul kemény hangnemben elítéli a Hagia Szophia mecsetté alakítását, mert az „elkerülhetetlenül táplálja a bizalmatlanságot, erősíti a vallási közösségek közötti megosztottságot”. Ezért a külügyminiszterek felszólították Törökországot, hogy minél előbb vizsgálják felül a döntést, bár ellenkező esetben egyelőre semmiféle szankció lehetősége nem merült fel.

Meglepően higgadtan reagált viszont Oroszország. A híradások szerint Recep Tayyip Erdoğan török államfő telefonon magyarázkodott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, mire később az orosz külügyminiszter-helyettes leszögezte, a Hagia Szophia mecsetté alakítása török belügy, amibe sem Moszkvának, sem másnak nincs beleszólása.