A Horst Seehofer vezette belügyminisztérium olyan javaslatot dolgozott ki, amely részben megváltoztatná azt a gyakorlatot, ahogy az Európai Unióban kezelik a gazdasági bevándorlást.
Franciaország közben szigorítja saját bevándorláspolitikáját, a Visegrádi országok pedig továbbra is elutasítják a bevándorlók szétosztását. Többek között erről is szó esik a Hír TV Globál című műsorának tegnapi adásában.
A Welt am Sonntag című hetilap szellőztette meg, hogy a német szövetségi belügyminisztérium jelentősen megreformálná az európai menekültpolitikát. Mégpedig 2020 második félévében, amikor éppen Németország adja az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A tervek szerint maradna a kvótarendszer, csak másképpen. A német belügyminisztérium elképzelése alapján ugyanúgy szét kellene osztani a tagországok között az érkezőket, azonban még a menekültügyi eljárás megkezdése előtt. Így a menedékjogi eljárást már az adott országban folytatnák le. A lap szerint azonban az új rendszer fő elemei között van, hogy a menedékkérőkről már az Európai Unió külső határainál ki kell derüljön, hogy jogos-e a kérelmük. Amennyiben biztos, hogy alaptalan a beadványuk, azonnal el kell azt utasítani.
Ezt az előzetes vizsgálatot – amely kiterjedne a biztonsági kockázatokra is – négy hét alatt kellene elvégeznie egy új intézménynek, az Európai Uniós Menekültügyi Ügynökségnek. A javaslat harmadik sarkalatos eleme a menedékkérők EU-n belüli vándorlása, az úgynevezett másodlagos migráció elleni fellépés. Így például elhelyezés és ellátás csak abban az országban járna, ahol az illető menedékjogi eljárását a kvóta alapján le kell folytatni. Amennyiben mégis átvándorol egy másik országba és újabb menedékjogi kérelmet nyújt be, külön vizsgálat nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt vissza kell szállítani az ügyében illetékes tagállamba. A javaslatot az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia ahhoz, hogy megvalósuljon.
Ugyanakkor a cikk megjegyzi, hogy a tervezetnek nagyon nehéz lesz érvényesülnie, mivel a bevándorláspárti erők számára túl szigorúnak tűnhet, a migrációt elutasítók számára pedig továbbra is tartalmazza a kvótákat, amelyet – például a Visegrádi országok – határozottan elutasítanak. Évente meghatározható kvótarendszerrel tervezi a kormány szabályozni a gazdasági migrációt, hogy Franciaország visszaszerezze a bevándorláspolitika feletti ellenőrzést – jelentette be a francia miniszterelnök. Édouard Philippe azt is elmondta, hogy a menedékkérőknek járó egészségügyi szolgáltatásokat is korlátoznák, a visszaéléseket pedig büntetnék. Az ország belügyminisztere közben arra tett ígéretet, hogy a Párizs északi részén ismét felépült migránstábort, az év végéig felszámolják. Az Európai Bíróság mindeközben ismét a visegrádi országokat regulázta. Az európai ítélethozó szervezet főtanácsnoka szerint ugyanis jogsértően járt el Csehország, Lengyelország és Magyarország, amikor elutasították a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását szolgáló kvótadöntés végrehajtását.
Tekinthetőek ezek komoly változásnak az elmúlt évek fényében? – tette fel a stúdióban a kérdést Gartner Barnabás műsorvezető Pócza Istvánnak, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjének.
„Az elmúlt évek fényében mondhatjuk azt is, hogy ezek nem új gondolatok, amelyek megjelentek, csak próbálják az eddig jelenlévő ötleteket szintetizálni. (…) Jövőre az első negyedév az könnyen eltelhet ezzel a tervezéssel, és ugye akkor leszünk ott, hogy a horvát soros elnökségnek körülbelül a felénél járunk. Ugye nem véletlenül tűzték ki talán pont arra az információk, sajtóértesülések alapján, hogy a német soros elnökség ideje alatt kerüljön erre sor, hiszen nyilván Ursula von der Leyen a bizottság elnöke, az ő javaslata, és nyilván egy nagyobb német támogatással egy soros elnökség esetén több esély lehet arra, hogy elfogadják ezt az elképzelést.”
A teljes műsor IDE kattintva tekinthető meg.
