Aki járt már Bolívia, Peru vagy Kolumbia kokatermelő vidékein, annak biztosan egy életre megváltozott a véleménye a kokainkereskedelem kérdéséről. A világ ezen régióiban évszázadok óta a mezőgazdasági termelés alapvető részét képezi a kokacserjék nevelgetése, aminek nem sok köze van a Las Vegas-i bulik hangulatához. A magashegyi országokban például az a tradíció, hogy az ifjú pár egy kokacserjeföldet kap nászajándékba, amellyel új életet kezdhet: a cserjék ugyanis éppen egy generációig teremnek. Az andokbeli népek azonban nem kokainfogyasztó társadalmak. A kokaleveleket élénkítő hatása miatt rágcsálják, de a termelőknek valószínűleg elképzelésük sincs arról, hogy a nagy zsákokba halmozott levelek hogyan landolnak majd fehér por formájában az amerikai fiatalok zsebében. A kábítószer-kereskedelem története nem fekete-fehér, hiszen a világ berendezkedése ma sem igazságos: a termelés a szegény, konfliktusok uralta régiókban folyik, a fogyasztás pedig a legfejlettebb országokban. Bár nagy léptékű, globális drogellenes akciók folynak, közben emberek millióinak a megélhetése múlik mindezen.
Magyar Péternek volt kitől tanulnia – A szavazók gyalázása bizonyos körökben már bevett szokás
Amerikától Európáig szívesen szidják politikusok, gondolkozók a választókat – különösen azokat, akik másra szavaznak, mint szerintük kellene.